|
2018-09-11 11:10:26, kedd
|
| |
| |
Lakatos Zsuzsa
Embertelen század
Embertelen a század, miben élek,
veszett kincs benne a hit és a remény,
az igaz tipródik, míg nő a féreg,
kényszer alázatban hal el a vélemény.
Ki csodára vár, az mind-mind ostoba,
a lázadás ma már fabatkát sem ér,
gyomok közt a jó szándék is mostoha,
álmok fakult vászna, mi néha megkísért.
De szívem csitult, semmiért nem lázad,
hisz rég túl van az útnak fényes felén,
embertelen, könyörtelen a század,
melyben megkopott és kiégett lettem én.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek 4. |
|
|
|
Címkék: könyörtelen, embertelen, megkísért, megkopott, alázatban, kényszer, semmiért, fabatkát, tipródik, vélemény, veszett, lázadás, lakatos, csitult, mostoha, szándék, kiégett, csodára, melyben, század, ostoba, szívem, zsuzsa, vászna, lettem, fényes, gyomok, remény, fakult, benne, útnak, kincs, felén, álmok, lázad, miben, igaz tipródik, mind-mind ostoba, útnak fényes, Lakatos Zsuzsa,
|
|
Offline
