|
2024-03-27 08:25:09, szerda
|
| |
| |
"Jézus amikor fölment a hegyre, ezt mondta híres ,,hegyi beszédében": ,,Amikor imádkoztok, ne tegyetek úgy, mint a képmutatók, akik az emberek szeme láttára szeretnek imádkozni a zsinagógában... Te amikor imádkozol, menj be a szobádba, zárd be az ajtót, s imádkozzál titokban mennyei Atyádhoz. S mennyei Atyád, aki rejtekben is lát, megjutalmaz."
Tanításának lényege, hogy az Istenhez vezető út ezentúl: magányos út. Innen kezdve minden ember önmagában, a maga által kitaposott ösvényen, a saját lelkének mélyén találkozhat csak Istennel.
Ebben a találkozásban már sem pap, sem közösség nem segítheti. Az imádság - akár a meditáció - minden ember legintimebb magánügye. A legbenső valójával, a Teremtőjével való találkozás. Jézus azonban tudta, hogy a templom már régóta nem az, amelyet az Úr öröknek akart. Kiüresedett. Lélektelenné vált.
És hogy valójában, a lelkük mélyén nem is ez bántja a papokat, hanem a félelem, hogy mi lesz, ha mindenki otthon imádkozik majd, a saját szobájában és titokban. Mire valók a papok, ha a hitélet legszentebb ügyét mindenki önmagával intézi el? Mi lesz az ősi, kollektív hagyományokkal, ha mindenki magánúton társalog majd az Istennel, s azt se tudják, hogy mit mondott neki?
Hová lesz a Hatalom? Az írástudók hatalma, a szellemi és a politikai vezetők hatalma, ha az egyén kicsúszik az ellenőrzés alól, s többé nem azt teszi, amit a dogmák őrzői parancsolnak neki? Mi lesz a féltve őrzött közösséggel? Mi lesz a mózesi templommal, ha senki sem jár oda?
A két utolsó kérdésre Jézus félelmetes választ adott. A közösség életét hazugnak, képmutatónak, istentelennek ítélte. És menthetetlennek. Túljárt felette az idő.
Ha valaki kilép egy közösségből azt jelenti, hogy teljesen támasz nélkül marad. De csakis ekkor lesz igazán ember! Lázadásának csúcspontján. Ha itt megtorpan, előbb-utóbb magányának és terméketlen önerejének áldozatává válik - de ha továbblép, földi közösség helyett új közösséget és új segítséget talál: ám ez már az univerzális létből érkezik."
Ha valaki ennyire eléje megy, azt a szellemvilág sohasem hagyja magára. "
MÜLLER PÉTER: /Lomb és gyökér / |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Müller Péter |
|
|
|
Címkék: menthetetlennek, hagyományokkal, találkozásban, istentelennek, teremtőjével, zsinagógában, parancsolnak, szellemvilág, lélektelenné, képmutatónak, csúcspontján, legszentebb, megjutalmaz, tanításának, kiüresedett, közösséggel, legintimebb, közösségből, terméketlen, találkozhat, lázadásának, univerzális, templommal, kitaposott, ellenőrzés, találkozás, segítséget, közösséget, áldozatává, félelmetes, magányának, képmutatók, imádkoztok, szobájában, imádkozzál, beszédében, emberek szeme, maga által, saját lelkének, legbenső valójával, lelkük mélyén, saját szobájában, hitélet legszentebb, írástudók hatalma, politikai vezetők, egyén kicsúszik, ellenőrzés alól, dogmák őrzői, féltve őrzött, mózesi templommal, közösség életét, univerzális létből,
|
|
Offline
