Tél, jég, fagy, fázik - nyelvtanilag - Zaicz Gábor Etimológiai,TINTA Könyvkiadó,Kiss Dénestől,SZAVAK ANYANYELV SZÓKINCS ETIMOLÓGIA TINTAKIADVÁNY ETIMOLÓGIAI SZÓTÁR, - lovaszmarika Blogja

Továbbiak »

Belépés

			lovaszmarika.blog.xfree.hu
Vágyógyj arra, amit a holnap hoz, és örülj annak, ami ma van. Wass Albert "A jó embereknek szép haláluk van" Wass Albert			Lovász Lászlóné Marika 1936.09.11 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Tél, jég, fagy, fázik - nyelvtanilag

2017-01-19 11:44:00, csütörtök


	Most minden a hidegről szól, ezért kikerestük Zaicz Gábor Etimológiai szótárából (TINTA Könyvkiadó) a télre vonatkozó néhány szónak a nyelvi eredetét és egyszerűsített írásmóddal adjuk közre az ott olvasott eredetmagyarázatokat. Akik azt gondolják, hogy a hideggel, a téllel kapcsolatos szavak régiek és finnugor eredetűek, azok jól tudják. 154536.jpg HIDEG tulajdonnévként leírva 1138-ban jelenik meg, közszóként pedig 1372-ben. Belső nyelvi fejlemény, valószínűleg egy önállóan nem adatolható relatív tő származéka. E relatív tő végződése a -d gyakorító képző lehetett. Az abszolút szótő ismeretlen eredetű, összefügghet a hiedelem, hűl, hűvös szavak töveivel. Végződése a -g névszóképző, ugyanúgy mint a beteg, meleg szavakban. Jelentései közül az alacsony hőmérsékletű lehetett az eredeti, a hőérzés kifejezéséből a lelkiállapotra utaló jelentés kialakulására vö. hűvös viszony, meleg fogadtatás. Ez a jelentésfejlődés más nyelvekben is megfigyelhető, vö. német kalt = hideg; részvétlen, érzéketlen, francia froid = hideg; hidegség, a hideg; tartózkodó, kimért; hűvös magatartás. Gyakori származékai a hidegség [1372 u.], a hidegül [1416 u.] és a hidegedik, hidegszik [1517]. JÉG tulajdonnévben leírva 1156-ból van adatunk, közszóként leírva 1405-ből maradt ránk. Ősi, finnugor kori szó, hasonló szóalak található a vogul, osztják, zürjén, votják, cseremisz, mordvin, lapp nyelvben. A finnben jää. A feltehetően a finnugor kori alak jene lehetett. A szó belseji magyar g hangváltozás hasonló a magyar egér, fogoly szavakéhoz. Származékai a jegel [1638] és a jeges [1228]. A jegec = kristály [1842] a nyelvújítás korában keletkezett, tudatos szóteremtés eredménye, de a kristály szót nem tudta kiszorítani. A jegeces [1843] szintén elavult, csak a jegecesedik = kristályosodik' él a választékos stílusban. FAGY leírva 1405-ből maradt fenn. Ősi, finnugor kori szó, hasonló alakú és jelentésű a vogul, osztják, mordvin, lapp, finn nyelvben. A finnugor alak a pala = fagy, megfagy igenévszó lehetett. A szó belseji finnugor l hang magyar gy hangváltozás szabályos, hasonló mint a meggy szóban. A rokon nyelvi megfelelők ég-lángol jelentései azzal magyarázhatók, hogy a nagyon hideg és a nagyon forró hasonló fiziológiai érzetet kelt. Szavunk máig megőrizte igenévszói jellegét. Származékai fagyás [1560 k.], fagyaszt [1786], fagyos [1517], fagyoskodik [1577]. fagy_500.jpg TÉL írásos említése 1269-ből maradt fenn. Ősi, finnugor kori szó, a rokon nyelvekben (vogul, osztják, zürjén, cseremisz) is hasonlóan hangzik. A finnben a talvi szóalak él. A finnugor alapalak a telve szóalakhoz hasonló lehetett. A szó régi igei származéka a telel [1269], névszói származékai a téli [1372 u.], télies [1836]. FARKASORDÍTÓ első fennmaradt írásos előfordulása 1786-ból való. Összetett szó: előtagja a farkas, utótagja az ordító folyamatos melléknévi igenév. Az összetétel érintkezésen alapuló névátvitellel alakult ki, eredeti jelentése: olyan hideg, amikor a lakóhelyek közelébe merészkedő farkasok üvöltését hallani. ZIMANKÓ első fennmaradt írásos emléke 1810-ből datálható. Ukrán jövevényszó, otz alakja: zimonyka. A magyarban a szó eredetileg a rossz időjárást jelölte [1816], a hideg, havas eső jelentése érintkezésen alapuló névátvitel eredménye. winter-in-budapest-hungary.jpg HÓ tulajdonnévben 1138-ból, közszóként leírva 1372-ből maradt fenn. Ősi, uráli kori szó. Feltehető uráli alapalak kume szó lehetett, jelentése valószínűleg vékony hóréteg volt. A szó nyelvi változása hasonló mint a fű és a lé szavainké. Régi származékai a havas [1200], a havasi [1469] és a havazik [1708]. FÁZIK 1495-ből adatolt ősi ugor, esetleg uráli kori szó. A fázik szónak Kiss Dénestől származó az az eredetmagyarázata, miszerint, onnan ered a szó, hogy télen az erdőben fá-zik, azaz fát gyűjt, aki tüzelőt keresgél, a fantázia világába tartozik. CÍMKÉK: SZAVAK ANYANYELV SZÓKINCS ETIMOLÓGIA TINTAKIADVÁNY ETIMOLÓGIAI SZÓTÁR http://anyanyelvcsavar.blog.hu/2017/01/10/a_jeg_finnugor_a_zimanko_ukran_eredetu_ szo#more12114867

0 komment , kategória: Szép írások

Címkék: jelentésfejlődés, tulajdonnévként, anyanyelvcsavar, egyszerűsített, lelkiállapotra, kristályosodik, tulajdonnévben, tintakiadvány, névátvitellel, kifejezéséből, megfigyelhető, magyarázhatók, kialakulására, előfordulása, hangváltozás, farkasordító, érintkezésen, hőmérsékletű, valószínűleg, összefügghet, keletkezett, jegecesedik, jövevényszó, származékai, feltehetően, etimológiai, fiziológiai, választékos, kapcsolatos, szóteremtés, fagyoskodik, nyelvújítás, névszóképző, kiszorítani, magatartás, könyvkiadó, hidegről szól, télre vonatkozó, nyelvi eredetét, téllel kapcsolatos, abszolút szótő, alacsony hőmérsékletű, hőérzés kifejezéséből, lelkiállapotra utaló, finnugor kori, magyar egér, nyelvújítás korában, kristály szót, választékos stílusban, finnugor alak, meggy szóban, rokon nyelvi, Zaicz Gábor Etimológiai, TINTA Könyvkiadó, Kiss Dénestől, SZAVAK ANYANYELV SZÓKINCS ETIMOLÓGIA TINTAKIADVÁNY ETIMOLÓGIAI SZÓTÁR,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]