Belépés
liliana01.blog.xfree.hu
Hagyd el néha a kitaposott ösvényt, és vesd magad az erdőbe! Biztosan találni fogsz valamit, amit még sose láttál. Alexander Graham Bell Szalóki Lívia
1947.08.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
Március 15-re emlékve
  2024-03-14 17:37:24, csütörtök
 
 


Összezavarodva ünnepelünk, sok a változás, nem csupán Magyarországon, de az egész világon. Merjük kimondani, hogy minden bajt a szervi bajokon kívül a politikának köszönhetünk. Tudjuk, a tökéletes államfőnek még nem sikerült erre a világra születnie és minden éra hordozza a rákfenéjét. Sajnos elkezdtük felélni a bolygónkat, aminek következtében az éghajlati változás elkerülhetetlen. Ezzel párhuzamosan elindult a szinte megállithatatlan migráció.
1848 messze van, nagyon messze!
Vajon mit szólnának A RÉGIEK jelen politikai "nagyjaink" melldöngetését látva, akik olyan pompában és gazdagságban élnek, mint azok a nagyurak, akik nyakára Petőfi Sándor selyemzsinórt javasolt? Jóformán pár család birtokolja az ország egyre jelentősebb részét. Nem, soha nem voltam baloldali, ezt azzal is tudom bizonyítani, hogy minden régi párttag odaát van jobb vagy szélső jobb oldalon. Megérezték a pénz szagát és színt váltottak. Most dőzsölnek, minimum ötmilliós fizetéssel. Szerintem ez nem fair (bocsánat, de mégsem írhattam, hogy nem igazságos, mert az túl érthető.)
Vajon hány pont felene meg a márciusi ifjak követelésének, kezdve a sajtószabadsággal? Ha kell a riportert elütheti, megverheti, vagy egyszerűen elzavarja, lecsukatja bármelyik politikus..
Nincs párbeszéd, nincs a néppel való gondolkodás, csak a pénz és hatalom számít.
Mégis azt mondom van ennél rosszabb, a küszöbön nyüszítő vadállatok, a fasiszták, az antiszemiták, akik készek újra felállítani a gázkamrákat.
Mérlegelni kell a két rossz között és nem szabad a fasizmusnak teret adni! Amit ők akarnak az nem hazaszeretetből fakad.
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
Heltai Jenő: Szabadság
  2024-03-14 16:52:40, csütörtök
 
 


Heltai Jenő: Szabadság

Tudd meg : szabad csak az, akit
Szó nem butít, fény nem vakít,
Se rang, se kincs nem veszteget meg,
Az, aki nyíltan gyűlölhet, szerethet,
A látszatot lenézi, meg nem óvja,
Nincs letagadni, titkolni valója.

Tudd meg : szabad csak az, kinek
Ajkát hazugság nem fertőzi meg,
Aki üres jelszókat nem visít,
Nem áltat, nem ígér, nem hamisít.
Nem alkuszik meg, hű becsületéhez,
Bátran kimondja, mit gondol, mit érez.

Nem nézi azt, hogy tetszetős-e,
Sem azt, kinek ki volt, és volt-e őse,
Nem bámul görnyedőn a kutyabőrre
S embernek nézi azt is aki pőre.
Tudd meg : szabad csak az, aki
Ha neve nincs is, mégis valaki,

Vagy forró, vagy hideg, de sose langyos,
Tüzet fölöslegesen nem harangoz,
Van mindene, ha nincs is semmije,
Mert nem szorul rá soha senkire.
Nem áll szemébe húzott vaskalappal,
Mindég kevélyen szembe néz a Nappal,

Vállalja azt, amit jó társa vállal,
És győzi szívvel, győzi vállal.
Helyét megállja mindég, mindenütt,
Többször cirógat, mint ahányszor üt,
De megmutatja olykor, hogy van ökle....
Szabad akar maradni mindörökre.

Szabadság ! Ezt a megszentelt nevet
Könnyelműen, ingyen ajkadra ne vedd !
Tudd meg : szabad csak az,
Aki oly áhítattal mondja ki,
Mint Istenének szent nevét a jó pap.
Szabad csak az, kit nem rettent a holnap.

Ínség, veszély, kín meg nem tántorít
És lelki béklyó többé nem szorít.
Hiába őrzi porkoláb s lakat,
Az sose rab, ki lélekben szabad.
Az akkor is, ha koldus, nincstelen,
Gazdag, hatalmas, mert bilincstelen.

Ez nem ajándék. Ingyen ezt nem adják,
Hol áldozat nincs, nincs szabadság.
Ott van csupán, ahol szavát megértve
Meghalni tudnak, és élni mernek érte.
De nem azért dúlt érte harc,
Hogy azt csináld, amit akarsz,

S mindazt, miért más robotolt,
Magad javára letarold,
Mert szabadabb akarsz lenni másnál.
A szabadság nem perzsavásár.
Nem a te árud. Milliók kincse az,
Mint a reménység, napsugár, tavasz,

Mint a virág, mely dús kelyhét kitárva
Ráönti illatát a szomjazó világra,
Hogy abból jótestvéri jusson
Minden szegénynek ugyanannyi jusson.
Míg több jut egynek, másnak kevesebb,
Nincs még szabadság, éget még a seb.

Amíg te is csak másnál szabadabb vagy,
Te sem vagy még szabad, te is csak...
Gyáva rab vagy...
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
Március 15-re emlékve
  2024-03-14 16:22:05, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
képre írva Március 15 -re emlékezve
  2024-03-14 16:19:14, csütörtök
 
 


 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
Szabó Norbert – Szabadság Március 15-re emlékezve
  2024-03-14 16:16:57, csütörtök
 
 


Szabó Norbert - Szabadság

Óh, szabadság,
Te közeli és mégis ismeretlen eszme.
A nevedben már
Több ezren elvesztek.

Beteljesülésed vágya
Ott van minden emberben.
Kicsiben és nagyban,
Egyénben, tömegben, nemzetben.

Szabadulni akar a nép,
Láncot letépni.
Élni vágyik a nemzet,
Ezt meg kell érteni!

Jöjj el, óh, szabadság
A magyar nemzetnek.
Sok áldozatot hozott már teérted.

Vért ontott a magyar,
És vére ontatott.
Meghozta már
Az évezredi áldozatot.

Egyszer, tízszer, százszor
Küzdött már teérted.
Hallgass meg minket,
S ezt értsd meg.

Szabadulni vágyott
Negyvennyolc márciusán.
Felordított, majd elhallgatott
Az év tavaszán.

Legyilkolták!
A szabadulni vágyó magyart.
Eltűntek a hangok,
És eltörtek a kardok.

Akkor elfogtak téged,
Oh, nemes szabadság.
A magyar nemzet tereád
Mindig nagyon vágy
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
Radnóti Miklós: Nem tudhatom... Március 15 emlékére
  2024-03-14 16:13:54, csütörtök
 
 


Radnóti Miklós: Nem tudhatom...

Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.

Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.

Radnóti Miklós nélkül számomra nincs magyar ünnep, mert senki sem szerette ezt az országot nála jobban. Ezt az országot, ahol elárulták, meggyilkolták.

Radnóti Miklós (1909-1944) Glatter Miklós néven született; költő, középiskolai tanár és a magyar líra kiemelkedő alakja, írásaiban törekedett a tiszta és a hagyományos, elfeledett műfajok használatára is. Zsidó származása miatt 1944-ben munkaszolgálatra osztották be, és máig tisztázatlan körülmények között egy tömegsírban végezte. Exhumálása során találták meg zsebében a noteszét, amit Bori-notesz néven emlegetnek - ez tartalmazta utolsó verseit.

Manapság, amikor divat nagy magyarként döngetni a mellünket, sokszor elgondolkodom arról, mi is a hazaszeretet. Mert nem az, amit sokan és erőszakosan továbbítanak felénk. Viszont hiszem, hogy nem létezik ennél szebben kifejezett, büszkeséget és odaadást sugárzó vers.

 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
Könnyáztatta asszonysorsok
  2024-03-14 15:58:49, csütörtök
 
 


Kossuth Zsuzsanna.

l849 április 16-án Kossuth Lajos ,,az összes tábori kórházak főápolónőjévé" nevezte ki leánytestvérét. Zsuzsanna a szabadságharc kitörése előtt, 1848 januárjában vesztette el társát, Meszlényi Rudolfot (amikor is épp harmadik gyerküket várta). A depresszióból hazája iránti tenni akarás ragadta ki: megszervezte a hadi ápolást, bejárta az egész országot, mintegy 72 tábori kórházat állított fel. 1851 decemberében a távolból Kossuth által is támogatott Makk- féle fegyveres szervezkedés leleplezésekor Zsuzsannát is elfogták. Egy szál hálóingben hurcolták el a börtönbe Lujza hugával együtt. Végül 1852-ben a Kossuth család nő tagjait -összesen kilenc gyermekkel együtt- kitoloncolták az országból. Először Brüsszelben telepedtek le, itt halt meg édesnyjuk, ezt követően Zsuzsanna hugához, Emiliához költözött az USA-ba . A Brüsszelben tanult csipkeverésből próbálta fenntartani magát és gyermekeit. Ám a börtönben szerzett betegségektől meggyötörten nagyon hamar, 37 évesen érte a halál. 1854. június 29-én. New Yorkban temették el Magyarország első országos főápolónőjét, akinek hazaszeretete, erkölcsi tartása, önzetlensége, humánuma példa lehet a mai kor számára is, akinek száműzetésében írott sorai őszinte vallomásként hatnak azóta is küzdelmes élete céljairól:
"Olyan mérhetetlen vigasz volt számomra, hogy dacolhattam a viharral, megoszthattam a nyomorúságot, hogy szenvedhettem és küzdhettem letiport, vérző hazámba. Boldog voltam, ha egy könnyet letörölhettem, ha egy nyomorúságos szív terhén könnyíthette. A magam szenvedéseit alig éreztem. (...) Kiűztek engem a szeretett, szenvedő hazából, anélkül, hogy leborulhattam volna földjére, utolsó búcsúszót mondani. És mindez nem az én hibámból történt..."
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
Könnyáztatta asszonysorsok
  2024-03-14 15:55:36, csütörtök
 
 


Laborfalvi Róza

Jókai Mór a forradalom napján este a Nemzeti Színházban ismerkedett meg a neves színésznővel. Az előadás előtt közkivánatra Egressí Gábor elszavalta a Nemzeti dalt, Jókai pedig beszédet mondott. Laborfalvi Róza -aki aznap a Bánk bánban Gertrudist alakitotta - a függöny mögül előbújva nemzeti kokárdát tűzött az ifjú író mellére. Ezzel kezdődött szerelmük, s annak ellenére, hogy a barátok, ismerősök és a család is le akarta beszélni Jókait arról, hogy elvegye a nála hét évvel idősebb szinésznőt, augusztus végén már össze is házasodtak.
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
Könnyáztatta asszonysorsok
  2024-03-14 15:52:52, csütörtök
 
 


Zichy Karolina

A nemzeti ügynek elkötelezett, intelligens asszony kulcsszerepet játszott a főúri társadalom magyar szellemű átalakitásában. Férje gróf Károlyi György palotáját a politizáló arisztokrata társasági élet egyik központjává tette. Példaadásával szorgalmazta a magyar ruha viselését, a magyar nyelv használatát, báljaikon divatot csináltak a magyar táncnak. Aktiv szerepet válllat a kizárólag magyar iparcikkek vásárlását szorgalmazó Védegylet tevékenységében. A szépséges asszony hatása alól a korszak nagy magyar politikusai sem vonhatták ki magukat. Mélyebb érzelmi szálak nemigen köthették férjéhez, annál inkább sógorához, Batthyányi Lajos miniszeterelnökhöz. A ,,legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István szívét is megdobogtatta. A világosi katasztrófa után emigrációba kényszerült grófnő Svájcban már Klapka Györggyel, a komáromi vár korábbi parancsnokával élt együtt...
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
Könnyáztatta asszonysorsok
  2024-03-14 15:50:56, csütörtök
 
 


Teleki Blanka

A grófnő 1846-ban leánynevelő intézetet nyitott a fővárosban, ahol a márciusi ifjak egyik kiválósága, Vasváry Pál tanította lelkesen az ifjú hölgyeket magyar történelemre. 1848 március 15-én Teleki Blanka maga szavalta el tanítványainak a Nemzeti dalt. Kolléganője, Lővey Klára pedig rendszeresen kivitte a lányokat a márciusi forradalmat követő népgyűlésre a Nemzeti Múzeum kertjébe. A magyar szellemű oktatásért, forradalmi tartalmú könyvek és képek terjesztéséért, 48-as politikusok rejtegetéséért 1851 május 13-án letartóztatták a grófnőt, és Lövey Klárával együtt a kufsteini várba zárták, hidegbe, megalázó körülmények között tartották fogva. 1857-ben általános amnesztiával szabadult, de Magyarországon nem volt maradása, az osztrák titkos rendőrség állandóan zaklatta. A megrendült egészségi állapotú nőNémetországba költözött, majd Párisban hugánál érte a halál1862-ben. Temetéséna francia közélet kiválóságai is tiszteletüket tették, a magyar emigráció nevében pedig Iványi Dániel mondott beszédet.
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
2024.02 2024. Március 2024.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 283 db bejegyzés
e év: 970 db bejegyzés
Összes: 10110 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 986
  • e Hét: 10727
  • e Hónap: 20313
  • e Év: 89233
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.