|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
|
|
2024-03-22 22:55:19, péntek
|
| |
| |
Kevés férfi tudja...
- Hogy egy ujjal végig simítani a nő arcán több, mint megmarkolni a fenekét.
- Hogy mélyen a szemébe nézve jobban megismerhető, mint a dekoltázsába bámulva.
- Hogy beszélgetve vele többet megtudhat róla, mint utána leselkedve.
- Hogy érdeklődéssel meghallgatni és megérteni felemelőbb, mint kocsival, pozícióval, pénzzel felvágni előtte.
- Hogy egy jó szóval beljebb kerülhet a szívébe, mint ezer hazug ígérettel.
- Hogy az igazi nő szemében többet jelent az a férfi, akit szeretnek a gyerekei, mint aki mindent megvesz nekik.
- Hogy jobban megbecsüli azt, ha a férfi a házimunkában segít, mint azt, ha étterembe viszi.
- Hogy végig cirógatni és csókolni testét élvezetesebb, mint egyből a bugyijába nyúlni.
- És hogy a hűség ott kezdődik, hogy nem forgolódik más nők után.
Szeréni S. Péter
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-22 21:58:16, péntek
|
| |
| |
Pődör György - Csurimuri
Összevesztek a verebek
és jó lecsurizták egymást,
hozzá tettek még egyebet,
úgyhogy lesz folytatás meglásd.
Elkezdte már az ereszen
néhány kopott tollú csőrös,
abba hagyták nagy nehezen,
de volt közöttük egy gőgös.
Úgy hallottam, sértegette
a többi felajzott tollast,
mit mondott, miért is tette,
ha le is írnám , se olvasd.
Csúnyát mondott verébnyelven,
így hat nekiment a többi,
kalapomat majd lenyeltem,
nagyobb meccs lett, mint egy rögbi.
Csíptek-rúgtak össze vissza,
s ki gőgös, óvatlan , csacska.
(legyen ez ma a premissza)
hát el vitte őt a macska.
Miákolt egy tanulságot:
kár itt bármiféle címke,
a szavakat bárhogy rágod,
verébből még nem lesz cinke!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: TAVASZ TAVASZ TAVASZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-22 18:41:20, péntek
|
| |
| |
Rab Zsuzsa: Három alakban
VOLTAM -
már csupa titok vesz körül.
Arcom fölött regényes fűzfa bókol.
Foszló nyakkendőm lóg ki egy fiókból
és özvegyem arcára gyász kövül.
LESZEK -
még csupa titok vesz körül.
Ész tisztelet pátyolja megszülőmet.
Leszek - még nem ígértem semmi többet.
De elég ennyi. Mindenki örül.
VAGYOK -
csak közöny vesz körül
és mindenkinek a könyökén jönnek ki
szavaim és mozdulataim -
én vagyok a fölösleges, ha már megtelt
a villamos
én vagyok a sorban előtted álló
én vagyok akitől
szürkők a hétfő reggelek
én vagyok ki folyton az életével traktálna téged
fölkelek és lefekszem ásítok és eszem titkom nincs
kiszámítható vagyok és fölmérhető
robotgépbe táplált adataimból megszületnék újra
ugyanilyennek
viselj el mégis, mert ennyi adott -
vagyok.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-22 18:36:21, péntek
|
| |
| |
Kányádi Sándor - Pacsirta
Pacsirta zeng a magasban, gyűrűzik
hangjától a levegő; lüktető
köröcskék pengetik a nap
feszes sugarait.
.
Zeng, zeng a pacsirta, óceánra
menekült kis kalózadó,
s azt sugározza egyre,
fáradhatatlanul,
hogy milyen rettenetes éjszakánként
egy magányosan didergő kökénybokor
alján virrasztani.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kányádi Sándor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-22 18:26:38, péntek
|
| |
| |
,,Apám azt mondta, hogy a levegőnek van súlya. Ezt nem akartam elhinni. Figyeltem, hogy észrevegyem, de nem láttam a levegőt. Sem Istent. Nem bukkant fel sehol, csak az őszre egyre lassúbb legyek zümmögtek mindenütt. Az ablak üvegén mászkáltak. A legyekkel kísérleteztem tovább, hogy milyen az élet. Volt időm gyakorolni, mert mást nem lehetett csinálni. Csendben kellett lenni."
,,Akkor kezdett foglalkoztatni, hogy mi az élet, amikor megtanultam kézzel elkapni a legyeket. Az élet fekete-fehér. Vagy színtelen és ezért láthatatlan. Figyelem a levegőt, amelyről azt mondják, hogy mindenütt ott van. Ezt állították az atya Istenről is, hogy mindenütt jelen van."
Borbély Szilárd
1963. november 1 - 2014. február 19.
költő, író, irodalomtörténész.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-22 18:24:04, péntek
|
| |
| |
Borbély Szilárd - Ha menni kell
Ha menni kell oly jó volna még maradni
elüldögélni még egy kicsikét
beszélgetni hallgatni erről arról
a döntő pillanatot halogatni
mely eldöntetett volt már hamarább
de most mégis oly jó volna még maradni
hogy együtt legyen még a volt a van
hogy múljon is maradjon is ami
lesz minden legyen minden múlhatatlan
és tartson tovább még a lehetetlen
az üldögélés és ami lehetne.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-22 18:07:17, péntek
|
| |
| |
Tudósok szerint napi öt perc, amelyet madárcsicsergés hallgatásával töltünk, segít felvidítani a napot.
Miért énekelnek a madarak?
Gyermekkorom olvasmányai között bájos kis mese igyekezett választ adni a címben feltett kérdésre. Miután a tojásain kotló tojó szörnyen unatkozik , párját kéri meg, ülne melléje és szórakoztassa énekével. Az pedig nyomban eleget is tesz a kérésnek, a fészek szélére ülve dalra nyitja a csőrét.
Eddig a mese, a valóság ezzel szemben az, hogy a madáréneknek két fontos biológiai funkciója van. Amikor a fülemülék, poszáták és a többiek hazaérkeznek Afrika felől, majd mindig a hímek azok, amelyek elsőnek jelennek meg a későbbi költőhelyen. Ott revirt, területet foglalnak, és miután kipihenték a hosszú és veszélyekkel teli út fáradalmait, énekelni kezdenek. Dalukkal a néhány nappal később érkező tojók közül igyekeznek egyet magukhoz csalogatni. Miután pedig általában ők vannak többségben, nagyon kell igyekezniük, minél szebben, hangosabban énekelniük, nehogy arra az évre hoppon, pár nélkül maradjanak. Ha aztán egy tojónak megtetszik a revir, és a benne szorgalmasan daloló hím, kialakul a pár, és rövidesen megkezdődik a fészek építése. Ez többnyire a tojó dolga, párja ezalatt a közelben folyamatosan tovább énekel. Mi semmi változást nem észlelünk a fülemüle bűbájos csattogásában vagy az énekes rigó ismételt szép strófáiban, pedig az ének ekkorra már egészen más jelentőséget kap. Párja megvan, éppen a családi otthont építi, a területtulajdonos hangja fenyegető hangsúllyal már a szomszéd riválisokhoz, az azonos fajú hímekhez szól. Ha emberi nyelvre fordítanánk, valahogy így hangzana: ez az én területem! Át ne lépd a határt, mert pórul jársz! És ha valamelyik szomszéd mégis megkísérli, hogy átlépje a láthatatlan, de nagyon is létező revirhatárt, a jogos tulajdonos nyomban nekitámad és visszaűzi saját birodalmába.
Schmidt Egon
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-22 17:59:10, péntek
|
| |
| |
Koszlik-foszlik, züllik a talmi holmi
- s habár reménytelen e dolog itt -
minden napodon hozz rendbe valamit.
M a g a d a t. ne hagyd elgazosodni.
Fodor Ákos
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: F -Fodor Ákos |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-22 17:51:24, péntek
|
| |
| |
Louis Comfort Tiffany 1848. február 18.-án született, New Yorkban.
Apja, Charles Louis Tiffany a XIX. századi New York egyik leghíresebb ékszerész cégének, a Tiffany & Co-nak, volt a tulajdonosa
Tiffany nevéhez festett üvegablakok, kerámiák, zománcok, fújt üvegek, fémmel ötvözött üvegek és az ún. Tiffany-lámpa kapcsolódik. Korának egyik kiemelkedő festője volt, azonban széles körben ismertté az általa kifejlesztett díszüveg technológia tette.
Ő találta fel ezt az új technikát, az ún. Tiffany-technikát, ami újabb megoldást jelentett az ólomüvegezésben. Itt nem ólomprofillal illesztették az üvegdarabokat egymáshoz, hanem az üvegek szélét sárgaréz szalaggal vonták be, amelyeket utána az érintkezési pontoknál össze kellett forrasztani. A forrasztó anyag cink vagy ón, aminek olvadási pontja alacsony, hozzátapad a rézhez, és így teszi lehetővé, hogy az összeállított üvegdarabok egyben maradjanak. Ez a technika azért volt mérföldkő a díszüveg-készítés területén, mert ennek köszönhetően vált lehetővé, hogy lágyabb íveket tartalmazó alkotások születhessenek. Például díszlámpák. Ezek a lámpák az ún. Tiffany-lámpák, amik színes üvegdarabokból állnak, különböző mintáikkal és formáikkal a szecesszió stílusát tükrözik.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-22 17:44:54, péntek
|
| |
| |
Közel sem vagyok tökéletes.
Hibáztam és hibázom.
Adtam már sok mosolyt és könnyet is. Csalódtam és okoztam csalódást, sokszor hittem annak akinek nem kellett volna. Szerettem és gyűlöltem és gyűlölök néha meggondolatlanul.
Vártam amikor már nem kellett volna és kapkodtam mikor még várnom kellett volna!
Voltam már túl türelmes, de ijesztően türelmetlen is, néha önző vagy túl megalkuvó!
De mégis ember vagyok!
Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeladás között.
És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonosa szerelemmel és a társaság a biztonsággal.
És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét és a bók nem esküszó.
És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével.
És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez.
Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér.
Műveld hát saját kertecskédet, magad ékesítsd fel a lelked, ne mástól várd, hogy virágot hozzon neked.
És tanuld meg, hogy valóban nagyon sokat kibírsz.
Hogy valóban erős vagy.
És valóban értékes.
Veronica A. Schoffstall
Kép: Rudolph Carl Gorman festőművész |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
2024. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
283 db bejegyzés |
| e év: |
970 db bejegyzés |
| Összes: |
10110 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 824
- e Hét: 10565
- e Hónap: 20151
- e Év: 89071
|
|
|
Offline
