|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2024-03-03 20:43:08, vasárnap
|
|
|
Itt van ez az érdekes épület Facebook "Szép képek a nagyvilágból" oldalán találtam sok más felvétellel együtt. Rendben, csak azt nem értem miért nem írják mellé, honnan származik és mi van a képen. Nézni a semmit nem lehet, legfeljebb némi kis vizuális élményt ad. Jelen esetben nem annyira bosszantó, inkább a történelmi és tájjelegűek izgatják fantáziámat és bosszantanak.
Erre mondaná az én barátnőm: "Ember hiba nélkül nincs, kivéve kettőnket,"
(Street Art, Olaszország) ennyit sikerült kideríteni róla... |
|
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
2024-03-03 20:30:56, vasárnap
|
|
|
SZINOPSZIS
Egyik lábam: indulni nem mer,
másik lábam: maradni nem.
Sivatag fojt, taszít a tenger
- elég nehéz nekem, velem.
SZINOPSZIS
Egyik sem vagyok.
Sem üllő, se kalapács.
- Talán: a csengés.
Fodor Ákos
|
|
|
0 komment
, kategória: F -Fodor Ákos |
|
|
|
|
|
2024-03-03 20:01:18, vasárnap
|
|
|
"És ha valaki ebben a hazában
úgy akarná egyszer, hogy szobrom álljon -
legyen! Hogy voltam, hadd hirdesse emlék.
Csak azt hagyom meg, szobrom hol emeljék:
ne a tenger partján, ahol születtem,
a tengerhez már semmi nem fűz engem,
és ne a cári kertben - ott egy árnyék
vigasztalan engem keresve jár még,
de itt, ahol a vasreteszt igézve
háromszáz órát álldogáltam érte.
Hogy ne kísértsen ott se, a siron túl:
fekete rabkocsi fékez, csikordul...
Hogy elfelejtsem ajtó csappanását,
öreganyó sebzett-vad jajdulását...
Csillog majd szobrom mozdulatlan arca,
mint könny, megolvadt hó csorog le rajta.
Burukkol a börtön galambja messze,
s hajók szállnak a Néván ködbe veszve."
Anna Ahmatova :Requiem, részlet
Rab Zsuzsa fordítása
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2024-03-03 19:50:26, vasárnap
|
|
|
Alekszej Anatoljevics Navalnij politikus, orosz ellenzéki vezető, korrupcióellenes aktivista, Putyin fő orosz ellenfele
Azt hiszem az motiválta a hétköznapi ember szintjéről nézve értelmetlennek tűnő önfeláldozását, hogy megjelenítse a világ számára, szimbóluma legyen annak, hogy ha nem is nagy számban, de van egy másik Oroszország Putyinén túl is. Ahol vannak gondolkodó, kritkus emeberek, akik őrzik azt a lángot, hogy egyszer lehet ott is polgári átalakulás és társadalom. Hogy lesz-e, azt nem tudni. De hogy ő ennek a szimbolumává vált világszerte, az kétségtelen.
Ezt a szerepet százmilliókból egy vállalja. Sokan pedig értelmetlennek látják, sőt, butaságnak is. De neki ez volt a küldetése, úgy érezte.
azt gondolom erről, mint Erős Zsolt esetében is, mikor olyan sokan nekimentek felelőtlennek, mindennek elmondták, ítélkeztek felette, hogy mint mindenben sokfélék vagyunk és nem gondolkozhatunk a másik ember fejével, hogy mi jelenti számára a prioritást. Neki ez a szabadságharc" jelentette az életet, sajnos bele is halt. Megrendítő és valahol tisztelet parancsol szembeszegülni a zsarnokkal.
Így van. Abban is van párhuzam, hogy mind Erős Hilda, mind Julia Navalnaja pontosan tudták a lehetséges kockázatokat, mégis a legerősebb, legnagyobb témogatóik voltak a férjeiknek.
ez a gyilkossági kísérlet híre, majd németországi gyógyulása után is megvolt. Ha egy ilyen helyzetben valaki visszamegy, annak kimenetele legyen minimum kétesélyes, hogy igazi értelmet nyerjen. Ezzel a papírformával nem lesz egyenes a kasza, az nem kockázatvállalás.
(Igen, mielőtt ítélünk gondolkodjunk mások fejével is egy kicsit, hiszen a karosszékben ülve könnyű okosnak lenni.)
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2024-03-03 18:37:23, vasárnap
|
|
|
Lesznai Anna - Sötétben, mélyen
Sötétben, mélyen, föld alatt
A nedvet, mely dús kincset ér,
Gyűjté bús öntudatlan csöndben
A szívós, színtelen gyökér.
De jő a nap, tavasznak napja,
Mikor gyökéri vad erő
A kemény kérget megrepeszti
S fakad a rügy, az ébredő!
Ó százszor áldott, az az első,
A hősi, csodás, zöld levél,
Mely a földnek terhét lerázva
Napfényre és életre kél.
És nő a szár, a gyors szökésű,
A hosszú, karcsú, ingatag
S buggyanva szárból szent tökélyben
Nagy, illatos virág fakad.
Övé a földnek lomha álma,
Kelyhében úszik barna csend,
S a rügynek hangos lobbanása
A bíbor leplen megjelent.
Karcsú termője égre szökken,
Az egész bokor benne él,
Kelyhében száz virágnak sorsa
Szunnyad, duzzad, fakad, remél.
|
|
|
0 komment
, kategória: TAVASZ TAVASZ TAVASZ |
|
|
|
|
|
2024-03-03 18:27:49, vasárnap
|
|
|
Somlay Artur önéletrajzi vallomása
1883. február 28.-án jöttem erre a világra és azóta a majomi gőg, az embertelen gyűlölködés, a megrendítő butaság, a vérengzés, az öldöklés szörnyű évtizedein átrémüldözve, elképedten, megdöbbenve, megundorodva attól a szörnytől, akit embernek hívnak - a fajtámból - és az átélt rémségektől haladok a sír felé, ahová nem sokára meg fogok érkezni.
Ha nem remélném, ha nem hinném, hogy az Ember mégis csak észre tér és a most felnövő nemzedéknek könnyebb lesz elviselni földi létét - kivégezném gyermekeim, akiket én kényszeríttettem a világra, önkezemmel vetnék véget életemnek.
Ezenkívül színész voltam.
Mindig képességeim legjavából igyekeztem adni. Ezzel szemben munkámért szükségleteim szerint vettem el a pénzt. Viszont a pénzt, amit munkámért elvettem, szétosztottam az utolsó fillérig azok között, akik arra igényt tarthattak, vagy rászorultak. Ötven évig dolgoztam és egy percig sem dolgoztattam. Ötven éves munkám alatt volt nehány sikerült percem, ami kárpótolt a sok szenvedésért, amelyben részem volt.
Szerettem a mesterségemet, de ami körülötte volt, abba belelépni sem szerettem.
Szerettem Jézus Krisztus szavait és hittem, hogy a lélek a legnagyobb érték s hogy a lelket megmenteni többet ér, mint az egész világot megnyerni.
Szörnyű gondok között hagyom el az életet, amely nem sok gondtalan percet engedélyezett nekem.
A gyermekeimre gondolok.
Sírfeliratom legyen:
Az Emberek veszedelmes közelségében éltem meglehetősen hosszú ideig. - Most talán biztonságban vagyok.
Somlay Artur
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2024-03-03 18:20:11, vasárnap
|
|
|
Mentovics Éva - Tavasztündér
Varázspálcám suhogása
felkelti a vidéket.
A tél végi utazásra
barátaim kísérnek.
Varázsigém hatalmával
elaltatom a telet.
Az ágakra rásuhintva
ébresztem a rügyeket.
Virág nyílik ahol járok,
ágak végén tipegek.
Tündérszárnyam nyomában már
ott virít a kikelet
|
|
|
0 komment
, kategória: M Mentovics Éva M |
|
|
|
|
|
2024-03-03 18:14:05, vasárnap
|
|
|
Devecseri Gábor - Idő-játék
A nap kering, a perc szalad,
marasztalom, de nem marad.
Egyszerre egyhelyben megáll,
elküldeném, de egyre áll;
meglódul, hirtelen leül,
megmarkolom, kegyetlenül
kitépi magát - sánta eb,
rohan két hosszabb-rövidebb
óramutató-lábon el -;
megvádolom, de nem felel;
megdicsérem, csak mosolyog;
marasztalom, továbbforog;
meg-megszakítja önmagát,
villantja holdját, csillagát;
trapéz-ugrással szökken el,
vádolva kérdem, nem felel;
artista-tánca mind vadabb;
ráng mint a húr, döng mint a dob;
hajnalra meg-megszelidül,
olyankor áll, szalad, meg ül,
mindhármat egyszerre teszi
s így önmagát megszünteti;
de mikor szárnya meg se lebben,
akkor száll a legsebesebben.
|
|
|
0 komment
, kategória: Devecseri Gábor és D. László |
|
|
|
|
|
2024-03-03 18:10:29, vasárnap
|
|
|
Azt mondják, hogy minden emberben rejtőzik egy regény. Nos, én számos emberrel találkoztam, akiben még egy novella, sőt, egyetlen ép mondat se rejtőzött."
Irwin Shaw
New York, 1913. február 27. - Davos, Svájc, 1984. május 16.
amerikai regény-, dráma- és novellaíró.
(kiváncsi lennék kit ihletet meg ennek a csipkekoponyának az elkészítése) |
|
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
2024-03-03 18:01:18, vasárnap
|
|
|
Devecseri Gábor - Akárhogy is
Akárhogy is - gazdag az élet
és nem hagyja magát,
levelek alatt harcolva, kivívja
édes diadalát.
És odafönt a kegyes égbolt
csillagmérföldön át
megmutatja egy-hajnalcsillagú
gyönyörű homlokát.
Kép: Tőzikék Zalában |
|
|
0 komment
, kategória: Devecseri Gábor és D. László |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2024. Március
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
283 db bejegyzés |
e év: |
970 db bejegyzés |
Összes: |
10110 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 1273
- e Hét: 11014
- e Hónap: 20600
- e Év: 89520
|
|
|