|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
|
|
2024-03-02 16:29:13, szombat
|
| |
| |
Pillanatképek a pécsi Tettye-parkból. A magnólia hamarosan szirmot bont, miközben a mandula és az ibolya már vígan virágzik.
A Tavasz kiszabadítja a virágokat, hogy színesre fessék a nevető földet.
Reginald Heber
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: TAVASZ TAVASZ TAVASZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-02 16:18:25, szombat
|
| |
| |
Munkahelyi mese
Ült a varjú az ágon és nem csinált semmit. Arra ment a nyuszika, és megkérdezte a varjútól:
- Varjú koma, nem zavarna, ha én is leülnék ide az árnyékba, és egész nap nem csinálnék semmit?
- Engem ugyan nem. Ülj csak le nyugodtan és lazíts!
A nyuszika így is tett. Leült az árnyékba és egész nap nem csinált semmit.
Délután aztán arra járt a róka, meglátta a nyuszit, és megette.
És a tanulság?
Ahhoz, hogy egész nap lazsálhass, nagyon magasan kell ülnöd!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mesék - Anekdoták |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-02 16:14:41, szombat
|
| |
| |
Már fáradt vagyok...
Álmodunk, és belső egünkön
kigyulladnak a csillagok."
Szabó Lőrinc
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-02 16:07:46, szombat
|
| |
| |
Nagy László - A tavaszról
Az ember természete olyan, hogy mind a négy évszakban megleli a kedveset, a szépet, de természeténél fogva a telet hamar megunja, mert klímánkban a tél egyáltalán nem mondható humánusnak, drámaian fehér és fekete, az embert nagyon is kifárasztja - ezért lehet nálunk a tavasz a megváltás és a forradalom örök jelképe. Egyéni megújulásunk is reményteljesebb, ha a hullámzó füveket, vetéseket látjuk, meg a sokszínű lepke- és madártüneményeket a tapsoló levelek közt. Szenvedélyes, teremtő évszak a tavasz, igája is édes.
Gyermekkoromban a tavaszok a legboldogabbak. Ha csak néhány szín villan fel előttem: a zöld, a sárga, a piros, máris látom az aranyosan zsibongó kislibákat a zöldben, a mezítlábas versenyfutásokat, a piros szalagos kiscsikót, aki holtfáradtra szaladgálja magát a szabadban, s kezdetben fél még leheverni a szokatlan fűre, segítek neki: behajlítom a térdeit, melléje fekszem, szuszogunk boldogan, mint a testvérek.
Pápai diák koromban kimentem a város szélire festeni. Tornyokat, jegenyéket, hömpölygő fehér felhőket festek: ábrándokat. Pihentetni magam hanyatt fekszem. a zöld réti úton, a felhők ingyen-cirkuszát ámulom-bámulom, s közben átlép fölöttem egy sárga szoknyás cigánylány. Máig se tudom, hogy valóság volt-e vagy álom.
Legelső pesti tavaszom 1947-ben sütött rám. Népi kollégisták voltunk. Ott éltünk egy majdnem-rom épületben a Ligettel szemben. A tél nagyon meggyötört bennünket. Rosszul záródó ajtó, papírablak, repedezett fal, tüzelő semmi. Majd jön a tavasz, biztattuk magunkat, s jött is, mint a mi országot és világot megváltó akaratunk szimbóluma. Lélekben erősek voltunk, de testben gyengécskék. Emlékeztek-e, barátaim, mi volt a mi vitaminunk? Bekötött szemmel haraptuk az óriás vöröshagymákat, mint az aranyalmát. Szép volt a tavasz, mi is igyekeztünk, hogy szépek legyünk. A lányok segítettek, vasalták, foltozták szerény kis ruháinkat, fölvarrták ingünkre a gombot. Emlékeztek, milyen boldogan készültünk az Ünnepre és a szerelemre?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nagy László és Szécsi Margit |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-02 16:01:23, szombat
|
| |
| |
Jancsó Ágnes - Cenzúrázatlanul
Közhírré teszem,
hogy soha nem voltam elég
bátor, hogy árnyékként kullogok
magam után, ráadásul félhomályban,
nehogy túl sokan vegyék észre,
hogy létezésem 33 éve 7 hónapja és 22 napja alatt megközelítőleg 230 ezer
köbméter oxigént vontam el másoktól,
hogy hiába tudok nyolc nyelven bemutatkozni, mégis szégyellem
azt, akit szerintem elsőre vagy másodszorra vagy mindörökre láthatnak bennem,
hogy akárhányszor a gázra lépek, nyomom a féket is,
hogy legszívesebben egy számmal kisebb cipőt választanék a maratonhoz,
nehogy könnyű legyen, ami lehet nehéz is,
hogy a ki nem mondott szavaimat hatalmas bőröndökbe zárva húzom magam után,
nehogy mások viseljék azoknak a súlyát,
hogy féltem az írás közben lemeztelenedő lelkemet,
ezért inkább cenzúrázom a gondolataimat,
hogy valójában mindentől féltem a lelkemet,
ezért inkább cenzúrázom a gondolataimat,
hogy szeretnék szőke lenni és piros rúzst viselni,
de akkor talán már túl sokan vennék észre,
hogy egy nagyjából 168x70x50 centiméternyi téglatestet veszek el a térből,
hogy néha szeretnék csak egy könnycsepp lenni,
érzelmektől túlcsordulva lefolyni egy arcon,
és örökre felszívódni egy zsebkendőbe,
mennyire egyszerű,
nem kellene megfelelni
valaminek, amiről azt sem tudom, micsoda,
és nem kellene félni például attól sem,
hogy most rányomjak a küldés gombra,
hogy bárki olvashassa cenzúrázatlan gondolataimat,
amiknek a súlyát még megsaccolni sem tudom.
Forrás: Nő a tükörben
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-02 15:35:52, szombat
|
| |
| |
Sík Sándor - Tavasz csengettyűje
Most a csúf tél bosszúsan
Zsörtölődve jár még,
És az égen elsuhan
Sok nagy álmos árnyék.
Én dalolva hangosan,
Szökdelőn és pajkosan
Messze-messze szállnék.
Szól a szél a hegyeken,
Szít repülni vágyat,
Már a hó a réteken
Olvadóra bágyad.
Siheder nap hívogat,
Áprilist és álmokat
Bizsereg a vágyad.
Hát, szeszélyes csacska szív,
Hol a téli bánat?
Dudorászó dala hív
Mese-muzsikának.
Erdő-mező csalogat,
Csalogató dalokat,
Küld a tó utánad.
Csintalan szél dalt fakaszt,
Táncütemre léptet.
Te hívod-e a tavaszt?
Vagy a tavasz téged?
Hó felett és tó felett
Már a fűzfaág hegyett
Barka pelyhe éled.
Most rügyedző ág alatt
Énekelni ülj le.
Fesse frissre arcodat
Víg dalok derűje.
Mert a dal ma rózsaszín,
S lásd, e sok bohóka rím:
Tavasz csengettyűje
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: TAVASZ TAVASZ TAVASZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-02 15:27:29, szombat
|
| |
| |
Majtényi Erik: A tavasz
Csipkés rüggyel,
madárfüttyel
köszön rám,
köszön rád,
s majd egy reggel,
ha víg kedvvel
jól megráz egy
almafát,
és a fáról,
minden ágról
szirmok fellege havaz,
földön-égen
csodaszépen
tündöklik fel a tavasz.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: TAVASZ TAVASZ TAVASZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-02 15:04:24, szombat
|
| |
| |
Március 1-jén van az International Hug-a-Librarian-Day (Ölelj meg egy könyvtárost!) nemzetközi világnap. Nekem kimaradt, de Móra Ferencnek talán összejött. A képen Móra könyvtárigazgató úr szivarozik elégedetten Fischof Ágota, az első magyar szakképzett női könyvtáros társaságában a szegedi Somogyi Könyvtárban.
A híresen szép szegedi polgárlány egy jómódú téglagyáros gyermeke volt. Előbb önkéntes gyakornokként dolgozott Tömörkény és Móra mellett a szegedi könyvtárban, majd Móra közbenjárására Berlinben elvégezte a könyvtárosképző főiskolát. Hazatérve Móra jobbkeze lett a könyvtárban, a Somogyi-gyűjtemény katalogizálásában is részt vett, ő hozta létre a máig használatos tárgyszókatalógust is. A Szegedi Naplóban rendszeresen jelentek meg könyvismertetései, Juhász Gyula felkérésére ő rendezte a Szegedi Munkásotthon könyvtárának anyagát.
A kedvéért órákat töltöttek az olvasóteremben a Szegeden élő vagy ott időző művészek. Juhász Gyula verset írt hozzá (Exlibris -Ágotának), Moholy-Nagy László portrét festett róla, Balázs Béla pedig róla írta "Kalandok és figurák" című novellagyűjteményének egyik darabját. Legfontosabb ihletadója azonban Móra Ferencnek volt. A negyvenéves írót nem is nagyon titkolt vonzalom fűzte a nála majd húsz évvel fiatalabb lányhoz. Róla mintázta a ,,Négy apának egy leánya" című regényének főszereplőjét, Angyalkát, a postáskisasszonyt, akibe reménytelenül beleszeret egy idősödő régész, de a lányt végül más szökteti meg. Fischof Ágota1923-ig volt a Somogyi Könyvtár dolgozója, majd férjhez ment Hézer Béla orosházi bankigazgatóhoz, és elhagyta a könyvtárat.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-02 15:00:53, szombat
|
| |
| |
Március 1. - "Ölelj meg egy könyvtárost" nap
,,Amikor először lecsókoljuk a száját, zavartan elhajol majd, és homlokától az álláig pirulva ő is azt mondja majd:
»Én ám nem vagyok egy olyan nő!«
Ezt a mondatot nem kell komolyan venni. Mert milyen egy olyan nő? Nem olyan, amilyen? Tessék belenyugodni, minden nő olyan. Mert amelyik nem olyan, az férfi."
(Szív Ernő: Hogyan csábítsuk el a könyvtáros kisasszonyt?)
Kép: Carole Lombard és Clark Gable a No Man of Her Own című filmben (1932)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek innen-onnan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2024. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
283 db bejegyzés |
| e év: |
970 db bejegyzés |
| Összes: |
10110 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2125
- e Hét: 11866
- e Hónap: 21452
- e Év: 90372
|
|
|
Offline
