|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2008-04-09 21:47:50, szerda
|
|
|
Próbáld meg leírni, hogy mi is a szerelem,
Ez a szívünk mélyén nyíló édes gyötrelem.
Próbáld meg lefesteni egy alkony szépségét,
Vagy a barlangok méhének kővé dermedt csendjét.
Rájössz, hogy ami a legszebb, az leírhatatlan,
Mint a kották mélyéből felcsendülő dallam.
Egy vallomásban az, ami kimondhatatlan,
A tavaszban, hogy új élet ring a magokban.
A csillagokban, hogy bennük szikrázik évezredek fénye,
A hajnalban, ahogy a Nap felkúszik az égre.
A harmatban, hogy gyémánttá tördeli a Napot,
A virágban a színei közt megbújó illatok.
A levélhullásban az elmúlás sóhaja,
A gyermekek arcán a szívük mosolya.
Az igazi szépség a szem számára láthatatlan,
De felcsendül a lelkünkhöz simuló dallamban.
Ott van a teremtés áldott rendjében,
A sarkunkra hulló idő végtelen csendjében...
|
|
|
0 komment
, kategória: Bölcsességek |
|
|
|
|
|
2008-04-09 16:04:22, szerda
|
|
|
Add a kezed, így szépen, csöndesen,
Nyugodtan add.
Sima, ragyogó tükör a szívünk,
Nem vet hullámokat.
Add a kezed, ilyen jó hűvösen.
A csóknak édes mérge
Megmérgezné a nyugodalmunkat,
Ha hozzánk érne.
Add a kezed, nincsen vágy a szívünkbe',
Innen hova hághatna még a láb?
E csönd, e béke: ez itten a csúcs -
És nincs tovább.
Add a kezed; lenn lakodalmas nép,
Mirtusz menyasszonyfőn;
A mirtuszt édes, irigyled-e még
Itt, e kopár tetőn?
Add a kezed, itt fenn, hol semmi sincs,
S a zuzmó tengve él,
A lelkünket a nagy csend összehajtja,
Mint két ágat a szél.
Add a kezed, látod lemegy a nap;
A nappal szembe
Nézzünk így, győzelmesen, szomorún,
Kezed kezembe.
Add a kezed, egy percig tart csupán
Ez az igézet -
Ó de ez mélyebb, mint a szerelem,
S több mint az élet!
/Reményik Sándor/
|
|
|
0 komment
, kategória: versek |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2008. április
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
23 db bejegyzés |
e év: |
186 db bejegyzés |
Összes: |
835 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 240
- e Hét: 2368
- e Hónap: 3470
- e Év: 13183
|
|
|