|
2009-02-03 14:40:10, kedd
|
| |
| |
29,1 Jaj Árielnek, Árielnek, a városnak, a hol Dávid lakott! Esztendőt esztendőhöz adjatok, és forogjanak az ünnepek!
29,2 És én megszorítom Árielt, és lesz fájdalom és siralom, és lesz nékem, mint Áriel.
29,3 Körülveszlek [Jer. 6,3-6.] táborral, és bezárlak tornyokkal, és erősségeket állatok ellened.
29,4 És megaláztatván, a földből szólsz és porból morog beszéded, [rész 8,19.] szavad olyan lesz, mint halottidézőé, a földből, és porból sipog beszéded.
29,5 Ellenségidnek sokasága olyan lesz, mint az apró por, és mint a repülő polyva az erőszakosok sokasága, és lesz hamar és hirtelen.
29,6 A seregek Urától látogattatik meg, mennydörgéssel, földindulással, nagy zúgással, forgószéllel, viharral és [Zsolt. 83,16. Ésa. 28,17.30,30.] emésztő tűzi lánggal;
29,7 Mint éjjeli álomlátás, olyan lesz minden pogányoknak sokasága, a kik hadakoznak Áriel ellen, s a kik hadakoznak ellene és vára ellen, és őt megszorítják.
29,8 És lesz, mint mikor álmodik az éhező, és ímé eszik, és midőn fölserken, üres a hasa, és mint mikor álmodik a szomjazó, és ímé iszik, és midőn fölserken, ímé szomjas és lelke eped: így lesz minden pogányoknak sokasága, a kik hadakoznak Sion hegye ellen.
29,9 Ámuljatok és bámuljatok, vakítsátok magatokat és megvakultok! részegek, de nem bortól, [rész 51,17. Jer. 13,13.] tántorognak, de nem részegítő italtól.
29,10 Mert rátok önté az Úr a mély álomnak lelkét, [Róm.11,8.] és bezárta szemeiteket, a prófétákat, és fejeiteket, a nézőket befedezte;
29,11 És lesz mind e látás néktek, mintegy bepecsételtetett írás beszédei, a melyet oda adnak egy írástudónak, mondván: Olvasd, kérlek, és ő szól: Nem tudom, mert [Dán. 12,4.9. Jel. 5,1-3.] bepecsételtetett.
29,12 És ha e levelet annak adják, a ki nem tud írást, mondván: Olvasd el, kérlek! ő így szól: Nem tudok írást.
29,13 És szólt az Úr: Mivel e nép szájjal közelget [Máté. 15,8.9. 1 Kor. 1,19.] hozzám, és csak ajkaival tisztel engem, szíve pedig távol van tőlem, úgy [Zsolt. 78,34.35.36. Ésa. 19,11-14. Abd. 1,8.] hogy irántam való félelmök betanított emberi parancsolat lőn:
29,14 Ezért én is csodásan cselekszem ismét e néppel, nagyon csodálatosan, és bölcseinek bölcsesége elvész, és értelmeseinek értelme eltűnik.
29,15 Jaj azoknak, a kik az Úrtól mélységesen elrejtik [Zsolt. 94,7-9.] tanácsukat, és a kik a sötétségben szoktak cselekedni, mondván: Ki lát [Máté. 23,13. 1 Kor. 4,5.] minket és ki ismer minket?
29,16 Mily együgyűek vagytok! Avagy a fazekas olyan, mint az agyag, hogy így szóljon a csinálmány csinálójának: Nem csinált engem! és az alkotmány ezt mondja alkotójának: Értelmetlen! [Róm. 9,20.]
29,17 Nemde kevés idő multán [rész 32,15.] a Libánon termőfölddé lesz, és a termőföld erdőnek tartatik?
29,18 És meghallják ama napon a siketek az írás [vers 9.24. rész 35,5. Máté. 11,5.6.] beszédeit, és a homályból és sötétből a vakoknak szemei látni fognak.
29,19 És nagy örömük lesz a szenvedőknek az Úrban, és a szegény emberek vígadnak [Zsolt. 22,27-30.25,9.37,11.] Izráel Szentjében.
29,20 Mert a kegyetlen elveszett, és a csúfoló elpusztult, és kivágattak a hamisságnak [1 Sám. 2,4.5. Mik. 2,1.] minden őrei,
29,21 Kik az embert elítélik egy szóért, és tőrt vetnek annak, a ki őket [Ámós. 5,10. Jer. 18,18.] a kapuban megfeddi, és elejtik csalárdul az igazat.
29,22 Ezért így szól az Úr [1 Móz. 12,1. Zsid. 11,8.] Jákób házáról, Ő, a ki megváltá Ábrahámot: Nem szégyenül meg többé Jákób, és nem sáppad meg többé az ő orczája.
29,23 Ha látni fogják gyermekei kezeim munkáját közöttük, megszentelik nevemet, [rész 43,5.6.54,1.8.13.] megszentelik Jákób Szentjét, és félik Izráel Istenét.
29,24 És megismerik a tévelygő lelkűek az értelmet, és a kik zúgolódnak, tanulságot [rész 29,18.] tanulnak.
30,1 Jaj a pártos fiaknak, így szól az Úr, a kik tervet visznek véghez nélkülem, és szövetséget kötnek, de nem lelkem által, hogy bűnre bűnt halmozzanak!
30,2 A kik Égyiptomba szállanak alá, és számat nem kérdezik meg, hogy meneküljenek a Faraónak oltalmába, és Égyiptom árnyékába rejtőzködjenek.
30,3 És lesz néktek a Faraó oltalma szégyentekre, és az elrejtőzködés Égyiptom árnyékában gyalázatotokra.
30,4 Mert már Zoánban voltak fejedelmei, és követei Hánesig érkezének.
30,5 Megszégyenülnek mind a nép miatt, a mely nem használ nékik, a mely nem segít és nem használ, sőt szégyenökre és gyalázatukra lesz!
30,6 Jövendölés dél barma ellen: A nyomor és szorongatás földén keresztül, a honnan nőstény és hím oroszlán és viperák és szárnyas sárkányok jőnek ki; viszik szamárcsikók hátán gazdagságukat, és a tevéknek púpján kincsöket a népnek, [rész 14,29.8,1.16. 5 Móz. 8,15. Bir. 19,4.12,14.] a mely pedig nem használ.
30,7 Hitvány és üres Égyiptom segítsége, ezért nevezem őt nagyszájúnak, a ki veszteg ül,
30,8 Most menj, írd ezt táblára nálok, és jegyezd föl könyvbe ezt, hogy megmaradjon az utolsó napra [rész 8,1. 5 Móz. 31,19.21.26.] bizonyságul örökre.
30,9 Mert pártütő nép ez, [Jób. 31,28. Péld. 30,9.] apát megtagadó fiak, fiak, kik nem akarják hallani az Úr törvényét;
30,10 Kik ezt mondják a látóknak: Ne lássatok; [1 Kir. 22,8. Jer. 38,4. Ámós. 2,12. Mik. 2,6.11.] és a prófétáknak: Ne prófétáljatok nékünk igazat, beszéljetek kedvünk szerint valókat, prófétáljatok csalárdságokat!
30,11 Hagyjátok el az útat, térjetek le már ez ösvényről, vigyétek el előlünk Izráelnek [Jób. 21,14. Csel. 19,9.23. Zsolt. 139,24.] Szentjét!
30,12 Azért így szól Izráel Szentje: Mivel megútáltátok e beszédet, és bíztok a nyomorgatásban és a hamisságban, és ezekre támaszkodtok:
30,13 Azért e bűn olyan lesz tinéktek, mint a leesendő falhasadék, a mely már kiáll a magas kőfalon, a melynek aztán nagy hirtelen jő el [Zsolt. 62,4.] romlása;
30,14 És romlása olyan lesz, mint a fazekasok edényének romlása, a mely kimélés nélkül eltöretik, és nem találni töredéki közt oly cserepet, a melyen tűzhelyről tüzet lehetne vinni, avagy vizet meríteni a tócsából.
30,15 Mert így szól az Úr Isten, Izráelnek Szentje: Megtérve és megnyugodva megmaradhattatok volna; csöndességben és reménységben erősségtek lett volna; de ti nem akarátok;
30,16 Hanem ezt mondátok: Nem, sőt lóra ülvén, futunk; ezért futnotok kell; és gyors paripán elvágtatunk; ezért gyorsak lesznek üldözőitek.
30,17 Ezer fut egynek [3 Móz. 26,8. 5 Móz. 32,8.] riasztására, ötnek riasztására mind elfuttok, mígnem úgy maradtok, mint egy szál fenyő a hegytetőn, mint egy zászló a halmon.
30,18 S azért vár [Péld. 16,20. Zsolt. 2,12.] az Úr, hogy könyörüljön rajtatok, és azért felséges ő, hogy megkegyelmezzen néktek, mert az ítélet Istene az Úr; boldogok mindazok, a kik Őt szolgálják.
30,19 Mert te nép, mely Sionon Jeruzsálemben lakol, nem fogsz te sírni többé, bizton könyörül rajtad Ő kiáltásod szavára, mihelyt meghallja, megfelel néked;
30,20 És ad néktek az Úr kenyeret a keserűségben, és a nyomorban vizet, és nem kell többé [rész 30,10. 1 Kir. 22,27. Ezék. 4,16.17.] elrejtőzködniök tanítóidnak, hanem szemeid tanítóidra néznek!
30,21 És füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: ez az út, ezen járjatok; ha jobbra és ha balra elhajoltok.
30,22 És megútáljátok megezüstözött bálványaitokat és megaranyozott képeiteket; kiszórod őket, mint az undokságot: ki [rész 31,7.] innen! szólsz nékik.
30,23 És ad esőt a magra, [3 Móz. 26,3.4.] a melylyel a földet beveted, és a kenyér, a föld termése, bő és tápláló lesz, és széles mezőn legelnek nyájaid ama napon.
30,24 A barmok és a szamarak, a melyek a földet szántják, sózott abrakkal élnek, a [5 Móz. 22,10. 2 Móz. 23,12.] melyet megszórtak lapáttal és villával.
30,25 És lesznek minden magas hegyen és emelkedettebb halmon patakok, folyamok a nagy öldöklés napján, [rész 2,15.] mikor a tornyok leomlanak.
30,26 És a holdnak fénye olyan lesz, mint a napnak fénye, és a napnak fénye hétszer nagyobb lesz, olyan, mint hét napnak napfénye; ama napon, a melyen az Úr beköti népe romlását, és vereségének sebét meggyógyítja!
30,27 Ímé, az Úr neve jő messziről, haragja ég és sötét gomolygó füstje; ajkai rakvák haraggal, és nyelve, mint [Zsolt. 44,6.54,3. Hós. 5,14.15.] emésztő tűz!
30,28 Lehellete, mint megáradott patak, a mely torkig ér, hogy megrostálja a népeket pusztulás rostájában, és tévelygés zabláját [rész 41,16.37,29. Jer. 15,7. Ezék. 5,2.] vesse a népségek szájába.
30,29 És fölzendül éneketek, mint a szent ünnepnek éjszakáján, és örvendez szívetek, mint azé, a ki sípolva megy az Úr hegyére, [2 Móz. 12,12. 5 Móz. 16,16. Zsolt. 122,4. Ezsdr. 2,65. Nehem. 7,67.] Izráel kőszálához.
30,30 És megzendíti az Úr dicsőséges szavát, karjának lesujtását megmutatja megbúsult haragjában és emésztő tűz lángjában, vízáradással, zivatarral és jégeső kövével.
30,31 Mert az Úrnak szavától megretten Assiria, veri azt akkor vesszővel;
30,32 És a büntető vessző minden sujtását, a melyet az Úr mérend reá, dobokkal és cziterákkal fogjátok kisérni, és Ő kezét fel-felemelvén, [Zsolt. 68,26. Ésa. 10,5.15.24.28,15.18.19.] harczol ellene.
30,33 Mert készen van a szörnyű tűzhely régen, készen áll az már a királynak is, mélyen és szélesen csinálta azt, máglyájában tűz és fa bőven; [Jel. 19,18-20.] az Úr fuvallata gyújtja meg azt, mint kénköves patak.
 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ézsaiás könyve/Ószövetség |
|
|
|
|
|
Offline
