|
2013-05-29 04:06:36, szerda
|
| |
| |
Ez az egyik legjobb magyarázata annak, miért engedi meg Isten a fájdalmat és a szenvedést. Egy ember borbélyhoz ment, hajvágásra és szakálligazításra. Amint a borbély hozzáfogott a munkához, egy jó beszélgetésbe elegyedtek. Sokféle témát érintettek. Amikor véletlenül Istenre terelődött a szó, a borbély azt mondta:
"Nem hiszem, hogy van Isten."
"Miért nem?" - kérdezte az ügyfél.
"Hát csak menjen ki az utcára, és látja, hogy nincs Isten. Mondja, ha volna Isten, lenne ennyi beteg ember? Lenne ennyi elhagyott gyerek? Ha lenne Isten, nem lenne se szenvedés, se fájdalom. Nem tudok egy olyan szerető Istent elképzelni, aki mindezeket a dolgokat megengedné."
Az ügyfél egy pillanatig gondolkodott, de nem válaszolt, mivel nem akart elkezdeni vitatkozni. A borbély befejezte a munkát, és az ügyfél kiment az üzletből. Amint kilépett a borbélyüzletből, az utcán látott egy hosszú, ragadós, piszkos hajú és rendezetlen szakállú férfit. Koszosnak és ápolatlannak nézett ki. Az ügyfél visszafordult, belépett ismét a borbélyüzletbe, és így szólt a borbélyhoz:
"Tudja mit? Nincsenek borbélyok."
"Hogy mondhat ilyet?" - kérdezte meglepetten a borbély.
"Itt vagyok, és borbély vagyok. És éppen Önön dolgoztam az előbb!"
"Nem!" - kiáltott fel az ügyfél.
"Nincsenek borbélyok, mivel ha lennének, nem lennének piszkos, hosszú hajú és rendezetlen szakállú emberek, mint az az ember ott kint."
"Ó, de borbélyok VANNAK! Ez akkor történik, mikor az emberek nem jönnek hozzám."
"Pontosan!" - erősítette meg az ügyfél.
"Ez az! Isten is VAN! Ez történik, mikor az emberek nem mennek Hozzá, és nem Tőle várják a segítséget. Ezért van sok fájdalom és szenvedés a világban."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: *Tanmesék,az élet bölcseletei* |
|
|
|
|
|
Offline
