|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2016-10-28 21:10:05, péntek
|
| |
| |
Link
Sergei Trofanov
Zenész
Született: 1960. szeptember 9. (életkor 56),
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Komolyzene |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-10-28 20:46:36, péntek
|
| |
| |
Őri István: Néha...
Néha azt hiszem,
hogy itt vagy velem
S ha becsukom szemem látlak is..
mellettem, Kedvesem..
Ha akarom érinthetlek,
ha akarom fogom kezed
s hallom lélegzeted..
Ha becsukom szemem,
látom szép szemed s érzem illatod, mosolyod
mert itt vagy velem,
ha becsukom a szemem...
Ha akarom.. Akarom!
Látlak..
egyre halványabban
egyre csendesebben
egyre fájdalmasabban
...várjunk, míg időnk betelik
aludjunk, Kedves, csendesen
s őrizzük egymás álmait....
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-10-28 20:43:09, péntek
|
| |
| |
Köszönet
Írta:Törő Zsóka
köszönöm hogy szeretsz engem
szavaid most gyógyítanak
örülök ha bízol bennem
értelmet ad holnapomnak
örömkönnyek szemeimben
meleg tüzű szikrát szórnak
békességben fürdik lelkem
dalaim ma rólad szólnak
hálás vagyok minden percért
arany fénybe merítkezem
nem adnálak semmi kincsért
csak légy velem fogd a kezem
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-10-28 20:38:03, péntek
|
| |
| |
Vajda János
Húsz év múlva
Mint a Montblanc csúcsán a jég,
Minek nem árt se nap, se szél,
Csöndes szívem, többé nem ég;
Nem bántja újabb szenvedély.
Körültem csillagmiriád
Versenyt kacérkodik, ragyog,
Fejemre szórja sugarát;
Azért még föl nem olvadok.
De néha csöndes éjszakán
Elálmodozva, egyedül
Múlt ifjúság tündér taván
Hattyúi képed fölmerül.
És ekkor még szívem kigyúl,
Mint hosszú téli éjjelen
Montblanc örök hava, ha túl
A fölkelő nap megjelen...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-10-28 20:32:03, péntek
|
| |
| |
Harcos Katalin:
Mondd, szabad-e?
Mondd, szabad-e álmodni, ha fáj,
hogy színes álom csak, amit szeretnék?
Ha bármint fáj, megértenem muszáj,
hogy többre vágyom, mint amit tehetnék...
Mondd, szabad-e engedni a vágyat
beférkőzni mélyen a szívembe,
ha eszem tudja, hogy nem is várhat
majd változást, akármit szeretne?
Mondd, szabadna-e megszeretni téged,
érezve és tudva: mást szeretsz,
és álmodni gyönyörű meséket,
amiket te meg úgysem tehetsz?
Mondd, szabad-e így, verseket írva
kergetni ily csalfa ábrándokat,
s éjjel, arcom a párnámba fúrva
zokogva irigyelni másokat?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-10-28 20:27:57, péntek
|
| |
| |
Harcos Katalin
Valaki hiányzik...
A szívem fölött elsuhant egy árnyék;
Valaki hiányzik, valami fáj még;
valószerűtlen, zord messzeségben
valakit várnék, de el sosem érem.
Valaki alszik; álmatlan álmot.
Nem ismeri még a csodás világot,
amit a szívem nekem teremtett
s álompermettel dúsan telehintett
Valaki moccan; álmodik mégis?
Talán mellette ott vagyok én is?
Karjába bújnék, ölelni vágyom,
de távol van tőle az én világom;
Valaki néha nagyokat sóhajt;
valamit suttog; valakit óhajt.
Megszeretgetném, hogyha tehetném,
hogy boldog legyen, csak azt szeretném.
Valaki itt van; álmodom álmát;
én már meglestem az ő világát.
Titkon velem van megint az éjben,
s ajkam a csókját ízlené éppen.
Valaki mégis karjába kapna
egy titokzatos, szép pillanatra.
Valakit hívok, valakit vágyok;
kísértenek most szerelmes álmok.
Valaki elment, de visszavárom.
Nélküle üres az én világom.
Valamit titkon megsúgok csendben:
boldogok lennénk szép szerelemben.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-10-28 20:24:17, péntek
|
| |
| |
Poller Ildikó: Lelkem kamrái
Lelkem mélyén van két kamra,
jónak, rossznak hordozója.
Fájdalmak és szenvedések,
szeretetek, szép emlékek.
Mindkettőre szükségem van,
segítenek a sorsomban,
jövőm fontos kovácsai,
új kezdetem tanítói.
Régi fájó bús emlékek,
általuk tanul e lélek.
Szép napok, mik egykor voltak,
bánatra enyhülést hoznak.
Velem együtt jönnek tovább,
sodorják sorsom fonalát,
választás előtt ha állok,
mindkét kamránál megállok.
Mindegyiket sorra veszem,
tanácsukat megszívlelem,
ők fogják majd eldönteni,
mi a helyes, mit kell tenni.
Lelkem mélyén áll két kamra,
jónak, rossznak hordozója,
amíg velük tudok élni,
addig nincsen mitől félni.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-10-28 20:21:24, péntek
|
| |
| |
Baráti kéz
A fájó lét, ha lelked összetöri,
szólj csak, s kezem könnyed letöröli.
Olykor, ha viharfelhők gyűlnek föléd,
amelyből bánatzápor hull majd feléd,
tudni fogod, hogy mindaz tőled ered,
útjába állni ne próbálj, nem lehet.
Baráti szó, tán segít majd a bajon,
szeretnék látni mosolyt az arcodon.
Tudom az élet, kereszteket rak rád,
legyél mindig erős, ne gyötörjön önvád.
Itt vagyok én, majd enyhítem terhedet,
olyan régóta egymagad cipeled.
Jó barátként, majd vigaszt nyújtok neked,
és örömödben is osztozom veled.
Kérlek hát, ne add fel soha a reményt,
te írd saját sorsod, akár egy regényt.
Ne lássam többé könnyesen arcodat,
villantsd felém inkább a mosolyodat.
Életünk bizony, olyan nagyon rövid,
bánatot vess el, legyél boldog megint.
Fogom kezed és mutatom az utad,
amelyre lépni sohasem áldozat.
Itt van neked egy baráti szeretet,
amely ha kell gyógyítja lelkedet.
Az vagy nekem, mint szomjazónak a víz,
mint édes, krémes süteménynek az íz.
Te vagy ki lelkem másik felén lakik,
legyek én az, ki tenéked adatik.
Mi ketten együtt minden bajt legyőzünk,
egymást segítve, bánatot elűzünk.
POLLER ILDIKÓ
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-10-28 20:12:44, péntek
|
| |
| |
Az óraátállítás október 30-ra, vasárnapra esik
Abban a pillanatban (...), amikor elkezdtük mérni az időt, elvesztettük a képességünket, hogy átéljük az elégedettség érzését. Folyton-folyvást több időt követelünk, kapkodunk, hogy minél többet végezhessünk egy nap. Az élet egyszerű öröme odalett. (...) Ha méred az időt, nem éled az életet.
Mitch Albom
Mese az őszi szélről
Őszi szél játszadozik a napsütésben,
válogat, hulló levelek tengerében.
Vajon pirosat, sárgát, vagy azt a barnát,
ugyan repülni melyikőtök akár hát?
Forgószelet játszok, felkapom, megrázom
meglesem, melyik hogyan táncol, megvárom,
Amíg ismét földre érkezik mindahány
felemelem újra a szellő hintóján.
Őszi szél, itt volt, de már messze jár,
tova futott, mezőn s hét határon át.
Szántóföldek bickes-buckás dombjain,
hátha segíthet az emberek gondjain.
Fel-fel néz, a paraszt az eget kémleli,
kiadós esőért az Urat kérleli.
Oh, Uram! Adj kiadós esőt nekünk,
hamarosan földünkbe magvakat vetünk.
Őszi szél, hallottakon elgondolkozik
elmúlás, mégsem az őszre vonatkozik?
Vetés? Jövőben való hitet hordozza,
akkor ez felkészülés a boldog tavaszra.
Megérte, hogy mezőt határt barangoltam
kiscsikómat hajtottam és lovagoltam.
Rájöttem az ősz is tud meseszép lenni,
Mindössze nyitott szemmel észre kell venni!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2016. Október
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
305 db bejegyzés |
| e év: |
2980 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 962
- e Hét: 7378
- e Hónap: 16561
- e Év: 69269
|
|
|
Offline
