|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
|
|
2020-09-09 18:38:19, szerda
|
| |
| |
Csepeli Szabó Béla - Katóka
Kató, Katóka:
nem is tudom, hogy oly sok év után,
milyennek fessem Őt?
Egy Renoir-kép jut eszembe róla,
s egy régi délután:
a háttérben a nyár impressziója,
s a tájban ő, a kis fonó leány,
ki ma is megkísért.
úgy hallom ma is léptei neszét
s halk lélegzetét
szívem derűs utcáiból,
mint réges-rég...
A szeme vidám, fecskevillámú ég,
s a szája pici csók-kemence volt,
mely folyton duruzsolt,
s jól emlékszem, hogy éhemet eloltsa,
mindig volt benne meleg csók-cipócska,
melyeknek ma is érzem jó ízét...
Hogy milyen lány volt Asztalos Katóka?
Az ifjúságom jut eszembe róla,
az első csók, az első pásztoróra,
mit mondjak róla még?
Életszomj I.-II. kötetből (1999.)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Csepeli Szabó Béla |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-09 18:29:16, szerda
|
| |
| |
Önkény István - Én is téged Kurt
Annyi évesen, ahány vagyok, egyetlen tanácsot adnék az utánam lélegzőknek. Használhatnak fényvédő krémet, mi több, magam is egyetértek ezen termékek indokolt esetben történő bőrre maszatolásának, de szerelmesek semmiképpen ne legyenek. A fényvédő krém ugyanis, alaposan utána olvastam, a szerelem ellen nem véd. Ha tűző nap alá dőlnek kevés ruhában, dörzsöljék be csupasz területeiket, de könyörgöm, közben ne gondoljanak senkire.
Sokféle kemikália kapható földön kívüli sugárzás ellen, jómagam egy csecsemőkre valót használok, főként a fülemre, hasamra spriccelek belőle, kizárólag délelőtt tizenegyig, illetőleg naplemente előtt két órával merészelek a stégre heverni. Olyankor a tó is kedvesebb, nem tükröli szemembe a napfényt, csak a szomszéd nyír füvet rendületlenül, veterán katona, talán már hatvan éve halott, nem kívánnék vele szóváltásba keveredni.
Könyörgöm, ne legyenek szerelmesek. Annyi hasznos dolog akad a világon. Például olvassanak. Arról, miként volt szerelmes valaki más. Amint keresztül kűzdjük magunkat egy betűdzsungelen, hol burjánzik némi gyanús illatú virág, szinte megsajnáljuk az írót, gondoljanak csak Mihail Bulgakovra. Ne, ne rá, inkább Goethe-re, Flaubert-re, Tolsztojra. Vagy a lektűristákra, kiknek más témája sincs, mint eme pórázra idomíthatatlan állat, ki folyton éhes, ha tele a hasa, bár a kutyám is addig zabálna, míg elájul, szerencsére tizenöt éves, és már nincs szuka a környéken.
Szóval ne legyenek szerelmesek. Hallgassanak dalokat, melyben hosszú hajú férfiak rövid szoknyás lányokról énekelnek. Amint könnyezni kezdenének, jusson eszükbe, elmúlt az összes hatvanas évek. Vagy hallgassanak olyan dalt, melyben rövid hajú férfiak hosszú szoknyás lányokról énekelnek, az a folklór. Lányok is szoktak dalolni férfiakról, az folklór is lehet, ilyesmit nem hallgatok, inkább a veterán fűnyírója, attól nem fáj a bal karom.
A nagy kérdés persze az, hogyan kerülhető a szerelem. Ahogy a nap sugara. Lehetetlen, ámde elméletben kivitelezhető. Példának okáért nem kell megszületni. Mivel önök ezen már régesrég túl vannak, azt tanácsolnám, nézzenek filmeket szerelemről. Mindnek halál a vége. Hány rendező, producer, színész, maszkmester, operatőr, fővilágosító, kellékes kapott szívinfarktust, mire olyan szerelemre pörkölődött a celluloid, ahogy megálmodták.
Könyörgöm, ne legyenek szerelmesek. Sok finom dolog van a világon. Mondjuk az epres jégkrém, csak semmiképpen ne gondoljanak más ember fényvédő krémtől mentes területére, miközben fogyasztják. Vagy mielőtt hozzákezdenének, legalább szórjanak rá borsot.
Nagy tömegű víz közelébe ne költözzenek, szerelmesek özönének pillantása fulladt e halmazállapotba, kártékony a napi többszöri tekintésük. Akárcsak az alkoholfogyasztás. Mindig egyedül igyanak, ha éppen muszáj, ezen kivételes esetben azonban ne hallgassanak zenét, aki hangjegy közelébe vetemedik, már csókolta más anyajegyét. Festményekre se lessenek illuminálás közben, olvasni pedig szigorúan tilos, ha mégis szemük magasságába imbolyog A Mester és Margarita, csapják falhoz, amint m betűt látnak.
Gondoljanak arra, milyen megterhelő más ember csupasz bőrfelületére dőlni, főként ha párás. Ki akar magának ilyen bosszúságot? Inkább a fényvédő krém, úgysem sikerül kicselezni a napot, gondosan maszatolják a mellkasukra, közben semmiképpen ne gondoljanak más mellkasára.
Könyörgöm, ne legyenek szerelmesek. Annyi hasznos dolog van a világon. Például a matematika. Egy meg egy. De ne szemléljék túl sokáig az egyest, úgy sose lesz belőle kettő, hiába a plusz kereszt, vagy talán éppen azért van ott, hogy elhiggyék, nincs is kettő. A francba, leégtem. Pedig már bukik a nap. A lényeg, ne legyenek szerelmesek, könyörgöm, annyi szépbe lehet belehalni, ha egyszer megszülettek. Csak már egy se jut eszembe, tó partján lakom.
(Előzmény: Kurt Vonnegut-Használjanak fényvédő krémet!)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Irodalom innen onnan |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-09 18:15:22, szerda
|
| |
| |
Dsida Jenő - Elmúlt nyárhoz
Ki a himnuszod dobját verte,
azoknak bíbor rózsát
osztogattál szerte
és behintetted őket nyári jókkal,
perzselő tüzes, afrikai csókkal
- és lábad nyoma most már messze ég.
Nézz vissza még!
Ki a dalodat sohse zengtem,
nézzél arcomba, szánj meg engem,
fürössz ki finom, hófehér sugárral
s ha nem is kacagósra,
de mosolygóra moss át! -
Csókolj meg szépen, hűvösen
s adj egy hervadó, sárga rózsát!...
Szatmár, 1925. október 24
Fotó Demecs Norbi - Mátra
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Dsida Jenő |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-09 17:59:11, szerda
|
| |
| |
Javier Heraud - Elégia
Holt földeken és feledésben
szerettél volna megpihenni.
Azt hitted, élhetsz egymagad
a tengeren vagy a hegyekben.
S most már tudod, hogy az élet
magány az emberek között,
és magány a völgyek mélyén.
S hogy a napok, melyek ott
keringtek mellkasodban, csupán a
fájdalom cégérei voltak, amikor
zokogtál. Szegény barátom.
Nem tudtál semmit, nem sirattál
semmit.
Én soha nem nevetem
ki a halált.
Egyszerűen
az a helyzet, hogy
nem
félek
a
meghalástól
madarak és fák között.
(Tellér Gyula fordítása)
Javier Heraud 1942-ben született Peru fővárosában, Már kora gyermekkorában megmutatkozott a kötészet iránti tehetsége. Sorra nyerte az általános és középiskolai irodalmi versenyeket.
1958-ban a perui egyetem bölcsészeti karának hallgatója, közben ugyanott angol és kasztíliai kurzusokat adott. 1960-ban (18 évesen!!!) professzor lett a Colegio Nacional Nuestre Seňora de Guadalupe-n. Ugyanebben az évben jelent meg első kötete, A folyó, amivel a perui fiatal költők közül kitűnt és első helyezést ért el. 1962-ben Kubába utazott, ahol módjában állt személyesen találkozni Fidel Castroval. A vele folytatott beszélgetés nagy hatással volt rá, hazatérte után a Forradalmi Mozgalomhoz csatlakozott.
1963 május 15-én egy rendőrségi rajtaütés során menekülés közben 19 dum-dum golyólövéssel kivégezték. Ekkor volt 21 éves. A zsebében egy gyűrött jegyzetfüzeten kívül nem volt más 'fegyver. A gyűlölet forgószelének áldozata lett.
Mintha megérezte volna, hogy tragikusan rövid életet engedélyez számára sorsa, olyan mélységekbe szállt alá, hogy onnan gyémántszavakat hozzon föl, amilyenbe kevés kortárs költő jut el. Mindig megélt életeseményeit, saját érzéseit jeleníti meg verseiben.
Javier Heraud hazánkban megjelent művei:
• A folyó ( 1960 )
• Az út ( 1961 )
• Tisztelgés ( 1964 )
• Kétszólamú versek ( 1967 ) ( César Calvoval közös kötet )
• Teljes versek és betűk (versek , 1976 )
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-09 17:55:30, szerda
|
| |
| |
Garai Gábor - A perc kevés
Hiába oltottam beléd magam
nem vagy enyém, csak voltál.
S lehetsz még, akkor sem maradsz.
Lázadó szavam nem téged vádol
de minduntalan belőled ront rám
a reménytelenség.
Közösségünk: káprázat, észrevétlen.
A megtért tudatnak már bonthatatlan
közeg vagy: köd, víz, mely
amint kiléptem köréből, összezárul
s nem maradtam nyomnak se benne
kivetett egészen.
Így nézlek. Szinte elképzelhetetlen,
hogy testem veled elvegyült anyag.
Nem lelem magam szádban, se szemedben.
Ki vagy? Azt hinném, sosem láttalak.
Így nézlek én társtalan rettenetben.
Mert társat lel a lélek és a lét
s örök legyen a pőre test magánya?
Tízmillió év konok szégyenét
hát soha senki sem törli le
két testet végleg egy áramkörbe zárva?
Ezért alélás minden ölelés?
Akard: s a szégyent én veled letörlöm.
A száj, az öl, a perc, a perc kevés
a folytonosság kell már, az egész
józanul is, és izzón és örökkön.
És enélkül már el nem nyughatom.
S ha sosem sikerült, s ha lehetetlen
én megteszem! Akard: s minden ízemben
te lüktetsz, én meg benned folytatom
harcom a halál pártütése ellen.
Garai Gábor (eredeti neve: Ruprecht Gábor) (Budapest, 1929. január 27. - Budapest, 1987. szeptember 9.)Kossuth-díjas (1965) magyar költő, író, műfordító, kritikus.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Garai Gábor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-09 17:43:28, szerda
|
| |
| |
Ó hány szeptembert értem eddig ésszel!
a fák alatt sok csilla, barna ékszer:
vadgesztenyék. Mind Afrikát idézik,
a perzselőt! a hűs esők előtt.
Felhőn vet ágyat már az alkonyat
s a fáradt fákra fátylas fény esőz.
Kibomló konttyal jő az édes ősz.
(Radnóti Miklós: Szeptember)
Kép: Mátra - háttérben Kékestető |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Radnóti Miklós |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-09-09 17:32:43, szerda
|
| |
| |
Devecsery László - Este
Mint patak a hegyről
suhan már az alkony,
pelyhes sötétséggel
telik meg a balkon.
Miként a gyors eső,
siet most az este,
csillagfény-virágok
hullnak rá a kertre.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Devecseri Gábor és D. László |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 8
|
|
|
|
2020. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
171 db bejegyzés |
| e év: |
1777 db bejegyzés |
| Összes: |
10110 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2449
- e Hét: 9303
- e Hónap: 18889
- e Év: 87809
|
|
|
Offline
