Sarlós Boldogasszony - Sarlós Boldogasszony,Szűz Mária,Keresztelő Jánost,Visitatio Beatae Mariae Virginis,Szent Gellért,Szűz Mária Gábor,Erzsébet Áron,Szent Anna,Keresztelő Szent János,Szűz Máriának,Látogató Szűzhöz,Szent Péter,Wikimédia Commons, - lovaszmarika Blogja

Továbbiak »

Belépés

			lovaszmarika.blog.xfree.hu
Vágyógyj arra, amit a holnap hoz, és örülj annak, ami ma van. Wass Albert "A jó embereknek szép haláluk van" Wass Albert			Lovász Lászlóné Marika 1936.09.11 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Sarlós Boldogasszony

2017-07-02 22:03:26, vasárnap


	Sarlós Boldogasszony ünnepén a római katolikus egyház arról az eseményről emlékezik meg, amikor Szűz Mária (méhében Jézussal) meglátogatta unokatestvérét, az ugyancsak gyermeket (Keresztelő Jánost) váró Erzsébetet. Az ünnep liturgikus neve ezért: ,,Szűz Mária látogatása Erzsébetnél" vagy latinul: Visitatio Beatae Mariae Virginis. A 13. századtól július 2-án tartották, egészen a II. vatikáni zsinatig, amikor is május 31-re helyezték át. Azonban néhány országban - így Magyarországon is - napjainkban is július 2-án ünneplik. S mivel ez a nap az aratás kezdetének ideje, ezért magyarul a Sarlós Boldogasszony nevet viseli. A Boldogasszony megnevezést Szent Gellért püspök ajánlotta, így tisztelve a Szűzanyát. A viszonylag kései ünnepet könnyű a többi Mária ünneptől megkülönböztetni: az aratás patrónája Szűz Mária. A pap megáldotta a szerszámokat, de ténylegesen ezen a napon nem dolgoztak. Az aratás az ünnep másnapján, július 3-án kezdődött. Sarlóval az asszonyok arattak, és a férfiak kötözték a kévét. Szűz Mária Gábor angyaltól megtudta, hogy Erzsébet nevű rokona, aki korban igen előrehaladott már, áldott állapotban van. A Szűz szolgálatával akarta őt segíteni, ezért indult el hozzá. (Lk 1: 39-56) Szűz Mária és Erzsébet rokoni kapcsolata[szerkesztés] Erzsébet Áron családjából való. Szűz Mária édesanyja Szent Anna, és Erzsébet édesanyja, Eszméria édestestvérek. Mária és Erzsébet tehát anyai ági unokatestvérek voltak. Erzsébetnek és Zakariásnak sokáig nem lehetett gyermeke. Később megszületett gyermekük, Keresztelő Szent János, Jézus előfutára. A bibliai részlet mondanivalója[ Tanuljunk a Szűzanyától áldozatos szeretetet. Segítsük idősebb társainkat. Minél nagyobb szeretetet gyakorlunk valaki felé, annál értékesebb lesz az áldozatunk. Szűz Máriának hosszú utat kellett megtennie, mire Erzsébet nénjéhez ért, aki különösen rászorult a szeretetére.[1] Az ünnep története[szerkesztés] Az ünnepet először a minoriták tartották meg 1263-ban, majd a 14. században VI. Orbán pápa rendelte el az egész egyház számára, aki a nyugati egyházszakadás napjaiban a Látogató Szűzhöz könyörgött, hogy töltse el kegyelemmel a bajokkal küzdő egyházat, úgy, ahogy látogatása boldogságot hozott Zakariás (Erzsébet hitvesének) házába. Az ünnepet egészen a 20. század közepéig július 2-án tartották, 9 nappal Keresztelő Szent János június 24-én ünnepelt születése után, amikor Mária búcsúzik Erzsébetéktől és hazaindul. A második vatikáni zsinat a vizitáció ünnepét áthelyezte május 31-re, de Magyarországon hagyománytiszteletből maradt az eredeti dátum . . Népi hagyományok[szerkesztés] Mint magyar neve is mutatja, a sarlós Boldogasszony ünnepéhez fűződő hagyományok javarészt a búzaaratással függnek össze. A 18. században még az asszonyok arattak sarlóval, s a férfiak kötözték a kévét. Ez vallási értelmezésben összecseng azzal, hogy amit Szűz Mária learat, azt fia összegyűjti, és elválasztja a búzát az ocsútól (értsd: ítélkezik az emberek fölött). Négy jelenet Szűz Mária életéből - balra fenn: Mária találkozása Erzsébettel Kalotaszegben a férfiak fejfájára olykor ekevasat, az asszonyokéra pedig olvasót vagy sarlót festettek. Sarlós Boldogasszony napján Magyarország északi vidékein a ház elé virággal díszített széket tettek, hogy ha az áldott állapotban lévő, ,,nehézkes" Mária arra jön Erzsébethez tartván, le tudjon ülni megpihenni. E napon az aratók megjelentek a templomban, ahol a pap megáldotta őket és szerszámaikat. Egyes vidékeken szokásban volt a gyógynövényszentelés is; a Sarlós Boldogasszony napján gyűjtött füveket hatásosnak vélték női betegségek ellen. Szeged környékén fodormentát szenteltek, melyből később gyógyteát főztek, valamint a halottak koporsójába is tettek belőle. E napon készítették el összefont kalászból a búzaboronát, mellyel azután a szobát díszítették. Szil községben, miután a pap megáldotta őket, a munkások kimentek a földre, ahol ünnepi ruhában vágtak egy rendet a búzatáblában. Ezután hazatértek ünnepelni, majd az aratás másnap, július 3-án kezdődött. Nemessándorházán az aratást a föld keleti sarkában kezdték. Az első két kévét keresztbe rakták, majd imát mondtak mellette. Az aratás során nem vágtak le minden búzaszálat, hanem néhányat országszerte meghagytak az ég madarainak, vagy (pl. Rábagyarmaton és Domoszlón) Szent Péter lovának, ha arra jár. Az Ipoly mentén úgy tartották, hogy ha Sarlós Boldogasszony napján esik az eső, utána még 40 napig esni fog. Wikimédia Commons

0 komment , kategória: Szép írások

Címkék: megkülönböztetni, nemessándorházán, magyarországon, unokatestvérét, egyházszakadás, unokatestvérek, kalotaszegben, boldogasszony, szerszámaikat, értelmezésben, édestestvérek, mondanivalója, búzaaratással, erzsébetéktől, rábagyarmaton, szolgálatával, előrehaladott, búzatáblában, megszületett, asszonyokéra, magyarország, szerszámokat, meglátogatta, országszerte, kegyelemmel, megjelentek, szűzanyától, koporsójába, zakariásnak, szerkesztés, készítették, napjainkban, szeretetére, találkozása, erzsébettel, ténylegesen, római katolikus, eseményről emlékezik, ugyancsak gyermeket, ünnep liturgikus, aratás kezdetének, viszonylag kései, többi Mária, aratás patrónája, ünnep másnapján, asszonyok arattak, férfiak kötözték, bibliai részlet, ünnep története, ünnepet először, minoriták tartották, egész egyház, Sarlós Boldogasszony, Szűz Mária, Keresztelő Jánost, Visitatio Beatae Mariae Virginis, Szent Gellért, Szűz Mária Gábor, Erzsébet Áron, Szent Anna, Keresztelő Szent János, Szűz Máriának, Látogató Szűzhöz, Szent Péter, Wikimédia Commons,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]