|
2013-02-20 11:15:20, szerda
|
| |
| |
|
|
| |
Te vagy, kinek tekintete a szépről mesél,
Te vagy, kinek törékeny lelke folyton remél,
Te vagy, ki nekem eddig nem lehetett még senki.
Te vagy, kit lehetetlen elfeledni.
Te vagy, kinek minden mozdulatától szívem úgy ver,
Te vagy, kire szemem már nézni sem mer,
Te vagy, ki nélkül létezni nem tudok,
Te vagy, kit gondolataimból kiűzni nem bírok...
Te vagy, ki a gyönyörű szót szívembe véste,
Te vagy, ki beástad magad lelkembe oly mélyre.
Te vagy, ki nekem a világot, a létet jelenti.
Te vagy, ki megtanított engem a legszebbre: szeretni.
Te vagy, óh te, ki elhozta az örök nyarat.
Te vagy, ki zavartá teszed pillantásomat,
Te vagy, aki nélkül lelkem darabokra szakad,
s akit utálni nem lehet... Az is te vagy. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ismeretlen / versek / |
|
|
|
Címkék: gondolataimból, pillantásomat, mozdulatától, megtanított, lehetetlen, legszebbre, tekintete, elfeledni, darabokra, szívembe, lehetett, gyönyörű, lelkembe, szeretni, törékeny, létezni, jelenti, folyton, elhozta, világot, szépről, beástad, zavartá, utálni, szakad, szemem, lelkem, szívem, mélyre, nélkül, teszed, kiűzni, nyarat, minden, nekem, magad, szépről mesél, gyönyörű szót, létet jelenti, örök nyarat,
|
|
Offline
