Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
A tökéletességről
  2019-04-01 09:30:17, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Elgondolkodtató gondolatok   
Meg kell tanulnod...
  2019-04-01 09:26:58, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Elgondolkodtató gondolatok   
Egy sebet be lehet kötözni...
  2019-04-01 09:15:48, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Bölcsességek 2.  
Mindenki azt mond, amit akar....
  2019-04-01 09:11:50, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Jó reggelt, szép napot!  
Az egészség a legnagyobb kincs
  2019-04-01 09:10:13, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Jó reggelt, szép napot!  
Böjte Csaba idézet
  2019-04-01 09:05:38, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Böjte Csaba testvér  
Üdvözöllek április!
  2019-04-01 09:01:12, hétfő
 
 




 
 
0 komment , kategória:  Jó reggelt, szép napot!  
Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz
  2019-04-01 08:57:53, hétfő
 
 





Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz


Veszekedtem a kisfiammal,
mint törpével egy óriás:
- Lóci ne kalapáld a bútort!
Lóci, hova mégy, mit csinálsz?
Jössz le rögtön a gázresóról?
Ide az ollót! Nem szabad!
Rettenetes, megint ledobta
az erkélyről a mozsarat!

Hiába szidtam, fenyegettem,
nem is hederített reám;
lépcsőnek használta a könyves
polcokat egész délután,
a kaktusz bimbait lenyírta
és felboncolta a babát.
Most nagyobb vagyok, mint te! - mondta
s az asztal tetejére állt.

Nem birtam vele, tönkrenyúzott,
de azért tetszett a kicsi,
s végül, hogy megrakni ne kelljen,
leültem hozzá játszani.
Leguggoltam s az óriásból
negyedórára törpe lett.
(mi lenne, gondoltam, ha mindig
lent volnál, ahol a gyerek?)

És ahogy én lekuporodtam,
úgy kelt fel rögtön a világ:
tornyok jártak-keltek köröttem
és minden láb volt, csupa láb,
és megnőtt a magas, a messze,
és csak a padló volt enyém,
mint nyomorult kis rab mozogtam
a szoba börtönfenekén.

És ijesztő volt odalentről,
hogy olyan nagyok a nagyok,
hogy mindent tudnak és erősek
s én gyönge és kicsi vagyok.
Minden lenézett, megalázott,
és hórihorgas vágy emelt
- föl! föl! - mint az első hajóst, ki
az egek felé szárnyra kelt.

És lassan elfutott a méreg,
hogy mégse szállok, nem növök;
feszengtem, mint kis észre sem vett
bomba a nagy falak között;
tenni akartam, bosszut állni,
megmutatni, hogy mit tudok.
Negyedóra - és már gyülöltem
mindenkit, aki elnyomott.

Gyülöltem, óh hogy meggyülöltem!...
És ekkor zsupsz, egy pillanat:
Lóci lerántotta az abroszt
s már iszkolt, tudva, hogy kikap.
Felugrottam: Te kölyök! - Aztán:
No, ne félj - mondtam csenedesen.
S magasra emeltem szegénykét,
hogy nagy, hogy óriás legyen.


 
 
0 komment , kategória:  Szabó Lőrinc  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2019.03 2019. április 2019.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 100 db bejegyzés
e év: 531 db bejegyzés
Összes: 8941 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 339
  • e Hét: 5553
  • e Hónap: 19241
  • e Év: 135929
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.