|
 1/5 oldal 
|
Bejegyzések száma: 41
|
|
|
|
|
|
2010-01-30 23:20:08, szombat
|
| |
| |
Nagy István Attila:
Nélküled
Olyan lassan telnek a percek,
amikor nem vagy velem.
Lapozom a múltat,hátha megjelensz,
Kilépsz az ajtón,elindulsz az úton,
mert tudom,láthatatlan
erők vonzanak.
Várok,mit is tehetnék,
pedig szívesebben ölelnélek,
érezném arcod bársonyát,
s magamat--veled.
De nem lehet,
hiába rajzol a képzelet,
elbukik ez a nap is--nélküled. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: MAGÁNY |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-01-30 23:18:00, szombat
|
| |
| |
Ligeti Éva:
Éjszaka
Nyugvó nap kezéből a fényt kivette
Helyébe sötét fellegeket húzott.
Csillagokkal szórta ruháját tele
Éjszakával fénylő Hold randevúzott.
Vonásait sejtelmes homály fedte,
Enyhe szellő fújta szürke fátyolát
Sötétben porladó lámpással kereste
Eldugott vágyak aranyló kapuját.
Félhomályban kontúrunk összeolvadt
Vibráló testünk gyönyörtől remegett
Varázslatos messzeség felé haladt
Múló éjszaka fekete leple alatt
Szenvedélyünk kéjes álom lehetett
Simulva a sötét gyémántja maradt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: SZÉP ESTÉT,JÓ ÉJSZAKÁT!!!! |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-01-30 23:12:21, szombat
|
| |
| |
Wass Albert:
Rózsaszirmok
Leszállt az alkony s egy gyenge szellő
Tündér-rózsát hintett az égre,
Fülembe suttogott egy bús mesét,
S tova libbent a messzeségbe ...
Egyszer,régen,mikor még volt öröm,
Egy tündér élt nyíló rózsák között,
Alatta vígan csillogott a tó
S a zord szikla bíborba öltözött ...
Ha jött az est,ott dalolt a szellő,
A bércen harsogott a vad patak,
S a szellő halk suttogása mellett
Táncolt a köd,s ezüst holdsugarak ...
Hanem egyszer,zúgó fergetegben
A szélkirály orkán-csapata jött,
És elragadva a tündérlányt
Eltünt a sötét fellegek mögött ...
Azóta mindig,mikor jön az est,
S bíborban úsznak a hegyoldalak,
A szellő halkan az égre szórja
A fonnyadt tündér-rózsa szirmokat ...
Én is bús szellő vagyok,
Verseim picinyke rózsaszirmok,
Miket most,hogy alkonyom leszállt,
Haloványkék végtelenbe szórok. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: RÓZSÁK BIRODALMA |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-01-30 23:01:13, szombat
|
| |
| |
Várnai Zseni:
Megyek a ködben
Megyek a ködben,mint az árnyék,
mintha nem is a földön járnék,
ködóceánon,köddé válva
lebegek el az éjszakába.
Beléveszek a szürke ködbe,
csak a szívem húz még a földre,
minek a szív,egy kóbor árnynak,
odadobom éhes kutyáknak.
Szív nélkül könnyebb messzeszállni,
úgysem tudott,csak fájni,fájni,
ős ködgomoly,ölelj magadba,
anyám vagy te,világok anyja. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: MAGÁNY |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/5 oldal
|
Bejegyzések száma: 41
|
|
|
|
2010. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
685 db bejegyzés |
| e év: |
1568 db bejegyzés |
| Összes: |
18977 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2537
- e Hét: 9278
- e Hónap: 19631
- e Év: 78884
|
|
|
Offline
