Belépés
bongyi53.blog.xfree.hu
Higgy, remélj, szeress, hogy boldog ember lehess! Magyar Istvánné
1953.03.20
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
Mi a szeretet?
  2008-04-14 17:23:43, hétfő
 
  Mi a szeretet?

Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.
Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat,
Hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.
Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt,
Odaadhatom testemet is égőáldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem.
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik,
Nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel.
Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli.
Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mident elvisel.
A szeretet nem szűnik meg sohasem.
A prófétálás véget ér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik.
Most megismerésünk csak töredékes, és töredékes a prófétálásunk is.
Ha azonban elérkezik a tökéletes, ami töredékes az véget ér.
Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyermek,
Úgy gondolkodtam, mint a gyermek., úgy ítéltem, mint a gyermek.
De amikor elértem a férfikort, elhagytam a gyermek szokásait.
Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről-színre.
Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent,
Ahogy most engem ismernek,
Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három,
De közülük legnagyobb a szeretet.


(Pál apostol 1Kor 13)
 
 
0 komment , kategória:  Tanulságos  
Felfedezni Istent
  2008-04-14 16:10:04, hétfő
 
 

Link
 
 
0 komment , kategória:  Írott képeim  
Az élet himnusza
  2008-04-14 16:06:12, hétfő
 
 

Link
 
 
0 komment , kategória:  Írott képeim  
Ahol ránk Jézus vár
  2008-04-14 15:30:05, hétfő
 
 
Túrmezei Erzsébet: Ahol ránk Jézus vár

Valami mindig vár.
Hol munka, lárma, hajsza,
hol a mindennapok küzdelme, harca,
hol keservek és kísértések,
próbák, bukások és szenvedések,
hol csend, csend, csend...
Kívül?
Vagy bent:
Valami mindig vár.

S Valaki mindig vár.
Mert Jézus mindig, mindenütt ott van.
Ott a zajban, a mindennapokban,
küzdelmekben, és feladatokban,
ott szenvedésben és kísértésben,
hogy felemeljen, őrizzen, védjen,
hogy tanácsoljon, segítsen, áldjon,
átvigyen tűzön és akadályon,
új erőt adjon új kegyelemben.

Mindenütt mindig vár,
de százszorosan vár ránk - a csendben!
 
 
0 komment , kategória:  Imák  
Add tovább
  2008-04-14 15:20:44, hétfő
 
 
" Használd az adottságokat, amelyeket kaptál,
és add tovább a szeretetet, amely megadatott számodra."

(Szent Teréz)


 
 
0 komment , kategória:  Gondolatok  
Ahogy érzed
  2008-04-14 15:17:43, hétfő
 
  Angyali csoda

Mindig arra vágytam, hogy boldog családban éljek, legyen egy segítőkész férfi mellettem, aki tud gyengéd is lenni, de erős is mint egy oroszlán, aki mellett biztonságban vagyok, akihez hozzábújva minden rossz eltűnik. Ha egyáltalán van ilyen ember....

....én talán megtaláltam!!
Kicsit nehéz felismerni a boldogságot, hiszen rossz dolgokhoz szoktunk hozzá és olyan hihetetlen lehet a boldogság érzése é , hogy mindez velem is megtörténhet. Pedig megtörtént....
Találkoztunk és nem villámcsapás ért, hanem mint ahogy a tavaszi szél simogatja a fűszállakat úgy simogatott végig szívem szobáin. Nyugalommal töltötte el szívem és lelkem, hiszen megérkezett Ő és ezt tudtam, éreztem...
És életem már nem az enyém volt, már ketten voltunk, a napok szebbek lettek, a virágok illatosabbak, a nap fényesebb és az életem boldogabb!!!

Most újra megváltozott az életem...megérkezett szerelmünk gyümölcse és a szürkévé vált napok újra napfényesek lettek, és akkor is mosolygunk, ha a szívünkben magány van, mert az ő szívébe a szeretet és öröm palántáját akarjuk elültetni, hogy mindig sugározzon és bearanyozza az életét!!!!!!
(Forrás: Ahogy érzed - Ildi)

 
 
0 komment , kategória:  Tanulságos  
Mégis
  2008-04-14 14:25:13, hétfő
 
  MÉGIS

Az emberek esztelenek, következetlenek és magukba fordulnak, mégis szeresd őket!
Ha jót teszel, megvádolnak, hogy önzés és hátsó gondolat vezérli cselekedetedet, mégis tégy jót!
Ha sikeres vagy, hamis barátokat és igazi ellenségeket nyersz, mégis érj célt!
A jó, amit teszel, holnap már feledésbe megy, mégis tedd a jót!
A becsületesség és az őszinteség sebezhetővé tesz, mégis légy becsületes és nyílt!
Amit évek alatt felépítesz, lerombolhatják egy nap alatt, mégis építs!
Az embereknek szükségük van a segítségre, de ha segítesz, támadás érhet, mégis segíts!
A legjobbat add a világnak, amid csak van, s ha verést kapsz cserébe, mégis a legjobbat add a világnak, amid csak van!

Teréz Anya



 
 
0 komment , kategória:  Teréz anya  
A legnagyobb ajándék
  2008-04-14 14:18:16, hétfő
 
 

Link
 
 
0 komment , kategória:  Írott képeim  
Aranyfelhő
  2008-04-14 14:03:44, hétfő
 
 

Link
 
 
0 komment , kategória:  Írott képeim  
Öreg néne őzikéje
  2008-04-14 11:25:00, hétfő
 
  Fazekas Anna: Öreg néne őzikéje


Mátraalján, falu szélén
lakik az én öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék,
tőle tudom ezt a mesét.

Őzgidácska, sete-suta,
rátévedt az országútra,
megbotlott egy kidőlt fába,
eltörött a gida lába.

Panaszosan sír szegényke,
arra ballag öreg néne.
Ölbe veszi, megsajnálja,
hazaviszi kis házába.

Ápolgatja, dédelgeti,
friss szénával megeteti,
forrásvízzel megitatja,
mintha volna édesanyja.

Cili cica, Bodri kutya
mellé búvik a zugolyba,
tanultak ők emberséget,
nem bántják a kis vendéget.

Gyorsan gyógyul gida lába,
elmehetne az őzbálba,
vidám táncot ellejthetne,
de nincs hozzá való kedve.

Barna szeme bús-szomorún
csüng a távol hegykoszorún.
Reggel bíbor napsugarak
játszanak a felhő alatt.

Esti szellő ködöt kerget,
dombok, lankák üzengetnek:
"Vár a sarjú, gyenge hajtás,
gyere haza, gida pajtás!"

Könnybe lábad az őz szeme,
hej, nagyon is visszamenne,
csak az anyja úgy ne várná,
csak a nénét ne sajnálná!

Éjjel-nappal visszavágyik,
hol selyem fű, puha pázsit,
tarka mező száz virága
őztestvérkét hazavárja.

Ahol mókus ugrabugrál,
kopácsol a tarka harkály,
vígan szól a kakukk hangja,
bábot cipel szorgos hangya.

Várja patak, várja szellő,
kék ég alján futó felhő,
harmatgyöngyös harangvirág,
vadárvácskák, kékek, lilák.

Öreg néne megsiratja,
vissza - dehogy - mégse tartja,
ki-ki lakjék hazájában,
őz erdőben, ember házban.

Kapuig is elkíséri,
visszatipeg öreg néni,
és integet, amíg látja:
"Élj boldogul, őzgidácska!"

Lassan lépdel, csendben ballag,
kattan ajtó, zörren ablak,
onnan lesi öreg néne,
kisgidája visszanéz-e.

Haszontalan állatkája,
egyre jobban szaporázza,
s olyan gyorsan, mint a villám,
fenn terem a mohos sziklán.

De a tetőn, hegygerincen
megfordul, hogy búcsút intsen:
"Ég áldjon, rét, kicsi csalit" -
s mint a szél, eliramodik.

Nyár elröppen, levél sárgul,
lepereg a vén bükkfárul,
hó borul már házra, rétre,
egyedül él öreg néne.

Újra kihajt fű, fa, virág,
nem felejti a kisgidát,
fordul a föld egyszer-kétszer,
zörgetnek a kerítésen.

Kitekint az ablakrésen:
ki kopogtat vajon éjjel?
Hold ragyogja be a falut,
kitárja a kicsi kaput.

Ölelésre lendül karja:
kis gidácska meg az anyja
álldogál ott; beereszti,
szíve dobban, megismeri:

őzmama lett a kisgida,
az meg ott a gida fia.
Eltörött a mellső lába,
elhozta hát a kórházba,

hogy szemével kérve kérje:
gyógyítsa meg öreg néne,
puha gyolcsba bugyolálja,
ne szepegjen fiacskája.

S köd előtte, köd utána,
belevész az éjszakába.
Gida lábát két kezébe
veszi lágyan öreg néne.

Meg is gyógyul egykettőre,
felbiceg a dombtetőre,
s mire tölgyről lehull a makk,
a kicsi bak hazaballag.

Mátraalji falu széle,
kapuban ül öreg néne,
nincs egyedül, mért is volna?
Ha fú, ha fagy, sok a dolga.

Körülötte gidák, őzek,
látogatni el-eljőnek,
télen-nyáron, évről évre,
fejük hajtják az ölébe.

Falu népe is szereti,
kedves szóval becézgeti
öreg nénét, és azóta
így nevezik: Őzanyóka.

Piros pipacs, szegfű, zsálya
virít háza ablakába,
nagy köcsögben, kis csuporban
szivárványszín száz csokor van.

Egyiket Gál Péter hozta,
másikat meg Kovács Julcsa,
harmadikat Horváth Erzsi,
úttörő lesz valamennyi.

Vadvirágnak dal a párja,
énekszótól zeng a háza,
oly vidám a gyereknóta,
nevet, sír is Őzanyóka.

Mátraalján, falu szélén
lakik az öreg néném,
melegszívű, dolgos, derék
mese őrzi aranyszívét.

Gidára vár sós kenyérke,
kalácscipó aprónépre;
egyszer te is légy vendége,
itt a vége, fuss el véle!
 
 
1 komment , kategória:  Kedves mesék  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2008.03 2008. április 2008.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 175 db bejegyzés
e év: 1159 db bejegyzés
Összes: 2526 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 350
  • e Hét: 1519
  • e Hónap: 2786
  • e Év: 16377
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.