|
2009-01-18 10:53:08, vasárnap
|
| |
| |
11,1 És származik egy vesszőszál Isai törzsökéből, s [Ésa. 6,13. Zak. 6,12. Csel. 13,22.23. Jel. 5,5.] gyökereiből egy virágszál nevekedik.
11,2 A kin az Úrnak lelke [Máté. 3,16.] megnyugoszik: bölcseségnek és értelemnek lelke, tanácsnak és hatalomnak lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke.
11,3 És gyönyörködik az Úrnak félelmében, és nem szemeinek látása szerint ítél, és nem füleinek hallása szerint bíráskodik:
11,4 Igazságban ítéli a gyöngéket, és tökéletességben bíráskodik a föld szegényei felett; megveri a földet szájának vesszejével, és ajkai [Zsolt. 72,2-14. Jób. 4,9. 2 Thess. 2,8. Jel. 2,16.] lehével megöli a hitetlent.
11,5 Derekának övedzője [Ésa. 59,17.] az igazság lészen, és veséinek övedzője a hűség.
11,6 És lakozik a farkas a [Ésa. 65,25.] báránynyal, és a párducz a kecskefiúval fekszik, a borjú és az oroszlán-kölyök és a kövér barom együtt lesznek, és egy kis gyermek őrzi azokat;
11,7 A tehén és medve legelnek, és együtt feküsznek fiaik, az oroszlán, mint az ökör, szalmát eszik;
11,8 És gyönyörködik a csecsszopó a viperák lyukánál, és a csecstől elválasztott a baziliskus lyuka felett terjengeti kezét:
11,9 Nem ártanak [Ezék. 34,25.] és nem pusztítnak sehol szentségemnek hegyén, mert teljes lészen a föld az Úr [Jer. 31,34.] ismeretével, mint a vizek a tengert beborítják.
11,10 És lesz ama napon, hogy Isai gyökeréhez, a ki a népek zászlója [Ésa. 2,2.3. Mik. 4,1.2. Róm. 15,12. 1 Móz. 49,5.6. Ésa. 42,6.] lészen, eljőnek a pogányok, és az ő nyugodalma dicsőség lészen.
11,11 És lesz ama napon: az Úr másodszor nyujtja ki kezét, hogy népe maradékát megvegye, a mely megmaradt Assiriától, Égyiptomtól, Pathrosztól, Szerecsenországtól, Elámtól, Sinártól, Hamáthtól és a tenger szigeteitől.
11,12 És zászlót emel a pogányok előtt, és összegyűjti Izráel elszéledt fiait, és Júdának szétszórt [Ésa. 43,5.66,18. Jer. 30,10.5,26.] leányait egybegyűjti a földnek négy szárnyairól.
11,13 Megszünik Efraimnak irígysége, és Júdából a gyűlölködők kivágattatnak; Efraim nem irígykedik [Ésa. 9,21. Hós. 1,11.12. Mik. 5,3.] Júdára, és Júda sem támad többé Efraimra.
11,14 És repülnek a Filiszteusoknak hátára napnyugot felé, és kelet fiaiban együtt vetnek zsákmányt, és kezet vetnek Edomra és Moábra, és az Ammoniták engednek nékik.
11,15 És az Úr megátkozza Égyiptom tengerének nyelvét, és kezét felemeli az Eufráth fölé erős száraztó szélben, és hét patakra csapja azt, és népét sarus lábbal vezeti át,
11,16 És csinált út lészen népe maradékának, a mely megmaradt Assiriától, a mint volt Izráelnek, mikor kijött Égyiptomnak [2 Móz. 14,29.] földéből.
12,1 És így szólsz ama napon: Hálákat adok néked, oh Uram! mert jóllehet haragudtál [Ésa. 54,7.8.25,1.26,1.51,22.] reám, de elfordult haragod, és megvígasztaltál engemet!
12,2 Ímé, az Isten az én szabadítóm! bízom és nem félek; mert erősségem és énekem [2 Móz. 15,2. Zsolt. 118,14.] az Úr, az Úr, és lőn nékem szabadítóm!
12,3 S örömmel merítetek vizet a szabadító kútfejéből,
12,4 És így szólotok ama napon: Adjatok hálát [Zsolt. 66,1-5.118,1.106,1. 1 Krón. 16,8-10.] az Úrnak, magasztaljátok az Ő nevét, hirdessétek a népek közt nagyságos dolgait, mondjátok, hogy nagy az Ő neve.
12,5 Mondjatok éneket az Úrnak, mert nagy dolgot cselekedett; adjátok tudtára ezt az egész földnek!
12,6 Kiálts és örvendj, Sionnak lakosa, mert nagy közötted Izráelnek Szentje!
 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ézsaiás könyve/Ószövetség |
|
|
|
|
|
Offline
