|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
|
|
2016-01-15 22:26:34, péntek
|
| |
| |
Jó éjt kívánok Neked és Mindenkinek!
Ecsedi Éva: Csodás álmok jönnek...
...ott, ahol a tenger-szem
csillogva hullámzik,
s madarak röppennek fel,
fel az égig,
...ott, ahol a hegyek havas csúcsaikkal
a magasba törnek,
...ott, ahol az alpesi réten
az anemonák szirmai zenélnek,
...ott, ahol a fenyők közt álmosan
búvik a napsugár,
...ott, ahol a selymes fűben fekve
a kék eget nézem,
s arcod látom felhők közt,
árnyakat a fényben,
s ha szél borzolja hajam,
- mint kezed simítása,
elképzelem milyen lenne most
szíved dobbanása,
s látom repülni a türkizkék madarat,
...ott, ahol egy árnyas lombú fa alatt
ülök és rád gondolok, rád gondolok,
könnyeim erednek
...ott a pipacsok közt, végre,
csodás álmok jönnek
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-15 22:20:21, péntek
|
| |
| |
Ady Endre: EGY KEVÉSNYI JÓSÁGÉRT
Ha van még Jó bennem, óh uram,
Kérlek és nem is szomorúan,
Óh, mentsd meg belőlem.
Hiszen annyi jósággal jövék,
Ám lelkemnek szemérem-övét
Letépte világod.
Valamikor voltam örömöd,
Ne hagyj itt ocsmány, bús végek között,
Nagy gyalázatomban.
Most, hogy Bűn és Idő elszaladt:
Úgy menjek el, mint kiben maradt
Egy kevésnyi Jóság.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-15 22:16:16, péntek
|
| |
| |
Földeáki-Horváth Anna:
Vigyázz rám, s én táncolok
Óriás tenyered szélcsöndes barázdáiban megbújni vágyom.
Ott szeretném élni életem parányi barátaim között.
Nem is érzékelnéd jelenlétem, miközben puszta léteddel őrködnél fölöttem.
Védett, biztonságos tenyered - melyet nem baj, ha néha összecsuknál - lenne az otthonom.
Arra azonban vigyázz, ne szoríts erősen a markodba,
mert abba belehalok.
Ha nyitva tartod tenyered, de legalábbis időnként kinyitod,
örökre ott maradok.
S ha szükséged lenne társaságomra,
csak fújj rám háromszor.
Én máris felébredek,
megszépítkezem, kifényesítem szárnyaimat, felszállok tenyeredből,
s gyönyörű táncot járok örömödre a levegőben.
Azt akarom, hogy boldog légy, mert vigyázol rám.
Ha beteltél a látványom nyújtotta örömmel, ismét visszaszállok otthonomba,
s pihenek, ábrándozom, élek tovább...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-15 21:25:49, péntek
|
| |
| |
Mezei András
De megismered
Örülj, ha van valakid, aki
melletted áll, ha van, aki véd.
Aki aggódik, még ha gyöngébb és
elesettebb is, mint Te, de gyöngéd.
Ki a nagyságrendeken túl
és az alatt, sérthetetlenül él,
veled tart, nem marad le, de
meg nem haladva lép veled.
Nem kép, nem tapintás, illat,
nem csúnya, nem szép,
nem alak, de érzet. Ki ne mondd!
Mi néma ajakkal megerősít:
a lélek, mi lábadba botol,
estedben felemel, nem izomzat, nem
erről a világról való erő, nem anyag,
nem térfogat, de jövevény, mint fény,
a vaksetét foglya; ki szabadul.
Eljön. Meglátogat. Átlényegít. A tárgyak
felől nem tér ki. Szeret, de nem lélegzi
a szeretetet, mert az Ő maga.
Létező, mit a Mindenható erő nem teremt,
nem új, nem ősi, de benned lakó. Támaszték.
Nem szerkezet. Nem hull szét. Tégedet
benne az időtlenség szeret.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-15 21:22:42, péntek
|
| |
| |
Paul Éluard:
Mi ketten
Mi ketten kéz a kézbe mi
Mi mindenütt otthon vagyunk
Szelíd árny és vak ég alatt
Bármily fedél alatt ha tűz ég
A napsütött utcák során
A tömeg homályos szemében
Bolondok és bölcsek között
Gyermekek s felnőttek körében
A szerelemben nincs titok
Mi a bizonyosság vagyunk
Köztünk otthont lel ki szeret
(Somlyó György fordítása)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-15 21:19:58, péntek
|
| |
| |
Csorba Győző
Esti ima
Akárkinek meg kell köszönnöm
akárminek meg kell köszönnöm
hogy jól végződött egy nap újra
hogy egy estét megint elértem
meg kell ezernyi ennek annak
meg kell a vérnek ereimben
meg kell a szívnek a vesének
a földnek és a levegőnek
hogy nem rengett nem tébolyult meg
a rendnek bennem s mindenütt kint
s reménnyel kell szemem behunynom
mert várhatom hogy a hibátlan
szervezettség hogy még tovább is
hogy reggelig szintén megőriz
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-15 21:17:08, péntek
|
| |
| |
Nádudvari Nagy János:
Óhajtás ősszel
Egy kis melegség kéne még
a gyorsan tünő nyári fényből,
a lelkem borzadva fél a közelgő
tél zord hidegétől.
Egy kis gyöngédség kéne még,
felviditó, igazi jóság,
hiszen élni kell akkor is,
ha nem hajt a vágy, csók-mohoság.
Egy kis megértés kéne még,
nem zord szavak hideg pengéje,
amik ugy döfnek belém, mint
bárány szivébe a hentes kése.
Egy kis szeretet kéne még,
hisz ez az élet ize sója:
mi lényünket a végső uton
a nagy bukástól megóvja.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-15 21:13:15, péntek
|
| |
| |
RADNÓTI MIKLÓS: REJTETTELEK
Rejtettelek sokáig.
Mint lassan ért gyümölcsét
levél közt rejti ága,
s mint téli ablak tükrén
a józan jég virága
virulsz ki most eszemben.
S tudom már mit jelent ha
kezed hajadra lebben,
bokád kis libbenését
is őrzöm már szívemben,
s bordáid szép ívét is
oly hűvösen csodálom,
mint aki megpihent már
ily lélekző csodákon.
És mégis álmaimban
gyakorta száz karom van
s mint álombéli isten
szorítlak száz karomban
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-15 21:09:30, péntek
|
| |
| |
BARANYI FERENC:
Amíg csupán lopjuk magunknak egymást:
csak lopott holmi lesz, mi rég miénk,
vezekelünk a rég megérdemelt nász
visszaeső kis bűnözőiként,
akié vagy, elvesz naponta tőlem,
s ha néha visszakaplak egy napig:
megint sután, csak félig-ismerősen
puhatolom felejtett titkaid,
heteken át, míg várom folytatását
egy-két lopott órának, meglopok
minden varázst, mit új találkozás ád,
mert úgy kezdjük mi egyre újra, hogy
már messze vagy, mikor megérkezel.
Karomba kaplak s mégsem érlek el.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-01-15 21:05:24, péntek
|
| |
| |
Reviczky Gyula
Imakönyvem
Aranykötésű imakönyvet
Hagyott rám örökül anyám,
Kis Jézus ingben, glóriában
Van a könyv első oldalán.
Sok év előtt egyik sarokba
Beírta jó anyám nevét,
Lehajtom a betûkre főmet,
Hogy fölidézzem szellemét.
Nekem úgy tetszik, hogy csak egyszer
Fehér ruhában láttam őt.
Tavasz volt épp, a kedves ákác
Virágozott a ház előtt.
A lemenő nap fénysugára
Reszketett ajkán, zárt szemén.
Apám ott állt a ravatalnál,
És vélem együtt sírt szegény.
Hogy elmosódtak a betûk! Mily
Sárgák s kopottak e lapok.
Rég' volt, midőn ez imakönyvből
Még az anyám imádkozott.
Kék selyemszállal összekötve
Van itt hajambul egy kevés.
Aranyos fürtjeimhez akkor
Nem illett még a szenvedés.
Írott imádság töredéke
Mellett van az anyám haja,
Emitt egy szentnek vézna képe
S egy régi, halvány Mária.
Elnézem... Éppen így viselt meg
A sors azóta engemet.
Sokszor szeretnék sírni, hogyha
Nem szégyellném a könnyeket.
Az Úr imádságát ütöm fel
(Kísérőm a nehéz uton),
S vigasztalást vegyít a kínhoz
A te imád, ó, Jézusom!
Imádság kell a szenvedőnek,
Akit a sors árván hagyott.
Úristen, én nem zúgolódom:
Legyen a te akaratod.
Föl nem panaszlom a világnak,
Csak szellemednek, jó anyám,
Milyen kopár volt ifjuságom,
S hogy mennyi bánat szállt reám.
Tûrtem, reméltem, megalázva
Idegenek közt éltem én;
De azt a régi imakönyvet
S emléked szentül őrizém.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2016. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
261 db bejegyzés |
| e év: |
2980 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2949
- e Hét: 9365
- e Hónap: 18548
- e Év: 71256
|
|
|
Offline
