|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
|
|
2024-03-27 23:38:20, szerda
|
| |
| |
A széki ember
a természet jeladásaiból is ki tudta olvasni a mértéktartást.
Ha a kakukk megszólalása után kezdte meg a szalonnát, akkor talán az kitartott az őszi munkálatok végéig, s ha már az ember kivárta azt a sok időt - decembertől áprilisig! - megérdemli hozzá a tavasz ajándékát, a martilaput.
Esténként a lányok a ház zajától félrehúzódva, térdükön kinyitják féltve őrzött »emlékes« füzetüket, hogy abba újabb tavaszt és szerelmet dicsőítő éneket, verset másoljanak, és színes virágbokrétákkal illusztrálják azokat, no meg legyen mivel dicsekedni a polgár estéken - kedd, csütörtök - az őket felkereső igaz választottjuknak, akik titokban már előleget adtak a majdani lakodalmukon muzsikáló bandának.
A lánykérések ugyan még nem történtek meg, de a komoly legények szentül meg vannak győződve arról, hogy nem kapnak kosarat, hiszen nem egyszer történt már meg, hogy a nagymosást is keddre vagy csütörtökre időzítették a lányok, hadd lássa a legény, s aki arra jár, hány inget, pendelyt, szoknyát, párnacsúpot, szőtt és varrott terítőt lenget náluk a szél, és ezeket mind-mind akkor kezdték beszedni a szárítókötélről - más teendőik előbbrevalóságára hivatkozva-, mikor a legény már az ajtó előtt köszörülte a torkát. Ott szembesülhetett a nyílt titokkal.
Széken olyan minden, mint a tavasz érkezése: nyílt titok! Itt a történéseket mindig a nyílt titkokból áradó következtetések segítették életre. Alighanem a kertekben égnek meredő, derékig fehérre meszelt fák is előre tudják, hogy virágaik csakis fehérek lehetnek...
Széki Soós János: Harmatból egyszer tavasz nyílik
(folkMAGazin 2004/2)
Fotó: Fiatal pár (Szék - Kós Károly felvétele) -
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: TAVASZ TAVASZ TAVASZ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-27 21:58:34, szerda
|
| |
| |
Tiszteld a múltat, és éltesd tovább!
Kőrösi Csoma Sándor
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézet özön |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-27 21:54:04, szerda
|
| |
| |
Zilahy Lajos - A régi ház küszöbén
Kezembe ejtve homlokom
Ülök a korhadt küszöbön.
Te régi ház, elmult időmet
Köszönöm néked, köszönöm
Köszönöm néked régi udvar
A fák alatt a lenge hintát,
A kis padot, a szép lugast,
Amit befontak ágak, indák.
Köszönöm néked régi udvar
A búvócskát, a kergetősdit,
A kisleányt, amint vigyázva
Egy nagy fa mellől leskelődik.
Köszönöm néked régi ház
- Ez minden ami megmaradt -
A nyilakat, a jó parittyát,
Az első lelőtt madarat.
Ó köszönöm szelíd anyámat,
Amint gyümölcsöt osztogat,
A bátyámat, a két nénémet
És köszönöm a húgomat.
Köszönöm néked régi ház
- Köszönni valóm annyi van -
Ó köszönöm halott apámat,
Ki így szólt hozzám: Kis fiam!
Mindent elvesztve, férfi-szívvel
Köszönöm néked, köszönöm,
Hogy megengedted, hogy még egyszer
Leüljek itt a küszöbön.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-27 21:30:16, szerda
|
| |
| |
Magyarországon 1978 óta ünnepeljük "Thália papjait".
A színészt felöltöztetik.
Megszületik, mint egy ember. Botorkál, megy, mendegél, elbukik az óvodában, az udvaron, fölkel, továbbmegy, dúdol, reszket, alábbhagy, aztán kivirul, beleszeret kisgyerekekbe kisgyerekként, felnő, nagyosodik, kamaszhatárra érkezik, visszafelesel, legyint, belebolondul, józanodik - aztán megszületik. Akkor már színész.
Persze, járhat főiskolára, idomíthatják, kibújik az idomítás alól - azt hiszem, az a jó, ha kibújik az idomítás alól. Legtöbbször az a jó színész, aki a főiskola alatt használhatatlan. Vagy nagyon használható?
Mindenesetre meztelenül születik, mint szokott az ember. Jaj a felöltözötteknek! Vannak, akik az anyaméhből cilinderrel vagy parasztszoknyában buknak elő - sosem lesz belőlük színész. Kész kis cilinderesek, kész kis parasztszoknyások. Figurák. Látunk ilyet rengeteget. Jókat, rosszakat - figurák.
A színész meztelenül születik, mint a poronty. Kiteszik a küszöbre. (Régi hasonlatom, hogy költő és színész egy tőről fakad - ki befelé, ki kifelé. De biztos, hogy poronty. Biztos, hogy kiteszik a küszöbre. E nélkül a meztelenség nélkül nincs színészet - anyaszült meztelenség nélkül -, ahogy költészet sincs. Aki nem meztelenül születik a világra, abból se színész, se költő nem lesz. Gyakorolja bár a hivatását.)
Aztán felöltözik.
Saját, ideges belső lénye szerint hártyavékony én-ruhát vesz, önmaga páncélvékony lényegét magára dermeszti, magára olvasztja. És aztán erre veszi föl a ruháit. Ebben a meztelen páncélban benne van a szelleme, csontjai, alkata, hangja, ráforradt énje. A civil ember is felnőttnek akar öltözni - a színész önmagával öltözködik fel: hogy sok ruhát kibírjon a vállain."
Gyurkovics Tibor: A színész - meztelen (részlet)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Jeles napok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-27 21:02:38, szerda
|
| |
| |
Az az ember, aki elhiszi magáról, hogy este 7-1o-ig ő Anglia királya,
az nem normális..., de aki nem hiszi el, az nem színész."
Agárdi Gábor
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Jeles napok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-27 20:59:43, szerda
|
| |
| |
Kosztolányi Dezső: A komédiás dala
Mulassatok, a hinta indul,
nézzétek e színes pokolt.
Keblem sajog a tompa kíntul,
de jöjjetek, ajkam mosolyg.
Ti vagytok az úr, én a szolga,
bohócruhába öltözöm.
S elfojtom értetek, dacolva,
eget-kívánó ösztönöm.
Fejemből a vér zúgva csordul,
de rája süveget csapok,
s nem érezem a tarka lomtul
az égető, nagy bánatot.
Előre hajtok, körbe-körbe,
a falba vágom homlokom.
Mindent teszek, holtig gyötörve:
imádkozom, káromkodom.
Pusztán csak a parancsra várok,
ti vagytok, és - nem élek én.
Fogjátok is át a világot,
nekem nincs semmim e tekén!
Engem ragad vadul zilálva
a szédülő körforgatag,
aranyszörnyek sötét hajába
kapaszkodom meg bágyatag.
S ekkor nem is tudom, hogy élek,
csak törtetek némán elől,
elszáll szememből minden élet,
és célt nekem szótok jelöl.
A vad röhejben elfelejtem,
hogy e világon létezem,
a durva ember-rengetegben
nem nyúl díjért mohó kezem.
De néha, hogy a lárma halkabb,
megráz egy furcsa hangulat,
mert látom, itten mind mulatnak,
csak a komédjás nem mulat.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Jeles napok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-27 20:56:32, szerda
|
| |
| |
MÁRCIUS 27. SZÍNHÁZI VILÁGNAP
William Shakespeare: Ahogy tetszik. II. felvonás 7. szín.
Színház az egész világ,
És színész benne minden férfi és nő:
Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár
Életében, melynek hét felvonása
A hét kor. Első a kisded, aki
Dajkája karján öklendezik és sír.
Aztán jön a pityergő, hajnalarcú,
Táskás nebuló: csigamódra és
Kelletlen mászik iskolába. Mint a
Kemence, sóhajt a szerelmes, és
Bús dalt zeng kedvese szemöldökéről.
Jön a párduc - szakállú katona:
Cifra szitkok, kényes becsület és
Robbanó düh: a buborék hírért
Ágyúk torkába bú. És jön a bíró:
Kappanon hízott, kerek potroh és
Szigorú szem és jól ápolt szakáll:
Bölcseket mond, lapos közhelyeket,
S így játssza szerepét. A hatodik kor
Papucsos és cingár figura lesz:
Orrán ókula, az övében erszény,
Aszott combjain tágan lötyög a
Jól ápolt ficsúr - nadrág; férfihangja
Gyerekessé kezd visszavékonyodni,
Sípol, fütyül. A végső jelenet,
Mely e fura s gazdag mesét lezárja,
Megint gyermekség, teljes feledés,
Se fog, se szem, se íny tönkremenés!
(Szabó Lőrinc fordítása)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Jeles napok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2024. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
283 db bejegyzés |
| e év: |
970 db bejegyzés |
| Összes: |
10110 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2429
- e Hét: 12170
- e Hónap: 21756
- e Év: 90676
|
|
|
Offline
