|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
|
|
2024-03-28 23:42:16, csütörtök
|
| |
| |
Mindenki másként éli meg. Az ünnepet. A húsvétot. Mindenkinek mást jelent. Van, akinek a piros tojást, van, akinek a locsolkodást, megint másnak a húsvéti nyuszit, van akinek szerelmet... és van, akinek a feltámadást, az Élet reménységét. Az örök élet reménységét. Mert ez a húsvét. Tudni, hogy bármi is történik a világban, van egy erő, ami hatalmasabb mindennél, és legyőzi a legnagyobb gonoszságot is. Tudni, ahogy Jób is tudta: ,,Mert én tudom, hogy az én megváltóm él". Nem, ez nem hit. Ez bizonyosság. És ez több. Az élet, a szeretet bizonyosságában élni. Ez a legtöbb.
Mindenki másként éli meg. Az ünnepet. A húsvétot. Mindenkinek mást jelent. Van, akinek a piros tojást, van, akinek a locsolkodást, megint másnak a húsvéti nyuszit, van akinek szerelmet... és van, akinek a feltámadást, az Élet reménységét. Az örök élet reménységét. Mert ez a húsvét. Tudni, hogy bármi is történik a világban, van egy erő, ami hatalmasabb mindennél, és legyőzi a legnagyobb gonoszságot is. Tudni, ahogy Jób is tudta: ,,Mert én tudom, hogy az én megváltóm él". Nem, ez nem hit. Ez bizonyosság. És ez több. Az élet, a szeretet bizonyosságában élni. Ez a legtöbb.
Csitáry-Hock Tamás
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-28 23:34:47, csütörtök
|
| |
| |
Nagycsütörtök
Ezen a napon elhallgatnak a harangok, ahogy mondani szokás: Rómába mennek.
A csend a némaságra emlékeztet, mikor Jézus védelmében szólhattak volna, de senki sem tette meg. Nagycsütörtökön elhallgatnak a templomok harangjai, azt tartják, a harangok Rómába mentek, ott gyászolják Jézust.
Liturgikus szokás a nagycsütörtöki lábmosás is. Általában magas rangú egyházi személyek mosták meg ilyenkor tizenkét szegény ember lábát. Elterjedt szokás nagycsütörtökön a virrasztás, annak emlékére, hogy Jézus az olajfák hegyén virrasztott.o
Szintén liturgikus eredetű szokás a pilátusverés vagy égetés. A templomban a gyerekek égtelen zajt csaptak (verték a padokat), vagy a falu határában Pilátust jelképező szalmabábut égettek.
A 15-16. században alakult ki ez a szokás körülbelül, hogy Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok a templomokban, s legközelebb nagyszombaton szólalnak meg. Addig helyüket a fakereplők foglalják el, szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, így gondolták elűzni a gonoszt és így helyettesítették a harangokat.
Az, hogy a harangok Rómába mennek, ahhoz egy monda is kapcsolódik.
A történet szerint, 1674. év nagyszombatján Rómában a Szent Péter templomában a sekrestyés, amint a templom tornyába felment, ott nagy álmélkodására egy idegen öltözetű ifjat talált mély álomba merülve. Nagy nehezen fölébresztette. Maga köré bámult, alig tudta megérteni, mi történt vele, amíg végre latin nyelven elmondta, ki ő és hogyan jött ide. Neve Kopeczky Mihály, Késmárkon diák volt, és nagy vágy támadt benne az örök várost és híres templomait látni. Minthogy azt hallotta, hogy húsvétkor a harangok Rómába repülnek, ő is elhatározta, hogy a haranggal együtt megteszi ezt az utat. Felmászott tehát a késmárki toronyba, ott az öreg harang belsejébe bújt és szíjjal odakötözte magát a harang nyelvéhez. Egyszerre csak nagy rázkódást érzett, mintha kirepült volna a toronyból, mire elvesztette eszméletét. Nem is nyerte vissza elébb, amíg a Szent Péter sekrestyése föl nem ébresztette. Kopeczky története nagy feltűnést keltett egész Rómában. Pártfogói akadtak, és így nem is tért vissza többé hazájába.
Forrás: Székelyhon
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-28 23:28:56, csütörtök
|
| |
| |
Körmendi László: ,,A harangok Rómába mentek..."
(vidám legenda)
1674-ben ki járt a késmárki éjben?
Ki járt? Mit tett? Hova indult?
A harang meg mire kondult?
Történt bizony, (ó, de régen!)
a késmárki sötét éjben,
hogy egy diák, -vidám fajta-,
a harangot is becsapta.
Kopeczky volt, magyar fiú,
s Rómába vágyott a hiú.
Tudta, ha eljön a szombat,
a harangok megnémulnak.
Némák mind a nagy harangok,
csak úgy kapnak égi rangot,
hogyha mind Rómába mennek,
s feltámadva elpihennek...
1674-ben ki járt a késmárki éjben?
Ki járt? Mit tett? Hova indult?
A harang meg mire kondult?
Fogta eszét hősünk, Mihály,
felmászott a torony falán
és magát a hideg éjben
haranghoz kötözte szépen.
Aztán ahol munka esett,
ott a fáradtság is lesett;
-mondahősünk sajnos puhány-,
elaludt Kopeczky Mihály.
Amíg aludt, míg álmodott,
száz vigyorgó angyal futott;
s vitték-vitték fel Rómába!
Legmagasabb fatornyába!
1674-ben ki járt a késmárki éjben?
Ki járt? Mit tett? Hova indult?
A harang meg mire kondult?
Ahogy ébredt, ahogy pirkadt,
-hangot ahogy kakas hallatt-,
felriadt a mi diákunk,
de csak nézett, ámult, bámult...
Mert a késmárki harangok
Rómába vitték a latrot;
Mihály deák ott ébredt fel,
úgy, ahogy a mesékben kell...
Ha már ott volt, ezt a csodát
megvizsgálta pap és Apát!
Jó Mihályunk olyan szent lett,
hogy Késmárkra már nem kellett!
1674-ben ki járt a késmárki éjben?
Ki járt? Mit tett? Hova indult?
A harang meg mire kondult?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2024. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
283 db bejegyzés |
| e év: |
970 db bejegyzés |
| Összes: |
10110 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1838
- e Hét: 11579
- e Hónap: 21165
- e Év: 90085
|
|
|
Offline
