|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
|
|
2024-03-29 22:49:04, péntek
|
| |
| |
Papok körmenete a jeruzsálemi Szent Sír-bazilika rotundájában nagycsütörtökön, 2024. március 28-án. A templomot azon a helyen építették, ahol a keresztény tanítások szerint Jézus Krisztust keresztre feszítették, majd a hagyomány szerint a keresztfáról levett testét megmosták és illatos olajokkal bekenték, mielőtt eltemették.
Szent Sír Bazilika, Jeruzsálem |
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-29 22:39:00, péntek
|
| |
| |
A Pieta több kisebb mű után az első alkotás, amely a 24 esztendős Michelangelo Buonarroti számára meghozta a hírnevet. Jean Bilheres de Lagraulas bíboros megrendelésére készült 1499-ben. A szoborcsoport, amint olasz címe a Pieta (magyar fordításban a ,,Fájdalmas anya") mutatja, azt a jelenetet ábrázolja, amikor Mária a keresztről levett Jézust gyászolja. A szobor a római Szent Péter-bazilika egyik oldalkápolnájában látható. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-29 22:35:02, péntek
|
| |
| |
Veronica kendője", a keresztút egy állomása - a festmény 1470-1475 körül készült és Hans Memling (1430-1494) alkotása, egy magyar királynét örökít meg a kegytárggyal - £okietek Erzsébet magyar királyné 1343-ban Visegrádról útnak indult Itáliába, ahol Rómában aztán többször is megtekintette 'Veronica kendőjét', melyet a hagyomány szerint egy asszony nyújtott Krisztusnak a keresztúton, és az megőrizte arcvonásait. A különleges fátylat kagylóselyemből szőtték, melyet a Biblia ,,bisszusz"-néven említ. A kendő a 17. század elején rejtélyes körülmények között eltűnt Rómából, majd később Manopello-ban (Abruzzo megye) tűnt föl, a kapucínusok helyi kegytemplomában, ahol ma is látható. Veronica kendője kapcsán Dante is leírja, hogy a húsvéti körmenet élén vitt kegytárgy megtekintésére zarándokok tömegei érkeztek Rómába, főképp azután, hogy III. Ince pápa 1208-ban bevezette a Veronika kendőjével való ünnepélyes húsvéti körmenetet. - Maga a történet csak apokrif iratokban maradt fenn (az apostolok nem említik Veronicát) és a név eredetének egyik magyarázatára utal (a név egy összetett szó, melynek első tagja az "igaz"-at jelentő latin 'verus', második tagja pedig a görög 'ikon' szó, mely "kép"-et jelent). Szent Veronika pedig - érthetően - a fényképészek védőszentje. A magyar királyné római látogatása Küküllei János krónikaíró leírása alapján idézhető fel. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-29 16:58:23, péntek
|
| |
| |
Kárász Izabella - Nagypénteken
Nagypéntek gyásza úgy reám borult,
Ragyogott a nap, mégis alkonyult...
Csak álltam, álltam a napsugarakban
Nagypéntek gyásza zokogott a napban...
Én hallgattam a nehéz zokogást
És figyeltem a vérző Messiást.
Láttam: szemét égette fájdalom,
Vérző homlokát, ah, úgy fájlalom.
A töviseket, a véres koronáját,
A láthatatlan, örök glóriáját.
Néztem nagypéntek bűvös láthatárán,
Megtört a könnycsepp szememnek pilláján:
- Ah Istenem, Te úgy szeretted őt,
Az ártatlant, az örök Szenvedőt.
Hiszen Fiad volt, szent és isteni,
Mégis hagytad Őt felfeszíteni.
S mi bűnösök, kiket szintén szeretsz,
És semmiségünkért, óh, meg se vetsz,
Mi bűnösök, hát mért nem szenvedünk,
Csendes mosollyal, s ha veretettünk,
Mért nem mondjuk, hogy így kell lennie,
És hogy az egész ütés semmi se...
Add, hogy nagypéntek vigaszunk legyen,
Reád találjunk ott, a nagy hegyen,
Hol keserűség poharát ürítve,
Szenvedjünk csendben, másra nem tekintve,
De megtagadva örökre magunkat.
És büszkén járva tövises utunkat,
Általküzdve a három napot,
Elérhessük a fénylő csillagot,
Mely Húsvét napján gyulladt ki az égen,
Megfoghatatlan, örök csodaképpen!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Devecseri Gábor és D. László |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-29 16:53:26, péntek
|
| |
| |
Füle Lajos - Éjszaka a Gecsemánéban
Éjszaka van... a Gecsemáné
csupa illat csupa madárdal.
Valaki meghajolva áll
a fák alatt a hold sugárban.
Alatta vígan zsong a fű,
ezer tücsök cirpel a réten,
csak az ő lelke keserű,
kétségek dúlnak belsejében.
Le kell-e tenni életét?
Hullatni a váltság hozó vért
ezért a hitvány emberélt?
Júdásokért, írástudókért?
Istentelen Izráelért,
ki szüntelen vétkezvén lázad?
Ólálkodik, árulkodik,
és - megöli a prófétákat?
Heródesért, Pilátusért,
kik fölötte fognak komázni,
tanítványokért, akik egy
óráig sem tudnak vigyázni?
Le kell-e tenni?... Messze néz,
s elődereng ködből a távol;
Népek, veszendő századok
jönnek elő az éjszakából.
Úgy szenved ember és barom!
S mind-mind a jobb után sóvárog...
Hiába! Tenger lesz a könny,
Üvöltő orkán lesz az átok.
Előtte vérpatak folyik,
és szív formája lesz a rögnek,
mögötte harctér lesz a föld,
s a porban milliók hörögnek.
Közéjük roskad... vége már,
eldőlt a harc a szíve készen.
Ott áll a keserű pohár
ég, föld között, Isten kezében.
,,Atyám, legyen, ha akarod!
Tied a terv s szívemnek vére."
- Júdás most indul el talán.
Jézus megy a kereszt elébe.
Elcsöndesül az éjszaka,
lenn bűnben álmodik a város...
alszik Jakab, Péter és János.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-29 16:47:28, péntek
|
| |
| |
A nagycsütörtökhöz különféle hagyományok, népszokások kapcsolódtak.
Szokás volt ilyenkor kereplővel zajt kelteni, így gondolták elűzni a gonoszt. Szintén liturgikus eredetű szokás a pilátusverés, vagy égetés, a templomban a gyerekek éktelen zajt csaptak-verték a padokat - vagy a falu határában Pilátust jelképező szalmabábut égettek.
Nagycsütörtök este az idősebb asszonyok a kálvárián, vagy útszéli kereszteknél imádkoztak - ez is elterjedt szokás volt.
Elterjedt szokás volt a nagycsütörtöki rituális mosakodás a faluhoz közeli folyóban. Egy-egy faluban az állatokat is megmosták. Bajelhárító szerepet tulajdonítottak ennek a rituálénak.
Bizonyos vidékeken zöldcsütörtöknek is nevezték, mivel ezen a napon zöld növényekből készült ételeket (sóskát, spenótot , fiatal csalánt) főztek a bő termés reményében. A csirkék ételébe is vagdalt csalánt kevertek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-29 16:43:53, péntek
|
| |
| |
AZ IS
Az is áldassék,
aki elmosogatott,
asztalt söpört le, és helyükre tolta
az ülő-alkalmatosságokat
(hogy tisztes körülmények szolgáljanak
a következő étkezéshez)
az Utolsó Vacsora
után.
Fodor Ákos
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-29 16:40:59, péntek
|
| |
| |
Nagycsütörtök az utolsó vacsora ünnepe
Jézus elfogyasztja az utolsó vacsorát tanítványaival. Ekkor volt az első szentmise, az első szentáldozás, az első papszentelés. Ekkor hagyta ránk ,,végrendeletét": hogy úgy szeressük egymást, ahogyan Ő szeretett minket, és ily módon legyünk mindnyájan egyek.
Jézus megmosta a tanítványok lábát, ezzel jelezve, hogy bár Ő az Úr, mégis szolgálni jött és tanítványainak is ezt az utat mutatja: "aki első akar lenni, legyen mindenkinek a szolgája".
De az utolsó vacsora fényét beárnyékolja a fájdalom: Judás vacsora közben elmegy, hogy elárulja Mesterét.
A katonák készen állnak, hogy elfogják Jézust.
Vacsora után Jézus kimegy apostolaival az Olajfák hegyére. Ott félrevonul, és bűneink terhe alatt vérrel verejtékezik. Majd megérkezik az áruló tanítvány a poroszlókkal. Jézust elfogják.
- A mise után a pap megfosztja díszeitől a főoltárt, majd az Oltáriszentséget a mellékoltárra viszi. Ott fogják őrizni egészen a feltámadásig. A főoltár oltárszekrényének nyitott ajtaja Jézus elhurcolására emlékeztet.
Amíg Jézus az Olajfák hegyén szenvedett, az apostolok elaludtak. Jézus fájóan veti szemükre: ,,Egy órát sem tudtok virrasztani velem?"
A nagycsütörtöki mise után virrasztás van, aminek keretében átelmélkedjük Jézus "végrendeletét"
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2024-03-29 16:33:32, péntek
|
| |
| |
Húsvéti szimbólumok és eredetük
A húsvéti ünnephez rengeteg népszokás, szimbólum kötődik, melyek eredete, jelentése néha igen-igen régre nyúlik vissza. A szokásoknak egy része a pogány eredetű ,,természet"-ünnepekre eredeztethető. Emiatt a tavasz és a természet újjáéledése is összekapcsolódott a húsvéttal, tehát húsvéti népszokások, nem mások, mint a pogány, természetet-köszöntő jelképek egybeolvadása a vallási tartalommal.
A legősibb jelkép kétségtelenül a tojás.
Bár manapság leginkább a gyermekek ajándékaként szerepel, a tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Számos teremtésmítoszban a világtojásból ered. A világtojás mondája a legtöbb nép hitvilágában felbukkan. Bár kicsi és törékeny, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi.
Az inkák szerint az emberiséget három tojásból alkotta meg a teremtő isten.
Az egyiptomiaknál Ra, a Napisten született tojásból. De ez még nem minden!
A bennu az egyiptomi mitológia legendás madara lángok között kel életre, és minden 500 évben egyszer fészket épít egy obeliszk tetején, ahol lerakja tojását. Mikor a tojás héja repedezni kezd, a bennut felemésztik a lángok, de aztán újjászületve kel ki a tojásból.
Kínában a teremtő sötét, tojás alakú káoszában élt. Tizennyolcezer év múltán a tojás két részre oszlott. A tiszta és világos rész lett az ég, a nehéz és tisztátalan pedig a föld. Ennek a kettősségnek lenyomata a Jin-Yang szimbólum.
A finn Kalevala így mutatja be a világtojás széttörését:
"Tört tojásnak alsó fele
Válik alsó földfenékké,
Tört tojásnak felső fele
A felettünk való éggé,
Sárgájának felső fele
Fényes nappá fenn az égen,
Fehérjének felső fele
A halovány holddá lészen.
A kereszténységben ott a nyilvánvaló hasonlat: Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, mint a madár a tojása héját. A tojás piros színe Krisztus kiömlött vérét jelképezi.
Hazánkban avarkori sírban találtak már festett, karcolt díszű tojást. Ez a honfoglalás kora előtti idő!
A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást, s ezt a bukovinai székelyek napjainkig megtartották
A tojásfestés nem hungarikum. Népszokásként főként kelet-Európában jellemző ma is. Hajdanán egyszínűek voltak a tojások, idővel aztán kialakultak a feliratos tojások. A szöveg név, üzenet, vagy a keresztény jelkép. A díszítést viasszal írják ma is a héjra, amit festés után többnyire eltávolítanak.
Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása szinte kizárólag a húsvéti időszakhoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A tojást osztókörökkel ,,szelik"fel. Ezt rámázásnak nevezik. Az így kialakított mezők alkotják a díszítés kereteit
A tojásból jósoltak is: nagypéntek éjjelén feltörték, aztán egy pohár vízbe csurgatták. A vízben úszó tojás alakja megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés.
A lányok pedig tojáshéjat tettek a küszöbre, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Mivel az megegyező az első férfiéval, aki belép a házba
A barka:
Fontos húsvéti jelkép, a mi éghajlatunkon a pálmaágakat helyettesíti , amelyekkel üdvözölte a nép a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján.
A megszentelt barka eresz alá helyezve villámcsapástól őrizte a házat, de különböző betegségek gyógyítására is használták.
A húsvéti bárány ősi jelkép.
A keresztény húsvét eredete a zsidó pészach, mely a zsidók Egyiptomból való kivonulásának ünnepe. Az Ótestamentumban szereplő tíz csapásból a végsőben a Halál Angyala magával ragadott minden elsőszülött fiút. A zsidók Isten parancsát követve bárányt áldoztak, annak vérével bekenték ajtóikat, így ők megmenekültek a csapástól.
,,Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért", ezért nevezik őt Isten bárányának is, ami egyébként az ótestamentumba szereplő, zsidók által bemutatott bárány áldozatára rímel. Szerepe Magyarországon eltűnőben van, míg Európa más országaiban a bárányhús fogyasztása az ünnephez tartozik.
A húsvéti nyúl :
származását tekintve német , Magyarországon csak a XIX. században terjedt el. Talán tévedésen alapszik: a tojáshozó császármadár, a Haselhuhn nevének lerövidülése németül a nyúl jelentés (Hase). De bizonyára benne van az is, hogy e szaporaságáról híres nyuszi termékenységi szimbólum is. Az ajándékhozó nyúl városi szokás
A megöntözés pogány és keresztény elemeket is tartalmaz.
A locsolás csaknem egyidős termékenységkultusszal, de a vízzel való meghintés a keresztségre, a keresztelésre is utal. Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára. Nem volt mese, a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám öntötték rájuk a vizet. A kölnivel való locsolás a szokás igen-igen megzabolázott változata.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: 2024-Húsvéti és locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 10
|
|
|
|
2024. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
283 db bejegyzés |
| e év: |
970 db bejegyzés |
| Összes: |
10110 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1273
- e Hét: 11014
- e Hónap: 20600
- e Év: 89520
|
|
|
Offline
