2018-04-29 20:55:48, vasárnap
|
|
|
Link
A hétvégén Forma 1 futam Bakuban
Ismerkedjünk meg a várossal! Link
Link
Baku
Azerbajdzsán fővárosa
Az egykori szovjet tagköztársaság ma dinamikusan fejlődő ország, a gyors növekedés minden előnyével és hátrányával. A Kaukázus hegyvonulataitól, a szorgosan bólogató olajkutak erdején át, a mélyen fekvő Kaszpi-tengerig, rengeteg érdekes természeti látnivalót kínál ez a hazánkhoz hasonló méretű ország.
Évezredekkel ezelőtt, az itt élő népesség főképp tűzimádó volt, nyelvükön az "Azer" szó jelenti a tüzet. A tűz országában jellemzően a címeren is egy vörös lángnyelvekkel díszített fehér csillagot láthatunk.
A Szovjetunió összeomlása után Azerbajdzsán önálló muszlim állammá vált. A háborúkkal és belső viszályokkal tarkított időszak után, manapság már konszolidált állapotok vannak, lehet, hogy nem a legdemokratikusabb módon, viszont kétségkívül rend és közbiztonság van.
Ilham Heydar Aliyev 2003-tól az ország elnöke, és szinte mindent róla vagy az apjáról neveztek el.
Az Aliyevek portréja számos helyen díszeleg a város közútjain, óriásplakátokon és a boltok pénztárgépei mellett bekeretezve.
Na de hagyjuk a politikát, ismerkedjünk a fővárossal, Bakuval és környékével!
Utazási készülődésünk során többen megkérdezték, hogy tulajdonképpen miért is akarunk mi Azerbajdzsánba látogatni.
Mondhattam volna, hogy azért mert ott még nem voltunk, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy még élénken él bennünk a ,,Selyemút" ősi városainak - Szamarkand, Buhara, Khiva - időtálló, fantasztikus szépsége és ódon hangulata, most is valami hasonlóra számítottunk.
Azerbajdzsánról alapvetően kettő dolog jut nagy hirtelen az átlagember eszébe, az Eurovízós dalfesztivál és a ,,baltás" Safarov, na és természetesen a bakui olajmezők.
Baku a tűz és a szél városa
A legelterjedtebb nézet szerint Baku nevének jelentését a város régebbi perzsa nevéből származtatják.
Az egyik teória szerint a Bad-kube azt jelenti, hogy a "város, ahol a szelek fújnak". A másik nézet szerint a Bagkun névből ered, melynek jelentése az "Isten hegye".
Egyes mondások szerein Bakut keletről a Kaszpi-tenger, alulról meg egy olajtenger határolja.
Tény az, hogy a feltörő nyersolajat már az ókorban hasznosították. A város igazán gyors fejlődését az olaj kitermelésének köszönhette. 1846-ban itt fúrták a világ első olajkútját.
Ez volt a világ legrégebbi olajbányász vidéke, ám az ipari méretű termelés meghonosodására egészen az 1870-es évekig várni kellett.
Ekkor jelentek meg a külföldi befektetők: a Rothschildok, vagy Ludvig Nobel, a híres feltaláló testvére, aki külföldi olajmunkásokat hozatott be, és olajszállítási célú tankhajókat is építettek.
1877-ben Bakuban épült meg a világ első kőolajvezetéke, és 1906-ban már a Föld akkori leghosszabb kőolajvezetékén folyt a szállítás Bakutól egészen a Fekete-tenger partján fekvő Batumi-ig.
A bakui olajtermelés a 19. század végére már meghaladta az USA-ét is! Az 1930-as években - a szárazföldi telepek kimerülésének első jeleire - Bakuban vetődött föl a világon először a tengeri kőolajbányászat lehetősége.
Az 1940-es évek végén elsőként az ún. Olajszikláknál kezdték meg a tengeri bányászatot, majd hamarosan az egész bakui partvidéket behálózták a jellegzetes fúrótornyok és az azokat összekötő cölöphidak, amelyek szinte önálló várossá nőttek össze.
Bővebben: Link
Link
|
|
|
0 komment
, kategória: Szép tájakon |
|
|
|