Regisztráció  Belépés
sanci81.blog.xfree.hu
-Minden ember, minden apró mozzanat, Életedbe úgy került, hogy magad vontad oda... Az pedig, hogy mit kezdesz velük, csakis rajtad áll! ... Czifra Sándor
2007.12.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 39 
Így vigyázz a gyümölcsre
  2016-06-19 12:34:10, vasárnap
 
  Bevált trükk eper, áfonya, málna több napos frissen tartására

Beindult az eperszezon, nyomában a cseresznye, készülődik az áfonya, málna, aztán majd a szeder, ribizli. Az év ezen kivételes részében mindenki megpróbálja degeszre enni magát ezekből a kék-piros gyönyörűségekből − és gondolom mindenki dobott már ki elfeledett, azaz bepenészedett, megposhadt epret, áfonyát, cseresznyét a hűtőből: pedig milyen szép, egészséges (drága) volt... Ennek azonban nem feltétlenül kell így lennie.




Link

Ha meleg van, hiába a hűtő, netán az átválogatás, a mimóza-érzékenységű bogyós gyümölcsök elég hamar átadják magukat az enyészetnek. Az is köztudott, hogyha vízzel átöblítjük, megmossuk őket, még hamarabb romlásnak indulnak, mint egyébként.




Link

Bármilyen meglepőnek tűnik, az ecet a csodaszer ebben az esetben is . Mi már több nyara így vészeljük át a bogyós szezont, és eperrel, málnával, áfonyával, cseresznyével is bevált, remekül működik.




Link

Ha ugyanis ezeket a bogyós gyümölcsöket némi átöblítés után kb. 15 percre annyi vízben hagyjuk állni, amennyi épp ellepi őket, és ebbe a vízbe néhány evőkanálnyi ecetet is löttyintünk, az ecetkezelés után ezek a konyhakendőn, papírtörlőn megszárogatott gyönyörűségek 10-12 napig is kibírják, mindenféle erjedés, penészedés nélkül. Az ecet természetesen fertőtlenít ugyanis, és elébe megy az erjedésnek, romlásnak, penésznek: fő-nye-re-mény!
Senki ne aggódjon: az ecet íze nem marad meg a gyümölcsökben. Áztatás után egyszerűen csak öntsük le róluk az áztatóvizet, és kicsit öblítsük még át őket. Fontos, hogy alaposan száradjanak meg utána, és úgy kerüljenek be a hűtőbe. Érdemes nagyobb, szélesebb tárolóba rakni őket, hogy némiképp szellősen legyenek, így biztosabb, tartósabb a hatás.




Link

Így bátran be lehet vállalni pl. akár 2-3 kiló epret is eszegetésre, ha sikerül jó áron kapni: több napig is frissen lehet tartani, és egyenesen a hűtőből elővarázsolni egy-egy kisebb adagot.
 
 
0 komment , kategória:  Eszem-iszom  
ZELLER ínyenceknek
  2016-05-16 11:52:21, hétfő
 
 


Link

A ta­vasz új di­é­tás nagy­ágyúja AZ egy­szerű ma­gyar zel­ler! Hi­he­tet­le­nül egész­sé­ges gu­mó­já­ban alig van szén­hid­rát, vi­szont ren­ge­teg élet­erőt adó vi­ta­mint és táp­anya­got tar­tal­maz. Jöj­je­nek a leg­jobb zel­le­res re­cep­tek, me­lyek­kel hipp-hopp meg­sza­ba­dul­hatsz a fö­lös­le­ges ki­lók­tól!




Link

Érdemes feltankolnod a fürdőruha szezon előtt a leghatásosabb karcsúsító zöldségből, ez pedig nem más, mint a zeller! A cukkini és a karfiol harcostársa a fogyókúrában: megújuláshoz, méregtelenítéshez a legjobb ötlet!

Minimális kalóriát tartalmaz, remekül nyugtatja AZ idegeket, ráadásul még AZ étvágyat is csökkenti!

Magas rosttartalma felgyorsítja AZ anyagcseréd, vízhajtó hatása pedig segít kitisztítani a szervezetedben lerakodott salakanyagokat.

Leghatékonyabban veszi fel a harcot a narancsbőrrel szemben!

10 dkg gumós zeller 16, egy zellerszár mindössze 6 kalóriát tartalmaz!

Nyersen is érdemes rendszeresen zellert fogyasztanod, de változatos, finom ételeket is készíthetsz belőle. Mutatjuk a legjobb zelleres recepteket:

ZELLER CHIPS




Link

Hámozd meg a zellert és zöldséggyalun szeleteld vékony karikákra. Sóval, fűszersóval szórd meg, majd terítsd a zellerlapkákat egy sütőpapírralbélelt tepsiben. Vékonyan permetezd meg olajjal, majd 200 fokon süsd készre.

ZELLERKRÉM LEVES




Link

1 nagyobb zellergumót kockázz fel kis darabokra, tedd fel főni, fűszerezd sóval, borssal, ízlés szerinti fűszerekkel - akár curryt és római köményt is adhatsz hozzá. Ha megpuhult, öntsd fel vízzel, vagy húslével és botmixer segítségével turmixold krémesre. Végül főzd össze 2 dl főzőtejszínnel és a tetejére szórj frissen vágott zeller zöldet.

TÖLTÖTT ZELLERSZÁR




Link

1 pohár natúr joghurtot keverj össze 10 dkg juhtúróval. Ízesítsd apróra vágott zellerlevéllel, sóval, borssal, pirospaprikával. A krémmel töltsd meg a halványító zellerszárakat.

ZELLER ROPOGÓS




Link

1 nagyobb megtisztított zellergumót nagy lyukú reszelőn reszeld Le. Keverj hozzá 1 tojást, 1 duci zúzott fokhagymát, sót, borsót, 1 csokor apróra vágott petrezselymet. Tegyél hozzá 3-4 evőkanál zabpehelyliszttel és kevés vízzel keverd össze, hogy egy jó állagú masszát kapj. Formázz belőle pogácsákat és kevés kókuszzsírban süsd ropogósra. Készítheted muffin formában is, sütőben sütve.

PIKÁNS ZELLERSALÁTA




Link

1 zeller gumót, 2 almát, 1 uborkát és 1 fej Lila hagymát vágj vékony csíkokra. Fűszersóval ízesítsd. Készíts öntetet 1/2 citrom, 3 kanál olíva olaj és egy ujjnyi reszelt gyömbérből. Forgasd össze a salátával, tedd a hűtőbe 1-2 órára, hogy összeérjenek AZ ízek.

Zeller püré




Link

Pucold meg a zellert és vágd kisebb darabokra. Kevés sós vízben párold puhára. Krumplinyomon törd át a megfőtt zellert, majd kevés tejjel és vajjal keverd krémesre. Sózd, borsozd, kis szerecsendióval ízesítsd, ízlésed szerint.

SÜLT ZELLER




Link

Krumpli helyett készítsd el a zeller sült változatát. Vágd hasábokra a zellert, fűszersóval szórd meg, majd terítsd szét sütőpapírral bélelt tepsiben. Permetezd meg olíva olajjal és süsd készre.
 
 
0 komment , kategória:  Eszem-iszom  
Hogyan alakult ki a vendéglátás?
  2015-11-16 16:50:19, hétfő
 
 


Link

Ősi társadalmakban joga csak a közösséghez tartozó szabadnak volt, az idegen eleve jogtalan. Mivel azonban mindenkivel megtörténhetett, hogy hazáját elhagyva, idegen földön ő maga vált idegenné, korán kialakult egy olyan gyakorlat, amely a jószándékú, békés idegent védi. Az ősi időkben a görögöknél az idegennek be kellett lépnie egy szent templomba, hogy magát az istenek oltalma alá helyezze. Ezután tüzet, vizet, s egy éjszakára szállást biztosítottak számára, s megmutatták neki az utat. Megszületett a vendégjog: az idegen egy-egy polgár, vagy az egész törzs - illetve az uralkodó - oltalmában állt. Vendégbarátságok alakultak ki, melyek apáról fiúra szálltak, s ezt megszegni nagy bűnnek számított. A messziről jött embernek megnőtt a becse azáltal, hogy érdekes híreket hozott a nagyvilágból, tágította a kis közösségek látókörét. Az idegen ismeretlen helyre is betérhetett és szíves fogadtatásra talált. Ez volt az antik görögök idegenkedvelése, filoxeniája.

Rómában az idegennek kezdetben semmi joga nem volt. A hostis szó idegent, de ellenséget is jelent. A városállamból kialakult birodalom léte kezdetén valóban ellenségekkel volt körülvéve. Nem maradhatott volna fenn azonban, ha szövetségeseket, barátokat nem biztosít magának. A magánéletre is kiterjedt ez a barátkeresés; vendégbarátságok alakultak ki Rómában is, amelyek érvényessége az utódokra is kiterjedt. Az atyai barát és vendég, a "paternus amicus et hospes" mindig nagy becsben állt. Hogy pedig a második generációs, soha nem látott vendégbarát igazolni tudja magát házigazdái előtt, vendégbaráti jelvényeket, rendesen fatáblácskákat adtak egymásnak.

A homéroszi kor még nem ismeri a vendéglőt, de a forgalom növekedésével a vendégbarátság elégtelennek bizonyult, kölcsönösen olyan városokban, ahová az idegenek valamilyen okból tömegesen érkeztek. Például az olimpiai játékokra. Ilyen helyeken vendéglők és szállások alakultak ki, ezeket vagy a községek tartották fenn vagy magánosok.

A vendégbarátságból így lett lassanként vendéglátóipar. A római birodalomban is sorra létesültek a jobb és rosszabb hírű borozók, kiskocsmák, vendéglők, fogadók. A vendégek - panaszkönyv hiányában - megjegyzéseiket a falakra karcolták. Pompeji és Herculaneum ilyesfajta feliratai érdekes adalékokat szolgáltatnak a vendéglátóipar történetéhez.

A cikk forrása: Link




Link
 
 
0 komment , kategória:  Eszem-iszom  
Mióta iszunk teát?
  2015-11-16 16:15:56, hétfő
 
 


Link

Időszámításunk szerint 600-ban történt, hogy egy indiai uralkodó Darma nevű fia szent elhatározást tett. Kínába vándorolt, hogy a "vad" népekben elültesse a nagy Buddha igazságát és tanításait. Küldetése sikerét jó példával igyekezett előmozdítani: szent életet élt. Megvont magától minden földi örömöt, még az alvás idejét is elmélkedéssel töltötte. Egy napon azonban gyarló teste megelégelte a sanyargatást és álomra szenderült. Ébredéskor rettenetes haragra gerjedt és levágta szempilláit, hogy ilyen eset többé ne forduljon elő. E tettével magára vonta az ég figyelmét és az isteni hála jeleként a szempillákból szép növények nőttek. A teanövény levelei meggyógyították a szent életű embert, véget vetve testi és lelki szenvedéseinek.

Kevésbé megható magyarázatok is vannak természetesen, amelyek megindokolják a tea korai karrierjét, népszerűségét. Eszerint egy fejfájós kínai császár gyógyítgatta magát teaivással - sikerrel. Hogy a buzgó népet melyik példa hatotta meg jobban, azt nehéz lenne kideríteni, mindenesetre a tea népszerű lett Keleten.

Európába csak a 17. században jutott el. Az első küldemény, két font tea, az angol királynőhöz érkezett. A fejedelmi ajándékot a Kelet-Indiai Társaság küldte, alattvalói hűsége jeléül. A tea a szubtrópusok és a trópusi hegyvidékek növénye. Délkelet-Ázsiából származik, innen jutott el a kontinens különböző vidékeire és a távol-keleti szigetekre. Napjainkban nagy területen termesztik India, Ceylon, Japán, Indonézia és a Szovjetunió ültetvényein. Rokonai trópusi fás növények. A teafélék, a Theaceae családjába tartoznak. A kaméliával visel közös nemzetségnevet. Amit mi teafűként forrázunk le, az a Camellia sinensis, vagy a Thea sinensis cserje hajtáscsúcsából készült. A teaszedés a tavaszvégi, nyári időszakban indul. Ez a munka a hajtáscsúcsok, két-három fiatal levél lecsípéséből és összegyűjtéséből áll. A jó minőségű teákat a levelek csúcsából készítik...

A frissen szedett zöld levelek nem illatosak, ez csak a későbbi feldolgozás során alakul ki. Legnagyobb tömegben az úgynevezett fekete tea készül. Ez a típus közismert nálunk is. A feketetea negyvennyolc órás érlelési folyamat eredménye. A feldolgozás négy részből áll: a hervasztásból, a sodrásból és a rostálásból, a fermentálásból és a szárításból. A válogatott és sodrott leveleket nagy keretekre rakják és megindul a fermentálás. 20-25 Celsius fokon, 90 százalékos páratartalom mellett kialakulnak a tea szín- és illatanyagai... Ezt követi a negyedik lépés: a szárítás és az osztályozás. Azután már csak forrázni és inni kell. -

A cikk forrása: Link




Link
 
 
0 komment , kategória:  Eszem-iszom  
Miért kell a kávét pörkölni?
  2015-11-15 12:15:02, vasárnap
 
 


Link

180-220 Celsius-fok körül erős pattogás hallható. Ekkor szakadnak szét a kávébab szövetelemei. Kékes füst száll fel, és ekkor érezhető legerősebben a jellegzetes kávéillat. A pörkölés végpontjának eltalálása a legkényesebb mozzanat, ami nem mindig és nem mindenkinek sikerül.

Világszerte folynak a kutatások olyan műszakilag és gazdaságilag kielégítő pörkölési eljárások kidolgozására, amelyek kevésbé károsítják a kávé aromaanyagait. Ilyen megoldásnak ígérkezik a nagyfrekvenciás, változó irányú elektromos térben történő pörkölés. Itt a meleg magában az anyagban keletkezik, és a pörkölés belülről kifelé folyik, éppen ellenkezőleg, mint a közvetlen pörköléskor. Egy másik módszer lehet az infravörös, a szemnek láthatatlan hősugárzással folyó pörkölés. Akár hiszik, akár nem: a kávépörkölés - tudomány, méghozzá kémia, élelmiszerkémia a javából. A vegyészek több szakaszt különböztetnek meg ebben a folyamatban, amely - bátran mondhatjuk, - ma is titokzatos. Az első 100 °C-ig tart. Ez a szárítás, melynek során a nyers kávéból eltávozik a nedvesség. De már ez az első szakasz is három részre bontható, ötven fokig a víz egy része párolog el. Utána 60-70 fokon a kávéban levő fehérjék mennek át egy alvadásnak nevezett folyamaton. Csak ezután emelkedik tovább a nyers kávé hőmérséklete. Száz fokig újra a nedvesség távozik el, az egész víztartalom. Ez magával viszi a nyers kávé jellegzetes szagát adó anyagokat, amelyek szemben a pörköli kávééval, kellemetlenek.

Az igazi pörkölés 150 fokon kezdődik, és körülbelül 220 fokig tart. Ezalatt elsősorban a cukrok alakulnak át, karamellizálódnak. Az egész pörkölés legjobban a cukrokat "sújtja". Nemcsak arányuk csökken, hanem abszolút mennyiségük is. Ezzel elérkeztünk a kávépörkölés legfontosabb szakaszához: a pörköléshez, ami kívül-belül egyszerre melegíti a kávét.

A cikk forrása: Link




Link
 
 
0 komment , kategória:  Eszem-iszom  
Ki találta fel a sört?
  2015-11-15 11:57:11, vasárnap
 
 


Link

1859-ben, a Bach-korszak idején a magyar hazafiak úgy tüntettek az osztrák elnyomás ellen, hogy bojkottálták a sörfogyasztást, mondván: a német italt nem isszuk! A maga idejében népszerű költő, Losonczy László lantján fel is zendült a dacos dal:

A ser roppant hasat ereszt
S van-e ennél nagyobb kereszt?
Magyarnak bor
Való, nem ser.
Oly csúf, oly unalmas
Férfinál a nagy has!
Bort iszik a magyar ember!
Epém gyűlik s kedvem kihal
A ser múló habjaival.
Magyarnak bor
Való, nem ser.
A bor víg kedvre készt,
Élesíti az észt...
Bort iszik a magyar ember!

Ez a száz esztendős vélemény gyökerezett meg a köztudatban.

A sör német ital, német találmány!
Bort iszik a magyar ember, mert
Mért szörpölne Árpád
Unokája árpát?

- kérdi az előbb említett Losonczy.

Valójában a sör nem német találmány. Az emberiség legrégibb italai közé tartozik. Már 6000 esztendővel ezelőtt is ismerték Babilonban. A Tigris és az Eufrátesz folyó környékének ősnépei árpából, élesztővel kevert malátából erjesztették, főzték a sört. A kész italt agyagkádakban tárolták, és felszolgálás előtt leszűrték. A legtöbb házban otthon készült a sör, de voltak sörgyárosok is. Hammurabi törvénykönyve halálbüntetést szab ki a sörhamisítókra és uzsorásokra. A királyok sört ajándékoztak az ünnepekre a papságnak. A munkások naponta egy korsó sört kaptak, a hivatalnokok négy-öt korsót is. A babiloni sörivás elterjedt a hettitáknál (kisázsiai, magas kultúrájú nép) és az egyiptomiaknál. Tőlük vették át a kaukázusiak, és ők adták tovább a népvándorlással nyugatra sodort más törzseknek a sörfőzés tudományát.

Már a honfoglaló Árpád fiai sem vetették meg az árpát! A bor és az erjesztett kancatej, a kumisz mellett bőven éltek sörrel is. A régészek véleménye szerint a magyar asszonyok nagy fakádakban főzték a sört. A vízzel telt edénybe áttüzesedett köveket dobáltak: így forralták fel a komlóval ízesített folyadékot.

A cikk forrása: Link




Link
 
 
0 komment , kategória:  Eszem-iszom  
Miért szürkebarát a szürkebarát?
  2015-11-14 20:28:40, szombat
 
 


Link

Valaki úgy jellemezte ezt a kitűnő zamatú badacsonyi borfajtát, hogy a tűz és a méz keveréke. Különös neve valószínűleg nem régi, bár maga a "szürke barát" fogalma népünk körében már a 14. század óta ismeretes. Cseri barátoknak vagy szürke barátoknak a ferences szerzetesrendnek azt a szigorúbb irányú ágát nevezték, amely 1368 után szüremkedett Boszniából Magyarországra. A szürke barát nevüket a Temes megyei, ma már nem létező Cseri nevű helységtől, vagy szürke ruhájukról kapták. Első zárdáik egyike is Cseriben volt.

Miért éppen ettől a szigorú szerzettől kapta nevét a badacsonyi szürkebarát?

A régi szerzetesrendek tudvalevően valamikor a betegápolásnak is egy-egy középpontját, alkották, a mai kórházakat helyettesítették. Gyógyító eljárásaikban jelentős szerepe volt a különböző gyógyfüvekkel ízesített boroknak, gyümölcsszeszeknek is. Ezért vált szokásossá a bor- és szeszesital-kereskedelemben régi szerzetesrendekről nevezni el egy-egy jellemző zamatú, aromájú italt. Ennek a szokásnak emlékeként kerül ünnepi asztalainkra az a kitűnő badacsonyi borfajta, amelynek címkéjén a szürkebarát elnevezés olvasható.

A cikk forrása: Link




Link
 
 
0 komment , kategória:  Eszem-iszom  
Hol készítettek először bort?
  2015-11-14 20:12:33, szombat
 
 


Link

A görög monda szerint Kolhiszban virult az első szőlőtő, s innen terjedt el a Földközi-tenger partvidékén.

A bibliai elbeszélés szerint pedig Noé készített először bort a vízözön után, amikor kiszállt a bárkából. Az ősi legenda még arról is tud, hogy Noé bárkája az Ararát hegyén akadt fenn. A mondák nem járnak nagyon messze a valóságtól. Az ókori Kolhisz a Fekete-tenger mellett feküdt, s Arméniával volt határos; Örményországban van az Ararát hegye is.

Ezt állítja a monda, az igazság az, hogy a szőlő egyik őshazája valóban valahol Kis-Ázsiában keresendő, Örményországban, Azerbajdzsánban, Grúziában, Nyugat-Turkesztánban, ahol ma is vadon él. Tudományos neve Vitis vinifera. A Kaukázus-hegységben 1700 méter magasságig is előfordul, és 15-16 centiméter vastag vesszejével még a legmagasabb fák csúcsaira is felkapaszkodik. A szőlő egyik őshazája tehát Eurázsia. De a vadszőlő Európában is honos. Ez az úgynevezett Vitis silvestris. Kaukázusi rokonaitól csak a magja különbözik. A harmadik szőlőcsoport Amerikában virul.

A szőlő őshazáját tehát pontosan meghatározni nem tudjuk. Egy azonban bizonyos, hogy a szőlőtermesztés és a borkészítés valahol Európa és Ázsia határán kezdődött.

Hogy ki és mikor készítette az első bort, nem tudjuk. Ezt ugyanis nem lehet megállapítani. Valószínűleg nem egy helyütt jöttek rá a borkészítés lehetőségére. Tény az, hogy 4200 esztendővel ezelőtt már boroztak az emberek. Hammurabi babilóniai király egy kőbe vésett rendelete fennmaradt, eszerint a kereskedőknek szigorúan megtiltja, hogy a bort a kiszabott árnál drágábban mérjék, és részeg embereket kiszolgáljanak. E rendelkezés megszegőit halállal büntették. Tudjuk, hogy az antik görögök megsózták a boraikat. A borba néha kősót tettek, vagy tengervizet töltöttek mellé. Esetleg ánizzsal, korianderrel, köménnyel vagy rózsalevelekkel fűszerezték.

Hazánkban valószínűleg a rómaiak telepítették az első tőkét a Dunántúlon. Később azonban császári rendeletek kivágásra ítélték az itáliai bornak konkurenciát csináló pannóniai szőlőtőkéket. Csak Probus császár engedélyezte újra a szőlőművelést Pannóniában.

Azóta megszakítatlan folyamat hazánk területén a szőlőművelés. A magyar szőlő és a magyar bor világszerte híres. Mathiász János kecskeméti szőlész nevét sokan ismerik. Ő egymaga körülbelül 180 új szőlőfajtát állított elő, köztük a Szőlőskertek királynőjét. Annál kevésbé ismert viszont Prelysz Mór kiváló magyar borkémikus, aki 1861-ben, Pasteurt is megelőzve felfedezte a hővel való csírátlanítást, a pasztőrözés elvét. Rájött ugyanis arra, hogy a tokaji borok utóerjedése megakadályozható, ha légmentes térben 70-80 °-ra felhevítjük.

A cikk forrása: Link




Link
 
 
0 komment , kategória:  Eszem-iszom  
Honnan származik az indiáner?
  2015-11-12 16:31:22, csütörtök
 
 


Link

Az indiáner idestova száz esztendős múltra tekinthet vissza. Születési helye Bécs. Édesapja erdődi gróf Pálffy Ferdinánd császári és királyi kamarás, a nagysikerű Theater an der Wien látványos színház vezetője. A műintézet egyre rosszabbul ment, a vonzó, szenzációs attrakciók száma csökkent. Oka pedig az volt, hogy Pálffy kártyázni kezdett. Itt úszott el a pénze. Hogy némileg lendítsen az üzletén, szerződtette a kor leghíresebb indián származású artistáját, aki zsonglőr és mesterlövész volt egy személyben. De ez mind kevés volt a kibontakozáshoz. Megbízta hát szakácsát, hogy eszeljen ki valami süteményt, amely vonatkozásban áll az indiánnal, így született az indiáner nevű kreáció, melyet Pálffy a földszinti páholyok közönségének ingyen osztogatott. A színház föllendült - győzött a szakácsművészet, a tizedik múzsa. Az indiáner ma is kedvelt édesség.

A cikk forrása: Link




Link
 
 
0 komment , kategória:  Eszem-iszom  
Honnan kapta nevét a mignon sütemény?
  2015-11-12 16:22:12, csütörtök
 
 


Link

A mignon francia szó. Jelentése: kicsiny, apró. Cukrászati karrierje a 17. században kezdődött. Párizsban dolgozott 1665-ben egy jó hírű édessütő mester, bizonyos Mignot. Addig verte a habot, míg beédesedett udvari szállítónak. S aki udvari ember lett, annak számítania kellett a csípős nyelvű udvaroncok támadásaival is. Nem kisebb ember rontott Mignot-ra, mint maga a költő Boileau. Nem tudni, miért, egyik gúnyos versében egyenesen méregkeverőnek titulálta a krémek és torták gáncstalan lovagját. Mignot sem maradt rest. Ellenverset íratott egy másik poétával, és ki is nyomtatta: csomagolópapírnak. Vevőinek ettől kezdve ebbe csomagolták az apró süteményeket. Óriási sikert aratott, és meggazdagodott ötletéből. Sőt a 17. század végén a csomagolt apró süteményt mignonnak nevezték egész Párizsban! Ez az elnevezés aztán más országokban is elterjedt.

Goethe regényének, a Wilhelm Meisternek bájos, szomorú sorsú leányalakját is Mignonnak, "Picikének" nevezik. A francia Thomas operát írt a regényből Mignon címmel.

A cikk forrása: Link




Link
 
 
0 komment , kategória:  Eszem-iszom  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 39 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 5 db bejegyzés
e hónap: 125 db bejegyzés
e év: 1326 db bejegyzés
Összes: 45660 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 5469
  • e Hét: 28658
  • e Hónap: 97484
  • e Év: 986025
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.