|
2018-10-12 19:16:59, péntek
|
| |
| |
Eltűnőben
Csodálkozva nézem a tükörképem,
Egy idegen arc nézett vissza rám.
Hol van az a szép barnahajú lány?
Eltűnt a mosoly is az arcáról immár.
Csak nézem mért történt ez velem?
A szerelmet is mint a legszebb ruhámat
A bál után, a szekrénybe tettem.
Azt az egyet már többé elő nem vettem,
Az emlékeimben örökre eltemettem.
Ha még egyszer ifjú és szép lehetnék,
A piros hajnallal együtt kelnék,
Az óramutatóval versenyt futnék,
Talán egy álmot is utól érnék.
Nekeresd hát, szólt fentről egy hang,
Álomkép csupán, csak percekig tart.
Talán a tüktöd a hibás és
Hamis fényeket vetett rád.
Nem kell neked, tedd a talonba,
Ami most van azt is Isten adta.
A ránc az elfáradt tested védőburka,
A benned levő kincsek vigyázója és
Felkészít egy végső hosszú útra.
Akkor se félj, mert elkísérnek a csillagok,
A göncölszekér aranyfátylas hintójába,
Holdsugárral átölelve, ringatozva,
Érkezel az angyalok álomszép világába.
Glasz Mária 2023.01.30.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szépkor 3. |
|
|
|
|
|
Online
