|
 1/20 oldal 
|
Bejegyzések száma: 195
|
|
|
|
|
|
2021-03-15 06:51:05, hétfő
|
| |
| |
A család azt jelenti, megosztjuk egymással a hibáinkat,
a tökéletlenségeinket és az érzéseinket, miközben nem
szűnünk meg szeretni egymást. De még ha szeretet
árad belőlünk, akkor sem vagyunk mindig szeretetre
méltók. Ha pedig nem vagyunk tökéletesek, lényeges,
hogy meg tudjuk bocsátani önmagunknak és másoknak.
Azután másnap reggel elölről kezdünk mindent. Olyan
folyamat ez, mint a bimbó nyílása. Virágzás, virulás és
virágba borulás.
(Bernie Siegel)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-03-15 06:39:46, hétfő
|
| |
| |
Azok a szülők, akik nevelték is gyermekeiket, nagyobb
megbecsülésre érdemesek, mint azok, akik csupán a
világra segítették őket: mert az utóbbiak csak az élet
lehetőségét, az előbbiek viszont a szép élet lehetőségét
biztosították számukra.
(Arisztotelész)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-20 07:16:27, szombat
|
| |
| |
,,Amikor én kislány voltam, még másképp ünnepelték a karácsonyt. Nem volt még ez a nagy hacacáré!"
- emlékezett vissza Keresztesi Zoltánné Lőrinczi Julianna. A Napló februárban százegyedik születésnapja alkalmából látogatta meg a nénit, most pedig megkértük, meséljen egy kicsit megannyi átélt karácsonyáról. - Ajándékok? Nem-nem! Ajándékozás, az nem volt. Szerényen éltünk. Hatéves voltam, amikor édesanyám meghalt, akkor kerültem az anyai nagyszüleimhez, ott nevelkedtem - mondja, közben kávéval kínál. - Szegények voltunk, igen. De hát, a gyerekkor, az mindig jó! - és látom, hogy elmosolyodik, hiába takarja maszk az arcát, a szemei elárulják.
Tisztán emlékszik
- Minálunk nem volt karácsonyfa, amikor kicsi voltam. A húszas évek végén, a harmincas évek elején nekünk csak egy kis fenyőág függött a lakásban, az volt az ünnep szimbóluma. Meg volt rajta egy pár szem cukor - idézte fel a múltat Julianna néni. - Onnan tudtuk, hogy karácsony van, hogy a nagynénik egy hatalmas teknőben dagasztották a tésztát a kalácsnak, meg készítették a bejglit, és aztán azt átvittük a szomszédba. Ott volt kemence, abban sült ki a sok finomság. Máskor nem volt tészta, esetleg elvétve, néhány vasárnap - bólogat, közben nézi az asztal közepére állított apró műfenyőt. Azt mondja, akkoriban azt ették, ami volt, ha csak a kenyér haja jutott, akkor azt is boldogan rágcsálták. De a kiskertben azért megtermett a sok finom zöldség, gyümölcs és az udvaron mindig szaladgált pár baromfi. - A bejglisütés csínját-bínját a nagymamámtól tanultam, és a nagynénéimtől. Jaj, de sok mindent tanítottak nekem a nagynénik! - merengve elnéz a vállam fölött.
,,Számomra akkor lett igazán ünnepi hangulata a karácsonynak, amikor már saját családom volt. 1941-ben esküdtem, és bár a férjem bevonult katonának, szerencsére sosem került a frontvonalra"
- részletezi, és közben arról is szó esik, hogy akkoriban az árva fenyőágat már leváltotta a kis lakásban ácsorgó, szerény karácsonyfa. És bár sosem volt fényűzés és pompa, mégis meghitt hangulatban teltek az ünnep napjai. - És bolondítottuk a gyerekeket! Bizony! Akkoriban még pucolták a cipőjüket becsülettel, mert különben nem hozott semmit a Mikulás. És hát, a karácsonyi ajándékokat is a Jézuska hagyta a fa alatt.
Változnak az idők
- Mostanában már más. Én egyedül élek a Luca cicával. De gyakran látogat az unokám, aki Debrecenben lakik, és sokszor látom a dédunokáimat. A közös vasárnapi ebédeket nagyon szeretem, majdnem minden hétvégén velük vagyok - mondja büszkén Julianna néni, közben megsimogat néhány díszt a kis műfenyőn. Azt mondja, neki már ez való. Kicsi és praktikus is, amikor itt az ideje, feldíszíti, és utána elrakja a dobozba; aztán következő évben újra előveszi. Mint megtudtuk, az ünnepekkor sem hagyják magára. - Karácsonykor sem vagyok egyedül. Dehogy! Megyek az unokámékhoz ebédelni szenteste napján. Az mindig nagyon jó. Óriási karácsonyfa van náluk! - és egekbe emeli a kezét, mutatja, mekkora. Arra is kitért, a hatalmas fenyő alatt mindig felcsendülnek az énekek, a gyönyörűen megterített ünnepi asztalnál pedig jó étvággyal falatozik a család. - Hogy a Luca cica jön-e velem? Jaj, nem jön az, csillagom! Nem volt ő még kint sosem! Amikor szenteste hazaérek, megint itt vagyunk, kettecskén - mondja nevetve, és közben hátrabiccent a fejével a szobában szuszogó szőrmókra.
Julianna néni idén a százegyedik karácsonyát töltötte. Reméljük, szeretetben és békében teltek az ünnep napjai, mi pedig alig várjuk, hogy februárban elmesélje a részleteket, amikor névnapján és a százkettedik születésnapján köszöntheti őt a Napló.
Berecz Dorina
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-01 09:06:55, hétfő
|
| |
| |
Bőr István
Az életben legszebb ajándék a szerelem.
Varázslat, mely sebet ejt a szíveken.
De a sebet csak egy szerelmes szív gyógyítja,
A boldogság rátalál a társakra.
Ám a közös élet, tudd meg, egy nagy utazás,
Előtte pároddal összeköt a nász.
Előtted az élet, egy nagy, veszélyes tenger,
Váltakozik benne vihar a csenddel.
Ám amikor a hajód végül is révbe ér,
Körülvesz a csend, a nyugalom elér.
Körbeölel téged a gyermekeid sora,
Ez lesz életed csodás ajándéka.
Forrás: www.poet.hu
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-07 09:07:41, szombat
|
| |
| |
A kötődni képtelen férfi élvezi az induló párkapcsolat előnyeit, a gondoskodást,
a törődést, az érzelembőséget. Számára azonban mindez nem végcél, mert a
párkapcsolat valamelyik fázisában mondvacsinált indokokra hivatkozva hirtelen
kiugrik, kihátrál a kötelékből. Ha mégis benne marad, akkor a lehető
legbeszédesebben bizonyítja alkalmatlanságát: hűtlen, kettős életet él, és
öntörvényű módon, eszeveszetten szüksége van a szabadságra, oda megy
ahová akar, akkor és azzal, akivel ő akar. Képtelen viszontszeretni, és nem
akarja, hogy Te, a nő többet várj el tőle, mint amit ő adni tud.
Király Eszter
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-07 09:06:24, szombat
|
| |
| |
Jó érzés lehet, ha olyan szülei vannak az embernek,
akik megértik, vagy legalábbis próbálják megérteni,
hogy az embernek próbára kell tennie magát, meg
kell találnia a saját útját. Sokan túl sokáig várunk,
amíg bele merünk vágni ebbe a kalandba, mert félünk
a helytelenítéstől és a kudarctól.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-07 08:08:20, szombat
|
| |
| |
Azok a férfiak és nők, akiket zseniálisnak tartunk,
valamiképpen megőrizték magukban a kíváncsi
gyermeket.
(Barbara Sher)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-10-10 14:21:06, szombat
|
| |
| |
Én már azóta szeretlek,
mikor még nem voltál más,
csak puszta gondolat
és a csillagok lüktették
az égre képzelt mosolyodat.
Aztán megdobbant a szíved,
szívem alatt és én azóta a
lelkemhez simítva,
magamban hordalak.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-07-30 09:13:12, csütörtök
|
| |
| |
Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv,
minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki
belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy
sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében."
(Rudolf Steiner)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/20 oldal
|
Bejegyzések száma: 195
|
|
|
|
2021. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
36 db bejegyzés |
| e év: |
371 db bejegyzés |
| Összes: |
30453 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1451
- e Hét: 16238
- e Hónap: 39728
- e Év: 175998
|
|
|
Offline
