|
2008-02-19 14:14:13, kedd
|
| |
| |
Oly csendes ma az éj, már alszol tudom én,
És mégis ez a perc elmondom teneked.
Én és anyád már csak két idegen,
Messze tűnt az öröm, meghalt a szerelem.
Az életem te vagy fiam
Gond büszkeség, könny és remény.
Most csak pihenj, érted vagyok még itt fiam.
Tudom
Te még nem értheted, miért történt ez így,
A régi életed, mért volt a sors irígy?
Oly szörnyű volt, hogy minden elveszett,
A szívem keserű, csak érted teszem ezt.
Az életem te vagy fiam
Gond büszkeség, könny és remény.
Most csak pihenj, érted vagyok még itt fiam.
Aludj
Nem ébresztelek én, hisz eljön az idő,
A te szívedet is felsebzi az a kő.
De két karom még védőn ölel át,
Míg fel nem nősz fiam vigyáz rád apád.
Ó az életem te vagy fiam
Gond büszkeség, könny és remény.
Most csak pihenj, érted vagyok még itt fiam.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
