|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
|
|
2012-12-13 23:56:01, csütörtök
|
| |
| |
Reviczky Gyula
Ma született a Messiás
Hull, hull a felhő könnyű pelyhe;
Az utczákon tengernyi nép.
Paraszt, úr tarka egyvelegbe'
Megyen hallgatni szent misét.
Az ablakokból ide csillan
Hívogató világítás.
Ez egyszer minden évben így van:
Ma született a Messiás!
Én künn bolyongok, nincs családom,
Fásultan, únva életem',
A templomból ma is kivágyom;
Az álorczást nem nézhetem.
Sötét az ég; nincs rajta csillag;
Sem égi jel, se lángírás,
A mely vezesse útainkat...
Ma született a Messiás!
Az élet össze-visszasága
Ma se békít ki semmivel.
A szenvedő ma sincs megáldva
S rongyokba' jár, ki jót mivel.
Egyiknek tétlenség az élet,
S izzadva szidja annyi más.
Születni gyakran ősi vétek...
Ma született a Messiás!
A tékozló fiú kaczagja
A szent estét. Ölében ül
Egy nő, ki testét bérbe adja,
S fizetett csókokért hevül.
Körűle táncz, csók, czéda ének,
Trágár beszéd, pezsgő-ivás.
Magdolna csak nagynéha tér meg...
Ma született a Messiás!
Ah, mind ugy van, bármerre nézek,
Mint amaz első éjjelen;
Farizéusnak áll az élet;
Szegényé jászol, Betlehem,
Ahasvér hány vagyon közöttünk!
Hány Jób, ki istennel vitáz.
Sírunk, hogy a világra jöttünk...
Ma született a Messiás!
Jőjj, csendes ágy! Borítsad, álom,
Vonaglásimra szemfedőd'.
Te nyugtatod meg a halálon
Kivül a földi szenvedőt.
Jőjj, csendes ágy! Majd holnap ébren,
Ha nyugtomból a zaj kiráz,
Tovább vergődöm, újra kérdem:
Mire való a Messiás?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ünnepekre |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-12-13 23:38:55, csütörtök
|
| |
| |
G. Ferenczy Hanna
Éji tánc
Ma este felkért a Szél,
hogy táncoljak vele.
Bár kedvem nem volt hozzá
győzött az ereje.
Elragadott az űrbe,
lángolt a telihold
táncoltunk határokon át,
hol balalajka szólt.
Táncoltunk
Himalája csúcsán
és lavinák között,
vert arany hídon át
az Óceán fölött.
Aludtak lent az utcák
házak, sikátorok
ámulva néztek ránk
az éji vándorok.
Vélték, hogy néma táncunk
csak kósza látomás,
és semmi más - csupán,
lidérces álmodás.
Amikor haza értem
várt rám a nagy magány.
Az egész éji táncot
- csak álmodtam talán?
Link And the Waltz goes on
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: G.Ferenczy Hanna |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-12-13 20:46:44, csütörtök
|
| |
| |
Bíbor Kata
Önfeledten
Hogy mondjam el, ne fecsegésnek hasson,
se szirupos ömlengésnek a te meg én,
hogy ez a mi nem véletlen-pardon -
farzsebembe kezed épp belefér.
Táncol a szívünk vad-önfeledten,
bennünk a fény bizsergőn jelez,
hogy mondjam el ennél is szebben -
lélegezz, engem lélegezz.
Kinagyítom a percet, mosolyod a keret,
nyár-képünk tükröz, szembe szem,
nyakszirtem gödre ujjaidba szeret -
bújtasd át bőröm az ingeden.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bíbor Kata |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-12-13 01:45:28, csütörtök
|
| |
| |
Torday Teodóra Éva
Egy Világ hódol előtted, Anyám!
A három királyfi,
ím, megérkezett!
Kéz a kézben,
a kicsit közrefogva ketten,
kicsivel nagyobbak...
Hódolni jöttek,
s mint az igaziak,
a Nagyok,
Kincsesládát hoznak :
Tavasz-illatot!
Újjászületés!
Tavasz a neved!
La Fiesta de la Primavera!
Ünnepeljetek!
...Amikor még nem szálltam...
akkor még
két lábbal a Földön álltam,
s tettem a dolgom,
mint más emberek...
Csak serénykedtem,
csak követtem Anyám példáját,
hogy Nektek majd
jobb ... szebb legyen...
...Akkor majdnem összedőlt a Világ!
Menny és Pokol harcolt ellenem!
Könnyezve, térden állva,
imádkozva, átkozódva,
mindenkit hívtam, ki túlvilági,
hogy segítsen!
S akkor... mellettem állt,
erőt adott,
kinek szólnom sem kellett:
Anyám!
A Láz, (gyilkos, nagy úr ?
vagy Úr, az újjá-születtető?)
égetve sejteket,
egészségeseket, betegeket,
engem is elégetett...
Pedig a Láz, negyven fok felett,
Fiam! csak a tiéd volt!
De közös a fájdalom, a gyötrő:
testi kínok neked,
nekem a lélekölő...
Hatalmas Isten!
Hát nincs Irgalom!?
...s ím jött az Angyal...
Isten megkegyelmezett!
Ma már, ha a három kis
királyfit nézem,
kinyitva látom a Kincsesládát:
benne aranyat, tömjént és mirhát...
Ti vagytok nekem kincseim!
Kis Háromkirályok!
Mikor hódolva jöttök
látogatni Mamit,
akkor... akkor...
egy Világ hódol előtted, Anyám!
..Mert rólad szól a Dal,
rólad szólnak a mesék...
Felidézve a réteket,
a szaladásokat,
patakparton
a cseresznyefákat...
S míg esszük a palacsintát,
mit kedvükre sütök,
mondják:
Mama, de finom!
...Én súgom, szelíden:
Csak mami...
Mondjátok: Mamika...
Az igazi,
a Mama,
már csillag- mákból süti
angyalkáknak
a mákos kalácsokat...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Torday Teodóra Éva |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-12-13 00:59:15, csütörtök
|
| |
| |
József Attila
Légy ostoba
Légy ostoba. Ne félj. A szép szabadság
csak ostobaság. Eszméink között
rabon ugrálunk, mint az üldözött
majom, ki tépi ketrecének rácsát.
Légy ostoba. A jóság és a béke
csak ostobaság. Ami rend lehet,
majd így ülepszik le szíved felett,
mint medrében a folyó söpredéke.
Légy ostoba. Hogy megszólnak, ne reszkess,
bár nem győzhetsz, nem is lehetsz te vesztes.
Légy oly ostoba, mint majd a halál.
Nem lehet soha nem igaz szavad -
jó leszel, erős, békés és szabad
vendég mult s jövő asztalainál.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: József Attila |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-12-13 00:46:39, csütörtök
|
| |
| |
Szecsődy Kristóf
Aranyitató
Felgyújtasz, elaltatsz, aztán elölről kezded;
felszínünk nagy sebességgel összeütközött,
azóta buzgón áldok minden egyes percet,
egy szem homok sincs a fogaskerekek között.
Tekinteted szivárványát felkapta a szél,
pupillád vetítővászon-szélesre tártad,
ahogy kimondtad azt a szót. Mondd csak, nem féltél?
Kimondod és észreveszed, máris megbántad.
E pillanat lett a kincsem, így számolgatom,
alkalomról alkalomra egyre többet ér,
és benne vagyok, mint gyémántban a szénatom,
vagy búbos kemencében a forró, friss kenyér.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szecsődy Kristóf |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-12-13 00:38:26, csütörtök
|
| |
| |
G. Németh József
Online románc
Köröttem most ébred a város,
arcomba robbant már a vekker.
Ínyemet új nap íze rontja,
gyomromban benne ég a reggel.
Hiába hát, hogy alkonyonta,
virágporos esték áttetsző méze
vonta álmos szemünkre a vágyat?
Mi végre járat csúcsra minket,
s tűnik párna kábulatba lassan,
az egyszemű LCD tekintet,
e végtelenbe enterelt parázna félmosoly?
Hát fölösleges, hogy gondjaimról
elterelt tudattal hinni kezdjem:
e néma ámulatban van mit feljegyeznem,
hogy nem vihet semmiféle másnap-ásszal
minden partit az élet magával?
Kávémban most napok mocska.
Rágyújtok egy verssorodra,
hamuját ölembe ejtem,
széthull, félek, elfelejtem.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: G.Németh József |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2012-12-13 00:09:20, csütörtök
|
| |
| |
Kormányos Sándor
Messzeség
Megnémul a pillanat
ha a porrá őrölt szenvedély
súlya nyom és rám feszül
a körém rajzolt furcsa éj.
Az elmúlt és az eljövendő
csend is itt van, bennem ég...
Két pont közti hallgatásban
én vagyok a messzeség.
Kormányos Sándor
Nem talállak
A csend már lassan égig ér
s én fejet hajtok a némaságnak,
hisz üres szívembe hallgatózni
a régi csendek is visszajárnak.
Valahogy olyan szomorú minden,
a gyáva örömök messze járnak,
tétován kutatok önmagamban
de tudom,már sehol nem talállak.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kormányos Sándor |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 9
|
|
|
|
2012. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
170 db bejegyzés |
| e év: |
841 db bejegyzés |
| Összes: |
1346 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 189
- e Hét: 2105
- e Hónap: 3673
- e Év: 11280
|
|
|
Offline
