|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
|
|
2015-04-18 11:13:01, szombat
|
| |
| |
Link
Tegyünk egy virtuális sétát a Mátyás templomban! Link
Link
Látogatás a Mátyás templomban:
A templom története:
Egyházi legenda szerint a templomot Szent István alapította 1015.-ben, bár erről semmiféle írás nem maradt fenn.
A templom eredeti neve Budai Nagyboldogasszony-templom, bár a köznyelv Mátyás-templom néven említi, mivel a mindkét esküvőjét itt tartó Mátyás király a hollós címerével díszített toronnyal tovább bővíttette a templomot.
A Mátyás király legenda ellenére a templom védőszentje Szűz Mária, magyaros névadással a Boldogasszony.
A Boldogasszony-egyház az egész középkoron át a város német lakosságának plébániatemplomaként szolgált.
A magyar lakosság a 14-15. század fordulóján mind számban, mind vagyonában megerősödött, önálló plébániákat hozott létre, de ennek ellenére a Boldogasszony-templom továbbra is a németek plébániája maradt.
A templom jelentőségét növelte, hogy az elhunyt királyt a Boldogasszony-templomban ravatalozták fel, mielőtt temetése megtörtént.
Korábban már említettem, hogy Mátyás király mindkét esküvőjét itt tartotta, de például, Hunyadi János győzelmes balkáni hadjárata után itt függesztették ki a zsákmányolt zászlókat.
Az oszmán hódítás véget vetett a középkori plébániatemplom fénykorának. 1541-ben a várost elfoglaló II. Szulejmán iszlám vallás szerint átalakítatta a templom belsejét, és a szultán itt mondta el pénteki imáját.
A mohamedán imahellyé lett épületet Szulejmán khán dzsámi néven nevezték. Szerencsés módon vészelte át a templom a török kor háborúit. Fekvésének köszönhetően az egyetlen keresztény templom volt, amely viszonylagos épségben érte meg a város 1686-os visszafoglalását. A vár visszafoglalása után barokk stílusban átépítették.
A 19. században a nemzeti érzelmű gondolkodás erősödésével a nemzeti történelmi emlékekre is egyre több figyelem irányult.
Nem véletlen, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés tényét megpecsételendő a Nagyboldogasszony-templomban koronázták fényes külsőségek között magyar királlyá I. Ferenc József császárt és feleségét, Erzsébet királynét. Itt hangzott fel először Liszt Ferenc Koronázási miséje.
Az épület bejárata a déli kapu előcsarnokán keresztül vezet a templombelsőbe. Az itt látható Mária-kapu, amely timpanonjában Mária elszenderedését ábrázolja, a templomban megőrzött kevés eredeti, középkori emlék egyike. A templom nyugati főkapuját csak nagyobb egyházi vagy kulturális események alkalmából szokták megnyitni.
A cikket minden kedves érdeklődő az alábbi linken tovább is olvashatja: Link
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2015. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
650 db bejegyzés |
| e év: |
5604 db bejegyzés |
| Összes: |
50420 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 337
- e Hét: 10955
- e Hónap: 21969
- e Év: 128113
|
|
|
Offline
