2023-06-28 17:14:00, szerda
|
|
|
Szent István után a legnagyobb magyar királyt ünnepeljük a mai napon. 1046. június 27-én született I. (Szent) László Árpád-házi magyar király.
Szent László a magyar uralkodói eszmény egyik legtökéletesebb kifejezője, a kereszténység következetes védelmezője és terjesztője, aki a legkeményebb csatában is tudott nemeslelkű lenni, s akiről egyszerre mondták, hogy "lovagkirály" és hogy "szent".
Atyjának I. Béla királynak a vitézségét, míg anyjának a lengyel Richezának a vallásos lelkületét köszönhette, melyek állandó tulajdonságai maradtak élete végéig. László még hercegként tért haza lengyel száműzetéséből, hogy bátyját, Gézát támogassa I. Salamon király ellen, biztosítva maguknak ezzel a dukátust (hercegi uradalom). László herceg Salamon uralkodása alatt a kerlési csatában tüntette ki magát először jelentősebben, amikor a betörő fekete kunokat sikeresen kiverte az országból és még az egyik menekülő kun vezértől is visszaszerezte az elrabolt magyar leányt. Ez a hőstette még életében nagy dicsfénnyel övezte fel őt.
A pártoskodásban még többször is Géza mellé állt a harcban, amíg csak őt uralomra nem segítette. Bátyja halála után azonban rövidesen mégiscsak ő lett a király 1077-ben. Uralkodása alatt egyaránt törekedett az ország külső és belső gyarapodására, valamint annak egységére is. A királyságába betörő besenyőket, úzokat, kunokat többször is kiűzte, nem egyszer felkínálva nekik a lehetőséget, hogy térjenek meg a keresztény hitre és telepedjenek le. 1091-ben birtokba vette Horvátországot és az egykori Moesia egyik részét dinasztikus jogon, lévén az özvegy horvát királyné a testvére volt, s László segítségét kérte.
Sűrű háborúzásai okán is a legtöbb csoda a hadakozó királyt kísérte:
-üldöző ellenség elől menekülve a szikla meghasadt előtte
-éhező katonái táplálására szarvasbikák jelentek meg
-imájára víz fakadt a sziklából
-ellensége elé dobott pénzei kővé változtak stb.
László a magyar egyházat ahol tudta erősítette, több apátság és püspökség alapítása fűződik a nevéhez, uralkodása idejében tudott csak elterjedni a káptalani és a főesperesi szervezet is. Adományaival buzgón segítette a templomokat. 1083-ban ő avatatta szentté István királyt, fiát Imrét, Gellért püspököt valamint Zoerard-Andrást és Benedek zoborhegyi remetéket. Neve komolyan felmerült a készülődő I. keresztes hadjárat egyik lehetséges vezéreként, amit csak az 1095. július 29-én bekövetkezett halála hiúsított meg.
Testét először Somogyváron majd később Váradon helyezték nyugalomra. Itt évszázadokon keresztül töretlen volt a kultusza, nemcsak gyógyulni vágyók jöttek ide, de sokan vitás ügyeiket is itt intézték el, a szent sírjánál, illetve itt tettek többen is fogadalmi esküt.
Szent László király halála után többször is megjelent népe között és csodát tett ott, ahol a legnagyobb volt a szükség. Magyar katonáknak pedig tömegei mentek csatába “Szent László, segíts!" felkiáltással egészen a II. világháborúig. Szent László ünnepe: június 27.
-1048 előtt született lengyel földön.
-Apja I. Béla király.
-Anyja Richeza (Adelheid) lengyel hercegnő.
-Királlyá választották 1077 tavaszán.
-Megkoronázták 1077-ben.
-Első feleségének a nevét nem ismerjük.
-Második felesége Adelheid német hercegnő.
-Fia nem született.
-Lányai: Piroska (később bizánci császárné) és két ismeretlen nevű leány.
-1077: I. László trónra lépése. Kibocsátják László ún. III. történykönyvének első felét.
-1079: I. László Salamontól visszafoglalja Moson várát.
-1081: Salamon meghódol Lászlónak; birtokokat és jövedelmet kap, hatalom nélkül.
-1082: Salamon összeesküvést sző László ellen, a kiráIy elfogatja, és Visegrádon bezáratja.
-1083: I. László király szabadon bocsátja Salamont. Gellért püspök, I. István király és Imre herceg, valamint a két zobori remete szentté avatása.
-1085: A besenyők betörnek a Felső-Tisza vidékére. László kiveri őket az országból, és a győztes csata színhelyén templomot emel.
-1087: Salamon halála.
-1091: I. László seregével bevonul a tengermelléki Horvátországba. Álmos herceget megteszi horvát királynak. Címébe felveszi új hódításai -- Szlavónia (Horvátország) és Moesie (Bosznia) -- nevét. A seregével Horvátországból hazatérő László király a Temes folyónál utoléri a magyarországi zsákmányolásból távozni igyekvő ,,kunokat", szétveri őket, és megöli vezérüket. László király Somogyvárott megalapítja a Szent Egyed bencés apátságot. I. László nehéz súlyú dénárokat veret, amelyből 40 darab ér egy bizánci aranysolidust.
-1092: I. László a szabolcsi zsinaton elnököl. A zsinati határozatok képezik I. László ún. I. törvénykönyvét. I. László szétveri az Al-Dunánál betört ,,kunokat", majd hadjáratot indít az őket felbiztató tyerebovlji orosz fejedelem ellen.
-1093: I. László hadjáratot vezet Ulászló Hermann lengyel fejedelem megsegítésére.
-1094: I. László megalapítja a zágrábi püspökséget.
-1095: I. László hadjáratot vezet a cseh király ellen, a morva herceg megsegítésére. A hadjárat alatt megbetegszik. I. László Lengyelországból hazahívja (Könyves) Kálmán püspököt, I. Géza fiát, és utódjául jelöli.
-Meghalt 1095. július 29-én a cseh határ közelében. Előbb Somogyvárott temették el, majd Váradon (Nagyvárad) helyezték örök nyugalomra.
Néhány érdekesség
A sziklából fakasztott víz
"Egyszer egy pusztaságban ment László király a vitézeivel. A nap forrón sütött a földre. A fák levelei elfonnyadtak, a fű kiégett, és nem volt víz sehol a nagy pusztaságon.
László király vitézei majd meghaltak a szomjúságtól. A nyelvük odaszáradt a szájuk padlásához. Megálltak, a szomorúan mondták:
- Vitéz László király, ha te nem segítesz rajtunk, mind szomjan veszünk!... Irgalmas, jó király, ne engedd, hogy elpusztuljunk!
Ekkor László király az ég felé emelte szemeit, imára kulcsolta össze a kezét, s halkan imádkozott.
A vitézek is letérdepeltek, ők is imádkoztak. László király pedig odament a sziklához, s megérintette a kardjával.
Ebben a pillanatban a szikla oldalából kristálytiszta forrás buggyant ki. Ezerféle színben csillogott-villogott. Mintha csalogatta volna a szomjas vitézeket:
-Jertek, igyatok, szegény magyar vitézek!
Vége volt a szomjúság égető kínjainak. A vitézek sisakjaikba fogták fel az üdítő vizet, és nagy mohósággal ittak belőle.
Az Isten újra megmutatta, hogy milyen kedves néki László király."
A tordai hasadék
- Erdélyi népmonda nyomán -
Nagy harcot vívott László király Erdélyben a kunok ellen, s egyszer Torda mellett nagy vereség érte. Futott a magyar sereg, futott maga a király is. Ott vágtattak a Torda feletti hegyélen, elöl a magyarok, nyomukban mindenütt a vérszomjas kunok.
Hátrapillant Szent László, s hát látja, hogy a kunok annyira a nyomába értek, hogy fejszéjükkel csaknem levághatják. Ekkor a király felsóhajt, és imával fordul az egek Urához:
- Szabadíts meg, Uram, éretted harcoltam!
És íme, Isten meghallgatta imáját, csodát tett! Ahogy hajdan Mózesnak a Veres-tengert kettéválasztotta, úgy repesztette ketté a hegyet Szent Lászlónak.
Rettenve rántották vissza lovukat a kunok, mert egy szempillantás alatt a király és köztük toronymagasságú üreg tátongott.
A király lova patkójának helyét még évszázadok múltán is jól látták, és az arra járóknak mindig mutogatták.
Forrás:
A Szentek Lexikona (Dunakönyv Kiadó Budapest, 1994), illetve
A szentek élete I-II. (Szent István Társulat Budapest, 1989) anyagai alapján készült
|
|
|
2 komment
, kategória: Általános |
|
|
|