2018-09-30 10:27:13, vasárnap
|
|
|
A pillanat már rég nem él,
csak papírfecnit fúj a szél.
Távol a hang, egy arc beszél,
s lassan eloson az éj.
Álomkép volt, vad tánc csupán,
sok eltékozolt délután,
mely ködbe vész most oly sután.
mosolyog a Nap bután.
Ott üres pad, itt hideg kő,
langy, kihűlt kávé, zord idő.
Silány szavak, vacak jelen,
szerte foszló érzelem.
Csak szilánkok, törött pohár,
asztal felett a csend szitál,
régi tegnap, széthullt a kép,
egy emlék most múltba lép.
|
|
|
0 komment
, kategória: Emlékeim 1. |
|
Címkék: papírfecnit, eltékozolt, széthullt, szilánkok, mosolyog, pillanat, délután, álomkép, érzelem, silány, asztal, felett, kihűlt, csupán, szavak, múltba, törött, eloson, lassan, foszló, tegnap, szerte, szitál, beszél, hideg, bután, sután, vacak, langy, jelen, ködbe, pohár, emlék, csend, távol, csend szitál, emlék most,
|
|