|
|
|
2016-01-17 12:31:15, vasárnap
|
| |
| |
A harangok elnémulásától a tűzszentelésig - a húsvéti szent három nap
A legnagyobb keresztény ünnepet, a húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig tartó negyvennapos böjt készíti elő, az utolsó, virágvasárnappal kezdődő nagyböjti hét a nagyhét (hebdomada sancta). A húsvéti szent három napon (Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.
A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztus utolsó vacsoráját, elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi, a katolikus egyházban ez az oltáriszentség szerzésének emléknapja. (Azért "zöld", mert a böjt okán rendszerint valami zöldet, például spenótot fogyasztanak a hívők.) Az esti "utolsó vacsora miséjén" a Glória éneklése után elnémulnak a harangok (Rómába mennek), megkezdődik a legmélyebb gyász.
A mise végén - amelynek része lehet a lábmosás szertartása - az oltáriszentséget őrzési helyére viszik. Az oltárról mindent leszednek, ez az oltárfosztás, csak a gyertyatartókat és a lepellel letakart keresztet hagyják ott Jézus szenvedésének és ruháitól való megfosztásának szimbolizálására. A református templomokban a nagyhétre fekete terítővel borították le az úrasztalát, esetleg a szószéket. Ez a szokás ma is él sok református gyülekezetben, határon innen és határon túl.
Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és gyász ideje. A katolikus egyház ősi hagyomány alapján ezen és a következő napon nem mutat be miseáldozatot. A liturgiában felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, majd a passiót, Jézus szenvedésének történetét, és leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet.
Nagypénteken szokásos a keresztútjárás, melynek során emlékezetbe idézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút, avagy kálvária mai szokásos 14 állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza. Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől, legfeljebb háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk. Nagypéntek a nép körében általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, sok helyen nem gyújtanak tüzet.
Nagyszombat húsvét ünnepének első napja, az igazi húsvéti ünneplés délután kezdődik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de harmadnapra, azaz húsvétvasárnap hajnalára feltámadt. Ekkor van a tűzszentelés, amelyet a húsvéti gyertya- és keresztvízszentelés, majd a vigília mise követ. A tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak. A misén már az Üdvözítő feltámadása fölötti öröm nyilvánul meg, a Glóriára ismét megszólalnak a harangok, és felhangzik az Alleluja. Estefelé tartják a feltámadási körmenetet.
Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát. Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe, és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új. A tűzszentelés hamuját, parazsát megőrizték, gyógyításra használták; tettek belőle a jószág ivóvizébe, szétszórták az istállóban, a házban és a földeken.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Vallás 2. |
|
|
|
Címkék: kereszthaláláról, hamvazószerdától, szimbolizálására, virágvasárnappal, kereszthalálának, oltáriszentséget, kínszenvedéséről, gyertyatartókat, nagycsütörtökön, szenvedéseinek, húsvétvasárnap, feltámadásáról, feltámadásával, keresztútjárás, oltáriszentség, tűzszentelésig, megfosztásának, nagyszombaton, gyászlepellel, tisztálkodási, szenvedésének, nagycsütörtök, kereszténység, miseáldozatot, zöldcsütörtök, gyülekezetben, gyümölcsfákat, elnémulásától, elfogyasztják, nagyszombatig, tartózkodnak, fogyasztanak, nagypénteken, húsételektől, templomokban, legszigorúbb, harangok elnémulásától, húsvéti szent, legnagyobb keresztény, húsvétot hamvazószerdától, kereszténység Jézus, katolikus egyházban, oltáriszentség szerzésének, böjt okán, legmélyebb gyász, mise végén, lábmosás szertartása, oltáriszentséget őrzési, oltárról mindent, lepellel letakart, református templomokban, nagyhétre fekete, Sacrum Triduum Paschale, Jézus Krisztus, Nagypéntek Jézus,
|
|
|
|
|
|
| harangok elnémulásától, húsvéti szent, legnagyobb keresztény, húsvétot hamvazószerdától, kereszténység Jézus, katolikus egyházban, oltáriszentség szerzésének, böjt okán, legmélyebb gyász, mise végén, lábmosás szertartása, oltáriszentséget őrzési, oltárról mindent, lepellel letakart, református templomokban, nagyhétre fekete, legszigorúbb böjt, katolikus egyház, következő napon, liturgiában felolvassák, gyászlepellel bevont, 1600 körüli, hívők tartózkodnak, igazi húsvéti, napra emlékeztet, sziklába vájt, húsvéti gyertya-, vigília mise, fény születését, keresztény egyházak, feltámadási körmenetet, negyvennapos böjt, körmenetből hazatérő, nagyrészt sonkából, első harangszóra, régi rossz, tűzszentelés hamuját, jószág ivóvizébe, kereszthaláláról, hamvazószerdától, szimbolizálására, virágvasárnappal, kereszthalálának, oltáriszentséget, kínszenvedéséről, gyertyatartókat, nagycsütörtökön, szenvedéseinek, húsvétvasárnap, feltámadásáról, feltámadásával, keresztútjárás, oltáriszentség, tűzszentelésig, megfosztásának, nagyszombaton, gyászlepellel, tisztálkodási, szenvedésének, nagycsütörtök, kereszténység, miseáldozatot, zöldcsütörtök, gyülekezetben, gyümölcsfákat, elnémulásától, elfogyasztják, nagyszombatig, tartózkodnak, fogyasztanak, nagypénteken, húsételektől, templomokban, legszigorúbb, oltárfosztás, megszólalnak, negyvennapos, ünnepélyesen, tűzszentelés, liturgiában, elfogatását, felolvassák, feltámadási, takarítanak, szerzésének, harangszóra, körmenetből, gyógyításra, rendszerint, emlékezetbe, nagyszombat, harmadnapra, szertartása, feltámadása, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
75 db bejegyzés |
| e év: |
582 db bejegyzés |
| Összes: |
34593 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 715
- e Hét: 15511
- e Hónap: 37778
- e Év: 170332
|
|
|
Offline
