Belépés
klarika47.blog.xfree.hu
Ha érted a saját lényedet, érted mindenki lényét. Kiss Tiborné
1947.10.29
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Isten veled Magyarország
  2020-05-18 16:53:15, hétfő
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Haza - otthon  
Tűzhely tisztítás
  2020-05-18 15:14:06, hétfő
 
  Bár a modern sütőkben már van öntisztító funkció, ami gyorsan tisztává varázsolja az egész gépet az ajtótól a rácsokig, a régi, jól bevált gépeknél nagy gondot okozhatnak a vastag szennyeződések és a ragacsos olajfoltok.

A legtöbben ilyenkor az erős zsíroldó szerekhez nyúlnak, de akkor is találhatsz megfelelő tisztítószert, ha inkább a természetes megoldásokra szavazol. Néhány egyszerű konyhai alapanyag a legmakacsabb szennyeződés ellen is bevethető.

Forró ecet

Több házimunkában hatékony az ecet, a sütőajtó ragacsos, odaégett foltjait viszont nehéz lenne hidegen feloldani vele. Ehhez egy jénai tálra vagy tűzálló edényre lesz szükség: tedd bele ecet és víz 1:1 arányú keverékét, majd közepes hőfokon indítsd el a sütőt pár percre.

Az ecetes vízgőz szépen feloldja a rárakódott szennyeződést. Pár perc hatóidő után kapcsold le a sütőt, és hagyd csukva az ajtót, hogy tovább oldhassa a savas gőz a piszkot. Ha langyosra hűlt, vedd ki óvatosan a tálat, és töröld át egy ronggyal a sütő belsejét, valamint az ajtót.

Paszta a foltokra

Ha ennél is makacsabb, vastag lerakódás van a sütőn, készíts természetes súrolószert: keverj össze két evőkanál szódabikarbónát két evőkanál citromsavval és egy pici vízzel! A szemcsés, pasztaszerű anyagot vidd fel közvetlenül a foltokra, várj vele legalább fél órát, de akár egy estére is rajta hagyhatod.

Onnan látszik, hogy a paszta feloldotta a szennyeződést, hogy kicsit barnul a színe. Száradás után egy spatulával óvatosan szedd fel a szódabikarbónás foltokat, majd egy szórófejes flakonból fújj rá egy kevés ecetet, végül töröld át az egész felületet, és hagyd száradni. Csillogni fog, mint új korában!

Szagtalanító recept

A sütőajtó szennyeződésén a baktériumok is elszaporodhatnak, amitől a gép kellemetlen szagokat áraszt. Fertőtlenítéshez töröld át egy kevés tiszta alkohollal egy szivacs segítségével. Erre a célra akár teafa olajat is használhatsz, ami szintén erős baktériumölő erővel bír. Ha kellemes illatot szeretnél, a műveletet zárd egy kevés illóolajjal: vattapamacsra tegyél néhány csepp citrom vagy narancs illóolajat, majd töröld át vele a felületet, és élvezd a konyhát átjáró finom illatot!





 
 
0 komment , kategória:  Praktikák  
Semmelweis Ignác
  2020-05-18 12:27:09, hétfő
 
  A kézmosás manapság elengedhetetlen az orvosok körében, de ez nem mindig volt így. 1850-ben a magyar szülészorvos, Semmelweis Ignác, előadást tartott a bécsi Orvosegyesületben, de a jelenlévők (és sokan mások, akik olvastak róla) még hosszú évtizedekig nem ismerték el Semmelweis felfedezését.

Milyen tanácsot adott aznap az orvos kollégáinak? Nos, röviden összefoglalva a tanács arra vonatkozott, hogy: mossanak kezet.

Ma már nyilvánvaló elvárás, hogy egy orvos kezet mosson konzultáció vagy műtét előtt, hogy ezáltal megelőzzük a fertőzéseket. 1847-ben azonban az orvosok még nem voltak tudatában, mennyire fontos ez az egyszerű művelet.

Ekkoriban kezdte meg Semmelweis munkáját a bécsi Közkórház szülészeti osztályán, és arra kérte kollégáit, mossanak kezet a szülések levezetése előtt. Ez az egyszerű kérés pedig élet-halál között dönthetett, ugyanis ezzel a művelettel megelőzhették a gyermekágyi láz (sepsis puerperalis) nevű betegséget.

A 19. század közepén ezerből körülbelül öt nő halt bele a szülésbe, ha bába vezette le azt. Ezzel szemben a kórházakban, orvosok által levezetett szülések esetében a halálozási arány akár tízszer vagy hússzor is magasabb volt.

Az ok pedig minden esetben a gyermekágyi láz volt. A betegség lefolyása borzalmas volt: a hashártya, vagy a méhnyálkahártya, illetve egyéb szervek gyulladása, sűrű, erős lázrohamok, gennyes folyás, bizonyos esetekben vérzés, majd a szepszis (vérmérgezés), amely végül a halálhoz vezet.

Ma teljesen világosnak tűnhet az ok a számunkra: a kézmosás gyakorlatának hiánya. Az orvosok körében ekkoriban vált népszerűvé a boncolás, amit többnyire ők és a medikusuk végeztek. Boncolás után pedig kézfertőtlenítés nélkül mentek át a szülészeti osztályra, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandós nőket. A helyzet pedig egyenesen odáig fajult, hogy a várandós anyák rettegtek a klinikától, és azt kérték, hogy inkább engedjék haza őket, mivel úgy gondolták, hogy az orvosok a halál biztos előjelei.

Semmelweis Ignác felismerte az összefüggést (a szülészetnek azon a részén, ahol boncolást nem végző bábák dolgoztak, sokkal kevesebb volt az eset), és felfedezte a fertőzések leküzdésének egyszerű és hatékony módját: a kézmosást.

Semmelweis Ignác sorsdöntő felfedezést tett, emiatt azonban karrierje ellehetetlenedet
Felismerte, hogy a ,,szörnyű mérget" maguk az orvosok terjesztették, miután felboncolták a gyermekágyi lázban elhunyt nők testét, majd kézmosás nélkül vizsgálták meg a vajúdó nőket. Erről a ,,méregről" ma már tudjuk, hogy különböző baktériumokat takar (pl. az A típusú Streptococcus). Semmelweis arra is rájött, hogy a megoldás a kézmosás lehet.

A történészek ugyanakkor megjegyzik, hogy nem Semmelweis volt az első orvos, aki rájött erre az összefüggésre. Például Alexander Gordon, skót szülész már 1795-ben, az aberdeeni gyermekágyi láz járvány kapcsán írt tanulmányában kifejtette, hogy az orvosok terjesztették a betegséget a várandós nők között.

1843-ban pedig Oliver Wendell Holmes, amerikai orvos egy bostoni orvosi folyóiratban publikálta azt a saját megfigyelésein alapuló tapasztalatot, miszerint az orvos maga közvetítheti a fertőzést a szülő nők között.

Mindazonáltal Semmelweis Ignác volt az első orvos, aki utasította az orvostanhallgatókat és kezdő orvosokat, hogy klórmeszes oldatban mossák meg a kezüket, amíg a boncolás utáni hullaszag már nem érződik rajta. Nem sokkal a szabály 1847-es bevezetése után, a kórház szülészetén jelentősen csökkent a halálozási arány.

Semmelweis ötletét azonban kollégái nem fogadták lelkesen. Sokan felháborítónak tartották a gondolatot, hogy ők maguk okozhatják betegeik szörnyű halálát. Ennek eredményeként hatalmas ellenállással és sok kritikával szembesült.

Semmelweis nem publikálta azonnal eredményeit. Csak az 50-es évek végén, körülbelül 13 év múlva tette közzé megfigyeléseit, bár azok, akik támogatták őt, végig publikálásra biztatták. Ugyanakkor az is rontott a helyzetén, hogy komolyan megsértette azokat az orvosokat, akik nem voltak hajlandók elfogadni a felismerését.

A kézmosás meglehetősen kényelmetlen gyakorlat volt az akkori orvosok számára
Semmelweis szerződése a bécsi klinikával 1849 márciusában lejárt, és mivel nem hosszabbították meg azt, és a nézeteit egyértelműen elutasították, 1850-ben váratlanul elhagyta Bécset, és visszatért Budapestre.

Barátai hosszas győzködésére végül publikálta felfedezéseit, először 1858-ban az Orvosi Hetilapban, majd 1860-ban megjelent német nyelvű könyve: Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers (A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése). 1861-ben és 1862-ben pedig nyílt leveleket fogalmazott meg orvos kollégáihoz.

Eközben viselkedése egyre furcsábbá, kiszámíthatatlanabbá vált, és 1865. július 31-én beutalták a döblingi elmegyógyintézetbe, ahol két héttel később, augusztus 13-án meghalt.

Mentális összeomlásának és halálának oka még ma is vita tárgyát képezi. Az egyik elmélet szerint ennek oka a szifilisz, amelyet valószínűleg még fiatalkorában, egy gyermekágyi lázban elhunyt asszony boncolásakor szerzett kézsérülése okozott.

Mások szerint halálának oka szepszis volt, az elmegyógyintézetben elszenvedett brutális verésekből származó sebek elfertőződése miatt. Egyesek szerint az intézetbe való beutalásának oka valami olyasmi lehetett, amit ma bipoláris zavarként diagnosztizálnának.

Egy másik feltételezés szerint az anyák megmentőjét brutálisan agyonverték a bécsi elmegyógyintézetben.

Semmelweis Ignác felfedezése nem a megfelelő pillanatban érkezett, 1846 és 1861 között, évtizedekkel azelőtt, hogy az orvostudomány készen állt volna annak elfogadására.

Manapság minden orvosi egyetemen tisztelettel ejtik ki a nevét, amikor a kézmosás fontosságáról beszélnek. Sajnos saját korában excentrikusnak és instabilnak tartották, akit távol kellene tartani a betegektől. Bár igaza volt, és kritikusai tévedtek, nagy árat kellet fizetnie azért, hogy a tudománynak és az emberi életek megmentésének szentelte az életét.

Most, körülbelül 170 évvel forradalmi felfedezése után, már tudjuk, mekkora szolgálatot tett az orvostudománynak, és tudjuk, hogy elismeréssel tartozunk neki. És a gesztus, amit talán ő is a leginkább értékelne, egyszerűen a gyakori és alapos kézmosás lenne.

@@@@@@@@@@@@@@@@@@

Mindössze 47 éves volt Semmelweis professzor, amikor feleségével és kislányával Bécsbe, egy bőrgyógyász barátjának klinikájára utazott. Amikor a hosszú út után felébredt a vendégszobában, legnagyobb megdöbbenésére ápolók állták útját, és nem engedték őt a családjához.

Közölték vele, hogy egy elmegyógyintézetben van, ahová őrültként utalták be. Amikor tiltakozott, brutálisan megverték, kényszerzubbonyt adtak rá, több csontját eltörték, mellkasa szétnyílt. Orvosi ellátás nélkül a sebek elfertőződtek és vérmérgezést kapott. Napokig agonizált, sem orvost, sem papot nem hívtak hozzá. Így halt meg az anyák megmentője...

Halotti anyakönyvi kivonatát meghamisították, haláláról csak a temetése után adtak hírt. Mindezt miért? Mert az orvostársadalom számára kellemetlen tanokat hirdetett. Ma már az anyák megmentőjeként emlegetik, de Semmelweis Ignác nevét kortársai leginkább megvetéssel ejtették ki.

Semmelweis Ignácot édesapja jogi pályára szánta, de ő inkább átiratkozott az orvosi karra. Belgyógyász akart lenni, de nem volt gyakornoki hely, ezért elvégzett egy szülésmesteri tanfolyamot, és 26 évesen már fizetés nélküli rezidensként dolgozott Klein professzor híres szülészeti klinikáján. 1846-ban tanársegéddé nevezték ki, és az elhunytak boncolása lett a dolga. Azonnal feltűnt neki, hogy a szülészeten minden tizedik kismama meghalt gyermekágyi lázban. Fiatal orvosként kutatni kezdett az okok után...

Akkoriban azt gondolták, hogy a haldoklóknak utolsó kenetet hozó pap csengettyűje okoz olyan félelmet a kismamákban, hogy néhány nap múlva meghalnak. Semmelweis azonban ezt nem tartotta elképzelhetőnek, de kipróbálta: a papot csengő nélkül engedte be az épületbe, azonban nem csökkent a halálozások száma. Gyorsan rájött arra, hogy azok a nők, akik otthon vagy az utcán szültek, nem haltak meg. Az is feltűnt a fiatal orvosnak, hogy azok a nők, akik a bábaképző szülészeti klinikáján szültek, szintén nem haltak meg, az egyetemi klinikán azonban változatlanul magas volt a kismamák halandósága.

A különbség a két klinika között mindössze annyi volt, hogy az orvosi klinikán rendszeresen boncoltak oktatási célból. Semmelweisnek feltűnt az is, hogy a megbetegedések száma csökken, amikor nincsenek medikusok a klinikán. A megoldásra csak akkor jött rá, amikor egy fiatal patológus kollégája meghalt, miután megsértette az ujját a bonckéssel. Ekkor még a kórokozókat és a baktériumokat nem ismerte az orvostudomány! Semmelweis tehát úgy fogalmazta meg a felismerését, hogy a gyermekágyi láz oka nem más, mint a hullaméreg. Saját kezén is észrevette a bomló anyagot, és azonnal rájött, hogy ő és kollégái felelősek az anyák haláláért.

“Bármily fájdalmas, bármily nyomasztó is az ilyen beismerés, nem a letagadásban rejlik az ellenszere, és ha nem akarjuk, hogy állandóvá legyen ez a szerencsétlenség, akkor ezt az igazságot az összes érdekeltek tudomására kell hozni.“

Azonnal bevezette a szülészeten a klórmész oldatos kézmosást, így a hullamérget az orvosok nem tudták átvinni a páciensekre. Később azt is elrendelte, hogy a betegek vizsgálata között is kezet kell mosniuk az orvosoknak és az ápolóknak. Az eredmény azonnal látszott: míg 1847 májusában 36 kismama halt meg a klinikán, addig júliusban már csak 3. Ősztől újra emelkedni kezdett a halottak száma, mert az orvosok nem tartották be az előírásokat. Botrányosnak és nagyon egyszerűnek tűnt számukra, hogy ők felelnek a halálesetekért. Az egyik leghíresebb szülész, aki hitt Semmelweisnek, rájött, hogy ő okozta az unokahúga halálát, depresszióba esett és egy vonat elé ugrott. A többség egyszerűen nem akarta tudomásul venni a felfedezést, nem fertőtlenítették a kezüket, és bolondnak tartották Semmelweis Ignácot.

Klein professzor elbocsátotta 1849-ben. Másfél évig nem volt munkája, majd Pestre jött és a Rókus Kórház szülészetén vállalt fizetés nélküli státuszt, és elindította a magánpraxisát. Itt is bevezette a Bécsben alkalmazott szabályokat, és azonnal drasztikusan csökkent a kismama-halálozás. Semmelweis Ignác jól érezte magát, társaságba járt, élvezte, hogy magyarok között él. Sajnos, a magyar orvosok, csakúgy, mint a bécsiek, nem akarták elfogadni azt, hogy ők okozták a betegeik halálát.

39 évesen nősült meg, ekkor már egyetemi tanár volt. Felesége egy gazdag kereskedőcsalád lánya, Weidenhoffer Mária, akit éppen 159 éve vett feleségül. Úgy tűnt, remekül sikerült a házasságuk, szerettek együtt lenni, a kor szokásaival ellentétben a feleség tegezte a férjet, sőt a betegekhez is elkísérte őt. Öt gyerekük született, ketten azonban csecsemőkorukban meghaltak.

Semmelweis Ignác az újabb és újabb szakmai kudarcok után azt gondolta, hogy tanulmányt jelentet meg, hátha a tudományos bizonyítékokkal sikerül felráznia az orvostársadalmat. Mindvégig úgy érezte, ha nem jár sikerrel, akkor ő maga is felelős lesz a további halálesetekért.

“Az a tudat él bennem, hogy 1847 óta ezer meg ezer gyermekágyas és csecsemő halt el, kik életben maradnak, ha minden téves nézetet, mit a gyermekágyi lázra vonatkozóan kimondottak, kellően visszautasítottam volna."

Szakcikkeket közölt, majd ötszáz oldalas német nyelvű könyvet is írt. Statisztikákkal bizonyította, hogy a kézfertőtlenítés, a megbetegedések és a boncolások között összefüggés van. Könyvét egész Európa szülészprofesszorainak elküldte, de szinte semmilyen reakciót sem kapott rá. Elkeseredett, magát vádolta a sikertelenségért, és műfajt váltott: éles hangú, nyílt leveleket írt a kollégáinak. A szenvedélyes, vádló mondatok miatt pesti kollégái is ellene fordultak, úgy érezték, hogy Semmelweis szégyent hoz a magyar orvosokra. Felesége családja sem pártolta, egyszerűen csak bolond Nácinak nevezték egymás között.

“Gyilkoltam - jóhiszeműen tettem, de gyilkoltam -, meg akartam menteni a gondjaimra bízott szülő nőket. Azt hittem, minél szorgalmasabban boncolok, annál inkább rájövök a titkos okra, mely megöli őket. Ezért boncoltam, s az ujjamon tapadó hullaméreggel öltem meg őket. De most rájöttem arra, hogy a fertőzést a vizsgáló ujjon tapadó szenny viszi be a szülő nő szervezetébe. Ezt tudtára adtam az egész világnak, és aki ezek után nem takarítja le a szennyet ujjáról, mielőtt vizsgál, az tudatosan és bűnösen gyilkol" - emlékezett később az orvos.

A professzor hangulata egyre romlott, ezt ma valószínűleg mániás depressziónak diagnosztizálnák. Ingerlékeny volt, egyre gyakrabban támadtak dühkitörései, éjszaka alvás helyett sétált. A gyógyítómunkája mellett rendszeresen publikált, az orvosi kar gazdasági igazgatói tisztjét is ellátta, egyetemistákat vizsgáztatott, tanított. Egy később keletkezett történet szerint az egyik kari tanácsülésen hirtelen felállt, és felolvasta a bábaeskü szövegét. Ekkor a kollégái a családdal egyeztetve azt a döntést hozták, hogy elmebeteg.

Egyébként a kari jegyzőkönyvek tanúsága szerint nem történt ilyesmi, Semmelweis mindössze a fizetésemelések elmaradásáért szólalt fel, normális hangnemben. Az említett konzílium után felesége azt mondta neki, hogy fürdőkúrára utaznak, és útközben Bécsben megnézik bőrgyógyász barátjuk új klinikáját. Így került az anyák megmentője a már említett elmegyógyintézetbe, ahol gyakorlatilag meggyilkolták őt.

Sem a felesége, sem a gyerekei, sem pedig a kollégái nem jelentek meg a temetésén. A bécsi intézet, miután meghamisította a rá vonatkozó dokumentumokat, száz évre elzárta azokat. A konzíliumban részt vevő orvosok elhíresztelték azt a pletykát, hogy Semmelweis műtét közben megvágta a kezét, és vérmérgezést kapott. Felesége megváltoztatta a nevét, majd a morfium rabja lett, Béla fia pedig öngyilkosságot követett el. Sokáig senki nem törődött a zseniális orvossal, könyvének megjelenése után egy évtizeddel Pasteur felfedezte a bakteriális kórokozókat, és ezzel igazolta Semmelweis elméletét. Néhány évvel később külföldön az anyák megmentőjének kezdték hívni a magyar orvost, de itthon még sok évnek kellett eltelnie ehhez.

A fenti történetet Nyáry Krisztián Igazi hősök című könyve nyomán írtuk. Semmelweis Ignác haláláról azonban több másik történet is létezik, amelyek nem térnek el sokban egymástól.

Varga Benedek, az Orvostörténeti Múzeum igazgatója szifiliszről beszél: “[Semmelweis] legkésőbb 1849-ben vagy 1850-ben elkapta a szifiliszt, és családja 1865-re úgy döntött, hogy a kimerült orvost elmeintézetbe kell vinni. A választás egy bécsi intézetre esett, ahova felesége mellett Semmelweis gyermekkori jó barátja, Markusovszky Lajos, a magyar orvostársadalom egyik legnagyobb figurája kísérte el a beteg orvost, aki mit sem sejtett sorsáról. Nem tudta, hogy tébolydába fogják zárni, azt hitte, hogy inspiciálni mennek, meglátogatnak néhány egészségügyi intézményt. Aztán hirtelen bezárt ajtók mögött találta magát, ahol Semmelweis protestálni kezdett." Az igazgató szerint az orvost nem sokkal később a kórházban brutálisan megverték: Semmelweis alig két héttel később belehalt sérüléseibe.

Hasonló eredményre jutott Garamvölgyi László kriminalisztikai vizsgálataival: szerinte is brutálisan agyonverték az anyák megmentőjét a bécsi elmegyógyintézet pincéjében. Az elmélet szerint az orvos ellenfelei felhasználták a betegsége kezelését, hogy megszabaduljanak a kezelhetetlen Semmelweistől.

A szifiliszfertőzés hipotézisét 1965-ben tudományos vizsgálattal cáfolták. A 2000-ben megindult újabb vizsgálatok azonban tovább árnyalták a képet: Semmelweis betegségének okaként a paralysis progressiva betegséget, vagyis a hűdéses elmezavart (a nagyagyi kéreg krónikus lueses encephalitise, azaz szifiliszt) azonosították, amit valószínűleg még fiatalkorában - egy gyermekágyi lázban elhunyt asszony boncolásakor - szerzett kézsérülése okozott.

Ennél a betegségnél az elmezavar egyre súlyosabb állapotai évtizedek során alakulnak ki. Így Semmelweis tényleg beteg lehetett: már halála előtt három-négy évvel nagyon furcsán viselkedett, hozzátartozói igyekeztek távol tartani őt betegeitől. Ezt igazolták a legújabb kutatások is, ám a levéltári iratokra és korabeli dokumentumokra épülő vizsgálatok egyaránt cáfolják a vérmérgezéses teóriát, vagy azt, hogy Semmelweis halálát valamilyen összeesküvés okozta volna, amelynek részeként őt ideggyógyintézetbe kellett szállítani.

Tényleges betegsége a mai napig nem ismert. Hogy miként és miért halhatott meg Semmelweis, azt nem tudják a szakemberek pontosan, egyik teória éppen annyira lehetséges, mint a másik.





 
 
0 komment , kategória:  HÍREK  
Isten hozott
  2020-05-18 12:18:49, hétfő
 
  A világnak szüksége van olyan emberekre, akiket nem lehet megvásárolni,
akiket köt az adott szavuk, akik a jellemet többre tartják a jómódnál, akiknek
van véleményük és akaratuk, akik többek a hivatásuknál, akik nem haboznak
kockáztatni, lehetőségeket megragadni, akik nem vesztik el egyéniségüket a
tömegben, akik éppoly őszinték a kis dolgokban, mint a nagyokban, akik nem
hajlandóak megalkudni a rosszal, akiknek törekvéseik nem korlátozódnak
saját önző kívánságaikra, akik nem mondják, hogy azért teszik, mert mindenki
ezt csinálja, akik hűek a barátaikhoz jó hírben és rossz hírben, ínségben és
bőségben, akik nem hiszik, hogy a sikerhez vezető út a ravaszság, dörzsöltség
és makacsság, akik nem félnek kiállni az igazságért, még ha ez nem is népszerű,
akik nyomatékosan nemet mondanak, még ha az egész világ igent mond is.

(Ted Engstrőm)





 
 
0 komment , kategória:  Gondolatok 4.  
Azt gondolják
  2020-05-18 09:03:24, hétfő
 
  Az emberek azt gondolják, ha egyedül vagy, magányos is vagy,
de én nem hiszem, hogy így van. A világon a legmagányosabb
dolog, ha nem a megfelelő emberekkel vagy körülvéve.

Kim Culbertson





 
 
0 komment , kategória:  Szépkor 2.  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2020.05 2020. Május 2020.07
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 42 db bejegyzés
e hónap: 302 db bejegyzés
e év: 1527 db bejegyzés
Összes: 28544 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1078
  • e Hét: 1078
  • e Hónap: 60923
  • e Év: 307781
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2020 TVN.HU Kft.