|
2015-02-03 15:04:59, kedd
|
| |
| |
Még emlékszem az első tétova mozdulatodra. Fáradtak voltunk mind a ketten, mert megszülni és
megszületni egyaránt nehéz. De te megengedted, hogy elszakadjak testedtől, magadhoz öleltél,
hogy érezzelek. Mohón kerestem az életerőt, melyet nekem tartogattál, hiszen már kilenc hónapon
keresztül erre készülődtünk. Jó volt hallgatni szíved dobogását, jó volt a nagy munka után
csendesen megpihenni ölelő karodban. Tudom, sokszor Te is fáradt voltál, néha majdnem feladtad,
de az én létezésem erőt adott. Akkor is a legszebb voltál, ha te nem így érezted, mert olyat adtál
Nekem, amit soha senkitől nem kaphattam volna. Testedből tápláltál szíved minden melegével.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: ANYÁKNAPJA |
|
|
|
|
|
Offline
