|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 27
|
|
|
|
2016-11-15 17:38:17, kedd
|
|
|
Szép időkre emlékezve...
"Hol van a kis ház, hol kevesen járnak?
És ahol szeretnek, és csak reám várnak,
És csak reám várnak.
Merrefelé menjek? Balra-e vagy jobbra?
Fönn csillagok vannak, fölnézek azokra,
Fénylő csillagokra.
Merre nincs csillagfény - arra fogok menni,
Ott fognak igazán engemet szeretni,
Igazán szeretni.
(József Attila - Bolyongok -)
|
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
2016-11-15 17:32:10, kedd
|
|
|
Most, hogy közeledik a karácsony, az egyik legszebb, legszentebb ünnepünk szerte a világon, érdemes volna mindenkinek, mindnyájunknak elgondolkodnunk mit is jelent a szeretet ünnepe. Az ajándékozás, mint a szeretet megnyilvánulása, nem az ajándékok nagyságának és értékének függvénye.
-Ezen a földön nem élnek tökéletes emberek, csak gyarló emberek, és mindenkit úgy kell elfogadni, ahogy van. Az embereket csak akkor lehet megérteni, ha beleéljük magunkat az ő helyzetébe, akkor látjuk meg a másik ember jóságát, szépségét, okosságát. Minden ember szeretni való. A tárgyakat meglehet vásárolni drágán, - olcsón. A szíveket szeretettel, jósággal még olcsóbban.
-Most a karácsony közeledtével ne csak házainkat, portáinkat takarítsuk ki, díszítsük fel. A szívünket, lelkünket is öltöztessük ünneplőbe, aggassunk rá szeretet-koszorúkat, fény-virágokat...
..A szeretet legyen csillogó-fehér, tiszta. Nem szabad bemocskolni fekete ármánykodással. A szeretetet nem lehet zsarolássokkal kikövetelni, a szeretetet ki kell érdemelni, harcolni kell azért hogy szeressenek. A szeretet erő, bizalom, - vágy, kulcs a szívekhez, - jutalom.-
Tegyük tisztába a szívünket, lelkiismeretünket, hogy karácsony estéjén makulátlanul tisztán álljunk fenyőfánk köré, fölemelt fejjel, szeretettel tele.
Móricz Eszter
|
|
|
0 komment
, kategória: ADVENT |
|
|
|
|
|
2016-11-15 16:26:14, kedd
|
|
|
Ady Endre: Sorsunk...
Van az életben egy-egy pillanat,
Erősnek hisszük szerfelett magunkat.
Lelkünk repül, száll, magával ragad,
Bús aggodalmak mindhiába húznak.
Csalóka álmok léghajóján
A vihar szépen fellegekbe tüntet,
Míg lenn a földön kárörvendő,
Gúnyos kacajjal röhögnek bennünket.
Van az életben egy-egy pillanat,
Hogy nem várunk már semmit a világtól,
Leroskadunk bánat terhe alatt,
Szívünk mindenkit megátkozva vádol.
Míg porba hullva megsiratjuk,
Mi porba döntött - sok keserű álmunk,
Nincs egy szem, amely könnyet ejtsen,
Míg testet öltött fájdalmakká válunk.
Ez a mi sorsunk, mindörökre ez,
Szívünk a vágyak tengerén evez,
Hajónkat szélvész, vihar összetépi,
De egy zord erő küzdelemre készti.
Bolyongunk, égünk, lelkesedve, vágyva,
Nincs egy reményünk, mely valóra válna,
Míg sírba visz az önvád néma átka..
|
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 27
|
|
|
|
2016. November
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
578 db bejegyzés |
e év: |
6874 db bejegyzés |
Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 4374
- e Hét: 23910
- e Hónap: 63522
- e Év: 292459
|
|
|