Belépés
jupiter21.blog.xfree.hu
" Elég, ha megértjük, hogy mindannyian valamilyen célból vagyunk itt, és elég, ha elkötelezzük magunkat ennek a célnak. " Paulo Coelho "Né... Keller Istvánné
1946.04.10
Offline		 Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 36 
Ligetszépeolaj
  2011-03-28 16:57:02, hétfő
 
 
Ligetszépeolaj: bőrvédő

Asztma, szamárköhögés, aranyér, bőrkiütések és gyomor-bél megbetegedések esetén is segít.

A növény, illetve annak alkotórészei bőrfiatalítóként hatnak. A magjából készült olaj olyan létfontosságú zsírsavakat tartalmaz, mint a linolsav és a gamma-linolsavak, valamint a gyulladáscsökkentő hatású prosztaglandinok, amelyek hormonszerű anyagok. A ligetszépeolaj ezért enyhíti az enyhébb bőrbántalmakat, például a neurodermitiszt és a viszketést. A telítetlen zsírsavak kedvezően hatnak még a koleszterinszintre, az asztmára és a menstruációs panaszokra is.

A ligetszépeolaj valóban jól alkalmazható öngyógyításra, és a két éven aluli gyermekek kezelésében is jeleskedik.

Figyelem! Az ötévesnél fiatalabb gyermekeknél azonban csak külsőleg használjuk, s legfeljebb csak bedörzsölésre, mivel a bélen keresztül még nem szívódik fel!


 
 
0 komment , kategória:  **** Gyógynövények**  
Grépfrútmagkivonat:
  2011-03-28 16:55:17, hétfő
 
 
Grépfrútmagkivonat: természetes csíraölő

"Fertőtlenítőszer", "természetes antibiotikum" - a grépfrútmagkivonatról szinte dicshimnuszokat zengnek.

A C-vitaminnak, a flavonoidoknak és a naringin nevű keserűanyagnak köszönhetően állítólag erősíti az immunrendszert, semlegesíti a szabad gyököket, és előnyösen befolyásolja a gombás és egyéb fertőzéseket. Ezenkívül segít akne és pikkelysömör esetén is. Mindezek ellenére gyógyszerként nem törzskönyvezték ezt a készítményt. Ami tény: a grépfrútmagkivonat laboratóriumi kísérletekben antibakteriális hatást mutatott baktériumok és gombák ellen. Az azonban nem ismert, milyen hatómechanizmus áll emögött.

Jó tudni! A német fogyasztóvédelmi felügyelet egyes termékekben a kivonathoz tartósítószerként hozzáadott, rendkívül keserű ízű benzetonium-kloridot talált, ez pedig irritálhatja a nyálkahártyát.

Tipp: enyhébb panaszok, a szájüregben fellépő gyulladások és torokfájás esetén próbálkozzunk a kivonattal!

Figyelem! Aki allergiás a citrusfélékre, jobb, ha a grépfrútmagkivonatról is lemond.


 
 
0 komment , kategória:  **** Gyógynövények**  
Méhpempő
  2011-03-28 16:50:47, hétfő
 
  Méhpempő

A méhek által gyűjtött virágpor a fiatal méh tápláléka, gazdag fehérje- és B1-vitamin-forrás. A természet egyik legtáplálóbb ételének tartják: csaknem minden, az ember számára fontos tápanyag megtalálható benne. Fehérjetartalmának felét szabad aminosavak alkotják, melyeket a test azonnal fel tud használni.

Szeretnéd a legjobb formádat hozni, de nem tudod, hogyan változtass? Kíváncsi vagy, milyen ételek segíthetnek plusz kilóid eltüntetésében? Ha szeretnéd megtudni, hogy melyik fogyókúrás módszer a legegészségesebb és leghatékonyabb számodra, fordulj bizalommal szakértőnkhöz, aki ingyenes online tanácsadás keretében igyekszik segíteni problémádon.


Az ilyen rendkívüli felszívódási képességű fehérje jelentősen hozzájárulhat az ember fehérjeszükségletéhez, anélkül, hogy az állati húsokban jelen lévő zsírból túl nagy mennyiséghez jutna szervezeted. A méhpempő magas fehérje- és aminosav-tartalma elősegíti a zsírégetést, emellett használják a bélműködés serkentésére és szabályozására, valamint a kitartás és a vitalitás javítására, az életkor meghosszabbítására, krónikus betegségek gyógyítására. Úgy gondolják, hogy véd a sugárzás ellen, és rákellenes tulajdonságai vannak.

A méhpempőt azok is fogyaszthatják, akiknek bőséges állati eredetű tápanyagra van szükségük, de nem szeretnének húst enni. A méhpempőt többféle kiszerelésben, például kapszula és fagyasztással készített por alakjában, illetve mézben tartósítva is beszerezheted. Alkalmazása előtt ajánlatos kis mennyiséggel próbát tenni, hogy kizárd az esetleges szélsőséges allergiás reakciókat. Potenciálja miatt átlagos napi adagja mindössze 100-400 milligramm.


  
 
0 komment , kategória:  **** Gyógynövények**  
Vérehulló fecskefű
  2011-03-28 16:48:36, hétfő
 
 
Gyógyít vagy mérgez? Óvatosan ezzel a csodaszerrel!
Természetesen mindenki másképp reagál gyógyító szerekre, hatóanyagokra, így csak óvatosan kísérletezzünk a házipatika e tagjával. Vegyük figyelembe azt is, hogy ha kis mértékben is, de mérgező, így ne vigyük túlzásba használatát!

A vérehulló fecskefű - ez a közvéleményt megosztó gyógy- és gyomnövény, rögtön két szempontból is ,,állati" - egyrészt, mint egy állat, képes a vérét hullatni. Ha bárhol (szárát vagy levelét) megtörjük, sajátságos sárga nedvet bocsát ki: ,,vérzik". Másrészt, Plinius megfigyelte, hogy a növény gyógyító hatását még az állatok is ismerik. A fecskék állítólag a fű kicsorduló tejnedvével gyógyították meg vak fiókáikat.

Egy másik ókori tudós, a görög Dioscorides feljegyzései szintén e növény hasznairól adnak tanúbizonyságot; szerinte a fecskék a fecskefű tejnedvéből táplálkoznak, és ez erősíti a látásukat. Akár elhisszük ezeket a történeteket, akár nem: bizonyított tény, hogy a vérehulló fecskefű (latinul: Chelidonium majus) számos bajra használható, rendkívül értékes gyógynövény.

A mákfélék (latinul: Papaveraceae) családjába tartozó fecskefű kedves tölgyfalevélre emlékeztető leveleket és aranysárga kis virágokat nevel. Sajnos sokan csak közönséges gyomnövényként ismerik az erdők szélein, akácosokban, parlagon, utak, és kerítések mentén, törmelékes helyeken, valamint kertekben is gyakran előforduló fecskefüvet, vagy ami rosszabb, azt terjesztik, hogy még véletlenül se alkalmazzuk, mert mérgező.

A ,,fecskefű-lé" egy bonyolult kémiai összetétel eredménye, a benne található alkaloidok száma majdnem harminc! A hatóanyagok között valóban akadnak erős hatású, valamint erősen mérgező vegyületek (pl. szangvinarin és keleritrin). Figyelembe kell azonban venni, hogy ezek hatása a mennyiségtől függ. Paracelsus szerint: ,,Minden méreg, és semmi sincs méreg nélkül, csupán a mennyiségtől függ, hogy valami méreg-e, vagy sem." Ez a megállapítás a gyógynövényekre is igaz.

Szórhatják bár a rágalmakat erre a ,,gyomnövényre", az idő eddig mindig a pártolóinak adott igazat. Mondják a vérehulló fecskefűről, hogy érintése kontakt dermatitiszt (érintkezés útján létrejövő bőrgyulladást) válthat ki, mégis, a népi gyógyászat a kicsorduló sárgás nedvet (mely egyébként a levegőn rendkívül gyorsan narancsos-okkeres színűre változik) szemölcsirtásra* és különböző bőrbajokra, például rosszul gyógyuló sebek, vagy elvakart, elfertőződött bőrsérülések, az impetigo (ótvar), daganatok és tyúkszemek gyógyítására használja évszázadok óta sikerrel.

Külső alkalmazásra hatásos a friss nedvéből készült kenőcs, de a száraz levélpor használata is. Tudományos kutatások során fény derült arra is, hogy szemölcsirtásra a növény fehérjebontó enzimei és kelidonin tartalma miatt alkalmas. Az állatkísérletek a növény gyulladáscsökkentő, antibakteriális és rákellenes hatását is igazolták.

A népi gyógyászat belsőleg alkalmazva használta még máj- és epebántalmakra* (főleg sárgaságra, epegörcsre és epekőre), fájdalomcsillapító és felfúvódás elleni szerként is. A homeopátiás gyakorlatban a fecskefüvet szintén máj- és epebántalmak kezelésére alkalmazzák, de manapság korunk egyik népbetegségére, a refluxra is ajánlják frissen préselt levét.

Láss csodát: a tudományos kísérletek bebizonyították, hogy a vérehulló fecskefű kelidonin alkaloidja, sőt az egész növény kivonata fájdalomcsillapító és görcsoldó hatású a felső-emésztőtraktus görcseinél, mitöbb, képes gyógyítani az epekövet, stimulálja a gyengén működő epét! Manapság a hivatalos orvoslás a belőle kivont keleritrin sósavas sóját fájdalomcsillapítónak, gyomor-, epe- és vesebántalmak esetén használja.

Nem ért azonban még véget ennek az alábecsült növénynek az érdemlistája; ki kell emeljük, hogy gyökérkivonata például megakadályozza a szérumkoleszterinszint emelkedését, vagy hogy nagy jövője van a neurológiai és viselkedési zavarok kezelésében, mivel a benne levő protopin ,,GABA-erg" anyag - ez pedig az idegrendszerünk fő ingerület átvivő anyaga!

Azt is tudjuk, hogy ásványi anyagokban és C-vitaminban rendkívül gazdag, vérképző és vértisztító tulajdonságokkal is rendelkezik, Maria Treben például csalánnal és bodzahajtással együtt leukémiára ajánlaná, bár maga is hozzáteszi, hogy ebből legalább 2 liter kellene naponta a siker érdekében.
Ezeken túl pedig se szeri, se száma a vérehulló fecskefű javasolt felhasználásainak. Már az ókorban fogfájás ellen rágcsálták gyökerét, de ajánlották fülzúgásra, a 19. században altesti és végbél-bajokra, szifiliszre, vagy látásjavításra a nedvéből tejjel vagy vízzel készült szemcseppet. Maria Treben hozzáteszi; a megmosott levelet szétmorzsolva úgy kenjük szemzugunkba, hogy közben szem csukva legyen! A friss lé pedig állítólag a látóhártya leválása és bevérzése esetén is segít, de ugyanígy ajánlja szürkehályogra, gyengénlátásra vagy megerőltetett szemre.

Természetesen mindenki másképp reagál gyógyító szerekre, hatóanyagokra, így csak óvatosan kísérletezzünk a házipatika e tagjával. Vegyük figyelembe azt is, hogyha kis mértékben is, de a fecskefű mérgező, így ne vigyük túlzásba használatát! Kismamák, magas vérnyomásban szenvedők és gyermekek gyógyításánál is kerüljük alkalmazását, illetve kérjük ki orvos tanácsát! Ha azonban ezeket a tanácsokat betartjuk, nyugodtan használhatjuk és élvezhetjük jótékony hatásait.

Fontos még arra ügyeljünk, hogy a gyűjtés során (ami egyébként áprilistól októberig tart általában) ne keverjük össze más növénnyel. A vérehulló fecskefű ugyanis meglehetősen hasonló több más gyógynövényhez, többek között emlékeztet a fekete mustárra (latinul: Brassica nigra), a vadkáposztára (latinul: Brassica oleracea), és kissé a közönséges orbáncfűre (latinul: Hypericum perforatum) is.
Szárát megtörve azonban rögvest rájöhetünk, hogy fecskefűvel van-e dolgunk. Aki mégsem olyan biztos magában, az látogasson el egy nyílvános vagy zártkörű gyógynövénytúrára, ahol a gyűjtés és alkalmazás minden trükkjét elsajátíthatja, mindezt egy kellemes kirándulás közben (www.gyogynovenyturak.hu)!

*Szemölcsirtásra: törjünk le két-három szárat majd kenjük be az érintett bőrfelületet a kicsorduló nedvvel! Ismételjük naponta több alkalommal, legalább két hétig! A kúrát akkor is 2 hétig folytassuk, ha már az első napon elmúlt a szemölcs.



 
 
0 komment , kategória:  **** Gyógynövények**  
Banán
  2011-03-28 16:45:30, hétfő
 
  Banántudomány mesterfokon

Ha energiára vágysz, hámozz meg egy banánt és fald fel! Laktat és egészséges is, hát mi kell még?
A banán a trópusokon elterjedt és termesztett egyszikű, lágyszárú bár gyakran fatermetű növény. Levelei egymásra borulva 3-5 méter magas áltörzset alakítanak ki. Lecsüngő, összetett fürtvirágzata van, amely évente 50-70 kg keményítőben gazdag, utóérő gyümölcsöt hoz. Az átlagosan 10-15 cm hosszú, hajlott, sokszögletes, lekerekített, zöldessárga gyümölcsök közös száron helyezkednek el.

A banán azért görbe, mert a kis banánok - amelyek még egyenesek - eredetileg a talaj felé fejlődnek, de igyekeznek a Nap felé fordulni, emiatt meggörbülnek. Magok hiányában sarjadzással, aszexuálisan szaporodik, ezért a termesztett banánok egy-egy közös ős klónjának tekinthetők. . Szerencsétlen banánnak kevesebb esélye van a túlélésre, hiszen az így keletkező monokultúra csökkenti a betegségekkel szembeni ellenálló képességet. A banán őshazája Délkelet-Ázsia, de a görögök már i. e. 333-ban is ismerték. Plinius elbeszélése szerint Nagy Sándor katonái is megkóstolták e gyümölcsöt indiai hadjáratukon. Észak-Egyiptomba és a Közel-Keletre először a VII. században vitték arab kereskedők. A legnagyobb banánültetvények a Közép-Keleten és Dél-Amerikában találhatóak, az úgynevezett "Banán Köztársaságokban", mint Costa Rica, Guatemala, Honduras, Panama. Ezekben az országokban a legfőbb bevételi forrás a banán exportból származik. A világ vezető banántermesztő állama Ecuador.

Tudtad, hogy a banán a negyedik legfontosabb növény a világon, a rizs, búza és kukorica után? Jellegzetes zamatú húsát frissen fogyasztjuk, de szárítva is forgalomba kerülhet. Az éretlen, még zölden leszedett gyümölcsöt az értékesítés helyén érlelik tovább. A banánt érett állapotban 13-16 °C-on tanácsos tartani, így akár 5-10 napig is eltartható.

Mivel a gyümölcs könnyen emészthető, a gyomorból mindössze 110 perc alatt ürül ki. Azoknak, akik gyomorfekélyben szenvednek igazán jó gyógyír. A-, U-, E-vitamint, vasat, rezet, jódot, mangánt és foszfort is tartalmaz. A banán a gyümölcsök közül a legnagyobb B-vitamin forrás. Jelentős szénhidrát tartalma miatt fogyókúrázóknak, ennek ellenére a legtöbb diétázó mégis banánnal vigasztalódik az első gyümölcsnap után. Mindennek oka, hogy az egyik legmagasabb energiatartalmú élelmiszernek számít.

Fontos tápanyagai révén már csecsemőkorban ajánlott a pépesített banán, de felnőtt korban is nagyon hasznos, többek között azért, mert a banánban rejlő enzimek az agyműködésre is jótékony hatással vannak. Sok híreszteléssel ellentétben a tej kalciumtartalmának pótlására vagy a csontritkulás kezelésére a banán nem ajánlható.

A banán a kínai gyógyászat szerint rendkívüli mértékben hűt, emellett síkosítja a beleket, így segíti az emésztést, és gyógyítja a székrekedést. Az emésztésre gyakorolt kiegyensúlyozó hatását bizonyítja ugyanakkor, hogy hasmenés esetén is a diéta szerves részét képezi.

Teljes beérése előtt összehúzó hatású, ezért hurutos bélrendszeri problémák esetén érdemes féléretten, megpárolt formában alkalmazni, üres gyomorra, naponta kettőt elfogyasztva. A tápláló gyümölcs továbbá B-vitaminokban is gazdag, melyek az anyagcsere-folyamatok megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen tápanyagok, ezek felelnek ugyanis többek között a szénhidrátok feldolgozásáért és energiává alakításáért.

A banán emellett méregteleníti a szervezetet, segít leküzdeni a cukor utáni sóvárgást, nem utolsósorban pedig magas káliumtartalma révén vízhajtó hatással rendelkezik, minek köszönhetően a vizesedés okozta tüneteket is csökkenti, illetve a magas vérnyomás ellen is használják. Mivel csökkenti a vérnyomást, és könnyen emészthető, nagyszerű táplálék idősek számára is. Gyermekeknek és csecsemőknek azonban mértékkel szabad csak adni.




  
 
0 komment , kategória:  **** Gyógynövények**  
Csalán
  2011-03-28 16:42:38, hétfő
 
 

A csípős csalán (Urtica dioica)

A csípős csalán, vagy nagy csalán, jól ismert népi orvosság a szénanátha és más allergiás betegségek ellen. Enyhíti az allergiás reakció által okozott gyulladást, és megszünteti az orrban és a mellkasban a pangást.

Az Amerikai Természetgyógyászok Nemzeti Kollégiuma újabban elvégzett vizsgálata szerint a kísérletes vizsgálaton végig részt vett 69 beteg 57%-ánál csalán hatására a mérsékelttől igen hatásosig terjedő mértékben enyhültek az allergiás tünetek. E csoport fele a csalánkezelést legalább olyan jónak, vagy jobbnak ítélte, mint a szénanátha ellen korábban kapott egyéb szereket. A csalán eredményesen alkalmazható női bántalmak enyhítésére is. Használták hüvelyfertőzések, pl. Candida-fertőzés ellen, valamint a nagymértékű menstruációs vérzés mérséklésére. Sok vasat és C-vitamint tartalmaz, ezért ételként történő fogyasztása hozzájárulhat az anémia megelőzéséhez. Növeli a szoptató anyák tejét. A frissen gyűjtött növényből hajvizet készítenek. Állatkísérletek tanúsága szerint csökkenti a vércukorszintet, és segíthet megakadályozni a cukorbetegséget.

Hatásai

Enyhíti az orrdugulást és a könnyezést, valamint a szénanátha egyéb kellemetlen tüneteit.
Segít meggyógyítani a hüvelyfertőzéseket.
Elősegíti a menstruációs vérzés normalizálódását.
Csökkenti a vércukorszintet.
Vasat szolgáltat a vörösvértestek képződéséhez

 
 
0 komment , kategória:  **** Gyógynövények**  
Articsóka
  2011-03-28 16:40:40, hétfő
 
 
Az articsóka hatásai (Cynara scolymus)

Az articsóka virága, vagy feje - amit gyakran a növény szívének is neveznek - afrodiziákum (nemi vágyat fokozó hatású) hírében áll, bár tudományosan sohasem bizonyították be.

Még ha ez a népszerű zöldségféle nem is befolyásolja kedvezően a szívügyeket, magára a szívre kétségtelenül jó hatású. Világszerte éveken át végzett különböző vizsgálatokból kiderült, hogy a vér koleszterinszintje articsóka fogyasztása után csökkent. Valóban egy cynarának nevezett, koleszterinszint-csökkentő hatóanyagot vontak ki az articsókából. Egy 1940-ben Japánban folytatott kísérlet eredménye azt mutatta, hogy az articsóka nemcsak a vér koleszterinszintjét csökkentette, hanem fokozta a májban az epetermelődést és jó vizelethajtó hatása is volt.

Hatásai
Mérsékli a szervezetben a víz felhalmozódását.
A vér koleszterinszintjének csökkentése révén védi a szív egészségét.
Fokozza a májműködést.
Talán fokozza a nemi vágyat.



  
 
0 komment , kategória:  **** Gyógynövények**  
Bazsalikom
  2011-03-28 16:38:35, hétfő
 
 
Bazsalikom (Ocimum basilicum)

Őshazájában, Dél-Ázsiában az egyik legszentebb növény. A hinduk Laksmi istennő és férje, Visnu tiszteletére kultikus helyeken ültetik. Állítólag "soha el nem mulandó nemi életet adományoz".

Fűszeres illatú növény, tojásdad levelei kihegyezett csúcsúak, épszélűek, csipkések vagy bevagdaltak, néha pirosasra színeződnek. Virágzata laza álfüzér, kis virágai többnyire hatosával álörvöket alkotnak. Az ajakos virágok színe fehér, sárgás vagy pirosas, hosszúságuk 7-15 mm.

Elterjedés

Hazája India. Melegebb vidékeken világszerte termesztik.

Hatóanyagok

Illóolaj, benne metilkavikol (esztragol, a főkomponens), linalool, eugenol, cineol, ocimén; cserzőanyagok flavonoidok.

Felhasználás

A bazsalikom emésztés- és étvágyserkentő, szélhajtó, enyhe görcsoldó és tejelválasztást elősegítő hatású. Túlnyomórészt fűszerként használják, de a népi gyógyászatban gyomor- és bélpanaszok, valamint (ritkábban) a húgyutak megbetegedéseinek kezelésére s a garat gyulladásának enyhítésére toroköblögető szerként is használatos. Felmerült, hgoy az esztragol sejtkárosító és rákkeltő tulajdonságú lehet, ezért a drog (és mindenekelőtt az illóolaj) gyógyászati felahsználását, különösen várandós és szoptató kismamák, csecsemők és kisgyermekek számára, valamint hosszabb időn át nem javasolják. Fűszernövényként és illat- vagy ízkorrigáló szerként (a készítmények 5%-áig) történő felhasználása nem igényel megfontolást. Homeopátiás készítményei húgycsőgyulladás ellen hatásosak

 
 
0 komment , kategória:  **** Gyógynövények**  
Ánizs
  2011-03-28 16:36:30, hétfő
 
 
Egyik legkedveltebb fűszere volt a hedonista Rómának. Szerették emésztést elősegítő, élénkítő és nem utolsósorban szexuális aktusra ingerlő hatású, illatos illóolajáért.

Finoman szőrözött, jellegzetes illatú növény, szára hengeres, bordázott. Összetett ernyővirágzata gallérok nélküli kevésszámú gallérkalevele szálas. Szürkészöld körte alakú ikerkaszattermései 3-5 mm hosszúak, felületük rövid serteszőrökkel és kiemelkedő bordákkal fedett, csúcsukon bibemaradvány.

Elterjedés

Hazája a Földközi-tenger keleti parvidéke, gyakran termesztik, esetenként elvadul.

Hatóanyagok

Illóolaj, amelynek fő alkotórésze és illathordozója transz-anetol, metil-kavikol (esztragol) és ánizsaldehid; kumarinok.

Felhasználás

A drog s leghatásosabb alkotórésze, az illóolaj is nyálkaoldó és köptető hatású, számos köhögés elleni készítmény alkotóeleme. Enyhe görcsoldó és szélhatjó tulajdonsággal is rendelkezik, ezért a gyermekgyógyászatban gyakran használják kólikás panaszok ellen. A népi gyógyászatban szoptatós anyák számára az ánizst a tejelválasztás fokozása céljából ajánlják. Homeopátiás felhasználási területei közé a tarkótájék és a nyak, valamint a derékzsába fájdalmainak csillapítása tartozik.

Az illóolaj, amely bizonyítottan antibakteriális sajátsággal is rendelkezik, szájvizekben és torokfertőtlenítő tablettákban is gyakran megtalálható, ugyanígy a termések gyógytea-keverékekben, íz- és illatjavító adalékként, továbbá számos szeszesitalnak jellegzetes ízt ad (ouzo, raki, pernod). Emelett kenyerek és sütemények kedvelt fűszere.






  
 
0 komment , kategória:  **** Gyógynövények**  
Len
  2011-03-28 16:33:51, hétfő
 
  Len (Linum usitatissimum)

A Föld mérsékelt és szubtrópusi éghajlatú régióiban a lenfélék neméhez kb. 200 faj tartozik. Nálunk 8 különböző típusú lenfajta található, melyek közül néhánynak az utóbbi időben nagyobb gazdasági jelentőséget is tulajdonítanak.

Bibliai és történelmi vonatkozások

A Bibliában a lent elsősorban ruhák előállításával kapcsolatban említik. Így Mózes második ( 28,42 ) és harmadik könyvében (6,3) lenvászonból készült nadrágról esik szó. Mózes harmadik könyve (6,3; 8,7, ill. 10,5 és 16,4) arról számol be, hogy a papok ,,lábruházatát", nadrágját lenvászonból készítették. Erről Sámuel első (2,18) és második könyve (6,14), ill. a Krónikák első könyve (15,27) és Ezékiel könyve (14,17) is említést tesz. Mózes második könyvében (9,31) arról olvashatunk, hogy egy jégverés tönkreteszi a lentermést. A Példabeszédek könyve (31,13) és Ézsaiás könyve (19,9) leírja, milyen módon használták fel ezt a növényt. Jézus holttestét is lenvászonba göngyölték, erről tesznek tanúságot az Evangéliumok (Lukács 23, 53; János 19,40 és 20,5; Máté 27,59 és Márk 15,46). A Jelenések könyvében (15,6 és 19,8) a vászonlepedőt a szentek igazságosságának jelképeként értelmezik. Emellett a lent cérnák és kötelek előállítására is használták. A Bírák könyvében (16,9) Sámson elszakítja vászonkötelékeit.

Bingeni Szent Hildegárd (1098-1179) a növénynek elsősorban külsődleges használatát írja le: a lenvízpakolást égési sebeknél és leégésnél alkalmazták. Ehhez a lenmagot 10 percig vízben főzzük, majd testhőmérsékletűre hűtjük. A főzőlébe mártott kendőt a sérült bőrfelületre helyezzük. A lenmagból készült krémet Szent Hildegárd oldalszúrásra és csípőfájdalomra ajánlja.
A len a világ egyik legidősebb kultúrnövénye, melyet már a kőkorszak idején, kb. 10 000 évvel ezelőtt is használtak táplálékként és gyógynövényként, ill. rostját is hasznosították. Termelése már a Kr. e. 5. században is ismert volt az ókor nagy népeinél, a babilóniaiaknál, egyiptomiaknál, föníciaiaknál vagy a zsidóknál. A múmiákat pl. lenvászonba tekerték. Egyiptomban a lenvászon öltözet az isteni tisztaság jelének számított, ezért is használták a papi öltözék elkészítéséhez. Lent, lenmagot találtak az egyiptomi sírokban is, ahová a növényt az elhunyt táplálékaként helyezték. Még az óindiai gyógyászatban, az ájurvédában is gyógyító növényként említik.

Az ókori Görögországban és Rómában ezzel ellentétben a len-termelés nem játszott jelentős szerepet. A galliai és germániai termesztésről a római történész és író, az idősebb Plinius (Kr. u. 23-79) számol be. A görög orvos, Hippokratész (Kr. e. 460-370) követői hangsúlyozzák a növény gyógyászati jelentőségét. A görög filozófus Theophrast (Kr. e. 372-287) beszámol a lennyák alkalmazásáról.

A lent a kínai kultúrkörben csak az i. sz. 11. században említik meg. A növényt ott a makacs székrekedés terápiás szereként ismerték, ill. a korai öregedés és az őszülés ellenszereként tartották számon. Általános erősítőnek is használták.

Indikáció és klinikai hatékonyság

A lenmag gastritis (gyomornyálkahártya-gyulladás), gastroduodenitis (a gyomor és a nyombél nyálkahártyájának gyulladása), ulcus (fekély), hyperaciditás (gyomorsavtúltengés), ill. diaré (hasmenés) és erjedési diszpepszia (emésztési zavar) esetén ajánlott. Jó szer krónikus székrekedés és különböző eredetű nyálkahártya-gyulladások esetén (köhögés, rekedtség, húgyúti fertőzések) is. Antiphlogisticus (gyulladáscsökkentő) tulajdonsága mellett a lenmag enyhe spasmoliticus (görcsoldó) hatással is rendelkezik.

A lenolaj a már említett felhasználási területek mellett 50 g-os dózisban aranyeres problémák esetén is ajánlott. A felső bőrréteg sérülésénél a lenmagőrleményt kataplazmaként (kásaborogatásként) vetik be, a lenolajat pedig szintén külsőleg égési sebekre viszik fel. A kásás borogatás sokáig megtartja a meleget.
Homeopátiás alkalmazásban a frissen virágzó lenesszencia asztma, szénaláz és urtikaria (csalánkiütés) fellépésekor adható. A növény szárának rostjából előállított orvosi cérna sebek ellátására szolgál. A lenolaj többszörösen telítetlen zsírsavai (ún. F-vitamin) megelőzik az érelmeszesedést.

Ha a lenmagot vízbe áztatjuk, akkor nyákanyagtartalmától függően eredeti nagyságának akár háromszorosára is megnő. Duzzadási képességének maximumát a vékonybél enyhén lúgos környezetében éri el. Itt a nyákot képző lenmag konzisztenciát, sűrűséget csökkentő képessége és csúszást elősegítő hatása okán megkönnyíti a béltartalom továbbhaladását. A ballasztanyagok javítják a bél perisztaltikáját. Tágítóingerének hatása kiváltja a székletürítést. Mindemellett a kéksav (ciánsav), amely a linamarin enzimek általi felhasításakor szabadul fel, gátolja a rothadást kiváltó kórokozók elszaporodását a bélben. A lenmag bélmozgást szabályozó hatása azonban csak egy-két nap múlva jelentkezik.

Alkalmazás

A lenmag frissen zúzottan, ill. a gyógynövényboltokban és gyógyszertárakban kapható készítmények formájában alkalmazható. A lenmagból (egész szemesen) napi két-három alkalommal egy evőkanálnyit vehetünk be, elegendő folyadék fogyasztása mellett.

Biológia

A len a lenfélék családjába tartozó egynyári kultúrnövény. Kb. másfél méter magasra nő, apró, keskeny levelei vannak. Kék, ritkán fehér virágai 5-5 csésze-, szirom- és porzólevélből állnak. Virágzási ideje Európában júliustól szeptemberig tart. Termése gömb formájú tok, amelyben több, olajban gazdag mag helyezkedik el. Elő-Ázsiából és Egyiptomból származik, de mára minden kontinensen ismert és termesztett növény.







  
 
0 komment , kategória:  **** Gyógynövények**  
     1/4 oldal   Bejegyzések száma: 36 
2011.02 2011. Március 2011.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső
Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 594 db bejegyzés
e év: 12096 db bejegyzés
Összes: 26968 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 6751
  • e Hónap: 15421
  • e Év: 71354
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.