|
2016-03-07 19:55:01, hétfő
|
| |
| |
Bírák könyvének 11-16-ig terjedő fejezetei
1A gileádita Jefte pedig hatalmas, vitéz férfi lett. Egy prostituált nőnek volt a fia, és Gileád volt az apja Jeftének. 2Gileádnak a felesége több fiút is szült neki. Amikor feleségének a fiai megnőttek, elűzték Jeftét, ezt mondva neki: ,,Nem lesz velünk örökséged apánk házában, mert másik asszonynak vagy a fia!" 3Jefte pedig elfutott testvérei elől, és Tób földjén telepedett le. Henyélő emberek gyülekeztek Jefte mellé, és vele együtt portyáztak.4Rövid idő elteltével Ammon fiai harcba szálltak Izrael ellen. 5És amikor Ammon fiai harcba szálltak Izrael ellen, Gileád vénei azon nyomban elmentek, hogy elhozzák Jeftét Tób földjéről, 6és ezt mondták Jeftének: ,,Jöjj, légy a vezérünk, és harcoljunk Ammon fiai ellen!" 7Jefte azonban így szólt Gileád véneihez: ,,Hát nem ti gyűlöltetek olyannyira, hogy elűztetek apám házából? Miért csak most jöttök hozzám, amikor nyomorúságban vagytok?" 8Erre Gileád vénei ezt mondták Jeftének: ,,Éppen ezért tértünk vissza most hozzád, te pedig gyere el velünk, és harcolj Ammon fiai ellen, s légy Gileád minden lakójának a feje." 9Jefte erre ezt mondta Gileád véneinek: ,,Ha visszavisztek, hogy harcoljak Ammon fiai ellen, és Jehova a kezembe adja őket, akkor a fejetek leszek!" 10Gileád vénei így feleltek Jeftének: ,,Jehova legyen a hallgatója ennek köztünk, ha nem a szavad szerint cselekszünk." 11Jefte pedig elment Gileád véneivel, és fővé és vezérré tette őt a nép maga fölött. És Jefte elmondta minden beszédét Jehova előtt Micpában.12Azután Jefte követeket küldött Ammon fiainak a királyához, ezt üzenve: ,,Mi közöm hozzád, hogy ellenem jössz, és harcolsz országomban?" 13Ammon fiainak a királya ezt mondta Jefte követeinek: ,,Ez azért van, mert amikor Izrael kijött Egyiptomból, elvette földemet Arnontól kezdve egészen a Jabbókig és a Jordánig. Most pedig add azokat vissza békességgel." 14Jefte azonban ismét követeket küldött Ammon fiainak a királyához, 15és ezt üzente neki:,,Ezt mondja Jefte: »Izrael nem vette el Moáb földjét és Ammon fiainak a földjét. 16Mert amikor feljött Egyiptomból, Izrael a pusztán át ment egészen a Vörös-tengerig, majd Kádesbe érkezett. 17Akkor Izrael követeket küldött Edom királyához, ezt üzenve: ,Kérlek, hadd menjek át a földeden', de Edom királya nem hallgatta meg. Moáb királyához is küldött követeket, de az sem egyezett bele. Izrael pedig Kádesben maradt. 18Amikor továbbvonultak a pusztában, megkerülték Edom földjét és Moáb földjét; Moáb földjétől napkelet felé mentek, és letáboroztak Arnon területén; de nem mentek át Moáb határán, Arnon volt ugyanis Moáb határa.19Izrael azután követeket küldött Szihonhoz, az amoriták királyához, Hesbon királyához, és Izrael ezt mondta neki: ,Kérünk, hadd menjünk át földeden az én helyemre.' 20Ám Szihon úgy érezte, nem volna biztonságos, ha Izrael átmenne a területén, ezért Szihon összegyűjtötte egész népét, letáborozott Jahácban, és harcba szállt Izrael ellen. 21Akkor Jehova, Izrael Istene Szihont és egész népét Izrael kezébe adta, úgyhogy levágták őket, és Izrael birtokba vette az amoriták egész országát, akik azon a földön laktak. 22Így hát birtokba vették az amoriták egész területét az Arnontól egészen a Jabbókig és a pusztától egészen a Jordánig.23Jehova, Izrael Istene űzte el az amoritákat a népe, Izrael elől, te pedig el akarod űzni ezt a népet. 24Hát nem azokat fogjátok elűzni, akiket Kámos, a ti istenetek segít elűzni? Mi pedig azokat fogjuk elűzni, akiket Jehova, a mi Istenünk elűz előlünk. 25És most ti vajon jobbak volnátok, mint Bálák, Cippór fia, Moáb királya? Ő vajon perlekedett Izraellel, vagy harcolt valaha is ellenük? 26Míg Izrael Hesbonban és alárendelt városaiban, Aróerben és alárendelt városaiban és mindazokban a városokban lakott háromszáz éven át, amelyek az Arnon partján vannak, miért nem vettétek el ezeket sosem abban az időben? 27Én nem vétkeztem ellened, hanem te bánsz velem rosszul azáltal, hogy harcolsz ellenem. Jehova, a Bíró bíráskodjon ma Izrael fiai és Ammon fiai között.«"28De Ammon fiainak a királya nem hallgatott Jefte szavaira, melyeket üzent neki.29Jehova szelleme ekkor rászállt Jeftére, és ő átment Gileádon és Manassén, átment a gileádi Micpén, és a gileádi Micpéből Ammon fiai felé vonult.30Akkor Jefte fogadalmat tett Jehovának, és ezt mondta: ,,Ha a kezembe adod Ammon fiait, 31akkor az, aki kijön, igen, aki kijön elém a házam ajtaján, amikor békével visszatérek Ammon fiaitól, legyen Jehováé; felajánlom azt mint égő felajánlást."32Jefte pedig felvonult Ammon fiai ellen, hogy harcoljon velük, és Jehova a kezébe adta őket. 33Vágta őket Aróertől fogva egészen Minnitig — húsz várost —, Ábel-Keramimig nagy öldökléssel. Így hódoltattak meg Ammon fiai Izrael fiai előtt.34Jefte végül Micpába ment, a házához, és íme, a lánya jött ki elé tamburinszóval, táncot lejtve! Ő volt az egyetlen gyermeke. Nem volt rajta kívül se fia, se lánya. 35Amikor megpillantotta lányát, megszaggatta ruháját, és ezt mondta: ,,Ó, jaj, lányom, térdre kényszerítettél, épp te vagy az, akit száműztelek. Én bizony megnyitottam számat Jehovának, és nem vonhatom vissza."36De ő ezt mondta neki: ,,Apám, ha megnyitottad szádat Jehovának, tégy velem aszerint, ami elhagyta ajkaid, hisz Jehova bosszút állt érted ellenségeiden, Ammon fiain." 37Ezt mondta még apjának: ,,Csak azt kérem, hadd maradjak magamra két hónapra, hadd menjek el; kimegyek a hegyekbe, hadd sirassam el szüzességemet a barátnőimmel."38Erre ő így felelt: ,,Menj!" És elbocsátotta két hónapra; az pedig elment barátnőivel, és elsiratta szüzességét a hegyekben. 39A két hónap elteltével visszatért apjához, aki aztán teljesítette fogadalmát, melyet őfelőle tett. A lánynak sosem volt kapcsolata férfival. És rendelkezéssé lett Izraelben, 40hogy Izrael lányai évről évre elmentek, hogy dicsérjék a gileádita Jefte lányát; évente négy napra.
12.fejezet
1Efraim férfiai pedig összegyűltek, átmentek észak felé, és ezt mondták Jeftének: ,,Miért mentél át harcolni Ammon fiai ellen, és miért nem hívtál minket magaddal? Rád gyújtjuk a házadat!" 2Jefte azonban ezt mondta nekik: ,,Különösen nagy küzdelmet kellett vívnom nekem és a népemnek Ammon fiaival. Hívtalak én titeket, hogy segítsetek, de ti nem mentettetek ki a kezükből. 3Amikor láttam, hogy nem fogtok megmenteni, elhatároztam, tenyeremre teszem a lelkemet, és kimegyek Ammon fiai ellen. Jehova pedig a kezembe adta őket. Miért jöttetek hát ma ide harcolni ellenem?"
4Jefte rögtön egybegyűjtötte Gileád összes férfiát, és harcolt Efraimmal. Gileád férfiai leverték Efraimot, amiért ezek ezt mondták: ,,Efraim szökevényei vagytok ti, ó, Gileád, Efraimon belül és Manassén belül." 5Majd Gileád elfoglalta a Jordán gázlóit Efraim elől, és amikor az Efraimból való menekülő férfiak azt mondták: ,,Hadd menjek át", akkor Gileád férfiai megkérdezték mindegyiküktől: ,,Efraimita vagy?" Ha erre az azt mondta: ,,Nem!", 6akkor azt mondták neki: ,,Mondd csak, hogy sibbólet!" Az viszont azt mondta: ,,szibbólet", ugyanis nem tudta helyesen kiejteni ezt a szót. Ők pedig elfogták, és levágták azt a Jordán gázlóinál. Így estek el akkor negyvenkétezren Efraimból.7Jefte hat éven át volt Izrael bírája, majd meghalt a gileádita Jefte, és eltemették a városában, Gileádban.8Őutána a betlehemi Ibcán lett Izrael bírája. 9Neki harminc fia és harminc lánya volt. Kiküldött, és harminc leányt hozatott fiainak máshonnan. Ő hét évig volt Izrael bírája. 10Azután Ibcán meghalt, és eltemették Betlehemben.11Utána a Zebulon törzséből való Elon lett Izrael bírája. Ő tíz évig volt Izrael bírája. 12Majd a Zebulon törzséből való Elon meghalt, és eltemették Ajjalonban, Zebulon földjén.13Őutána Abdon, a piratoni Hillel fia lett Izrael bírája. 14Neki negyven fia és harminc unokája volt, akik hetven szamáron jártak. Ő nyolc évig volt Izrael bírája. 15Majd Abdon, a piratoni Hillel fia meghalt, és eltemették Piratonban, Efraim földjén, az amálekiták hegységében.
13.fejezet
1És Izrael fiai újra azt cselekedték, ami rossz Jehova szemében, ezért Jehova negyven évre a filiszteusok kezébe adta őket.2Élt akkoriban egy córai férfi, Dán törzsének a családjából való, akinek a neve Manoah volt. A felesége meddő volt, nem szült gyermeket. 3Ám megjelent egyszer Jehova angyala az asszonynak, és így szólt hozzá: ,,Íme, most meddő vagy, és nem szültél még gyermeket. De várandós leszel, és fiút fogsz szülni. 4Most azért vigyázz magadra, kérlek, ne igyál bort vagy részegítő italt, és ne egyél semmi tisztátalant. 5Mert íme, várandós leszel, és fiút fogsz szülni; ne érje borotva a fejét, mert Isten nazireusa lesz a gyermek, miután elhagyta anyja méhét. Ő jár majd élen abban, hogy kiszabadítsa Izraelt a filiszteusok kezéből."6Az asszony ekkor ment, és elmondta férjének: ,,Az igaz Istennek egy embere jött hozzám; a megjelenése olyan volt, mint az igaz Isten angyaláé, nagyon félelmet keltő. Nem kérdeztem, honnan való, és ő sem mondta meg a nevét, 7de így szólt hozzám: »Íme, várandós leszel, és fiút fogsz szülni. Most pedig ne igyál bort vagy részegítő italt, és ne egyél semmi tisztátalant, mert Isten nazireusa lesz a gyermek, attól fogva, hogy elhagyja anyja méhét, a halála napjáig.«"8Manoah erre könyörögni kezdett Jehovához, így szólva: ,,Bocsáss meg, Jehova! Kérlek, hadd jöjjön el hozzánk újra az igaz Isten embere, akit elküldtél, és oktasson minket, mit tegyünk a születendő gyermekkel." 9Az igaz Isten meghallgatta Manoah szavát, és az igaz Isten angyala újra eljött az asszonyhoz, amikor az épp kint ült a mezőn, Manoah, a férje azonban nem volt vele. 10Az asszony azon nyomban sietett, futott, hogy elmondja férjének, és így szólt hozzá: ,,Íme, eljött a férfi, aki a minap megjelent nekem!"11Manoah erre felkelt, elkísérte feleségét, odament a férfihoz, és ezt kérdezte tőle: ,,Te vagy az a férfi, aki beszélt az asszonnyal?", mire ő így felelt: ,,Én vagyok." 12Manoah ekkor ezt mondta: ,,Teljesedjenek hát szavaid. Milyen lesz a gyermek élete és munkája?" 13Jehova angyala pedig ezt mondta Manoahnak: ,,Őrizkedjen az asszony mindattól, amit mondtam neki. 14Semmit se egyen, ami szőlőből származik, bort és részegítő italt ne igyon, és semmilyen tisztátalant ne egyen. Mindazt, amit parancsoltam neki, tartsa meg."15Manoah ekkor így szólt Jehova angyalához: ,,Kérlek, hadd marasztaljunk, és hadd készítsünk el teelőtted egy kecskegidát!" 16Jehova angyala azonban ezt mondta Manoahnak: ,,Még ha marasztalsz is, nem eszem a kenyeredből; de ha égő felajánlást akarsz bemutatni Jehovának, azt felajánlhatod." Manoah ugyanis nem tudta róla, hogy Jehova angyala. 17Akkor Manoah ezt kérdezte Jehova angyalától: ,,Mi a neved, hogy ha majd szavad beteljesedik, tisztelettel adózhassunk neked?" 18Jehova angyala azonban így felelt neki: ,,Miért kérdezősködsz a nevem felől, amikor az oly csodálatos?"19Ekkor Manoah vette a kecskegidát meg a gabonafelajánlást, és felajánlotta a sziklán Jehovának. És Ő csodálatos módon cselekedett Manoahnak és feleségének a szeme láttára. 20Ugyanis amikor a láng felszállt az oltárról az ég felé, akkor Jehova angyala is felszállt az oltár lángjában Manoahnak és feleségének a szeme láttára. Ők pedig rögtön leborultak arccal a földre. 21És többé nem jelent meg Jehova angyala Manoahnak és feleségének. Manoah ekkor tudta meg, hogy az Jehova angyala volt. 22Manoah ezért így szólt feleségéhez: ,,Meg fogunk halni, mert az Istent láttuk!" 23Ám a felesége ezt mondta neki: ,,Ha Jehova meg akart volna ölni minket, akkor nem fogadott volna el a kezünkből égő felajánlást és gabonafelajánlást, nem mutatta volna nekünk mindezeket, és nem hallatott volna velünk ilyesmit, mint amit most hallatott."24Az asszony később fiút szült, és elnevezte Sámsonnak. A fiú pedig felnövekedett, és Jehova áldása kísérte. 25Idővel ösztönözni kezdte őt Jehova szelleme Mahane-Dánban, Córa és Estáol között.
14.fejezet
1Ekkor Sámson lement Timnába, és meglátott egy nőt Timnában a filiszteusok lányai közül. 2Felment hát, s így szólt apjához és anyjához: ,,Láttam egy nőt Timnában a filiszteusok lányai közül; vegyétek őt nekem feleségül." 3Apja és anyja azonban ezt mondták neki: ,,Hát nincs testvéreid lányai között és az egész népem között nő, hogy a körülmetéletlen filiszteusok közül veszel feleséget?" De Sámson ezt mondta apjának: ,,Őt vedd el nekem, mert ő kedves a szememben." 4Sámson apja és anyja nem tudták, hogy Jehovától volt az, hogy ő alkalmat keres a filiszteusok ellen, abban az időben ugyanis a filiszteusok uralkodtak Izrael felett.5Sámson tehát lement apjával és anyjával Timnába. Amikor Timna szőlőskertjeihez ért, íme, egy fiatal sörényes oroszlán ordítva jött elébe. 6Ekkor működni kezdett rajta Jehova szelleme, ő pedig kettétépte azt, mint ahogy egy gidát tépnek ketté, pedig semmi sem volt a kezében. De apjának és anyjának nem mondta el, mit cselekedett. 7Lement, beszélt azzal a nővel, és az még mindig kedves volt Sámson szemében.8Nem sokkal később visszatért, hogy hazavigye. Közben letért, hogy megnézze az oroszlán tetemét. Hát az oroszlán tetemében méhraj volt, meg méz! 9Kiszedte azt a tenyerébe, továbbment, és miközben ment, eszegette. Amikor utolérte apját és anyját, mindjárt adott nekik is belőle, és ők is ették. De nem mondta el nekik, hogy az oroszlán teteméből szedte ki a mézet.
10Az apja lement hát a leányhoz, Sámson pedig lakomát rendezett ott; mert így tettek akkoriban az ifjak. 11Amikor pedig meglátták, harminc társat adtak a vőlegény mellé, hogy vele legyenek. 12Sámson ekkor így szólt hozzájuk: ,,Hadd adjak fel nektek egy rejtvényt. Ha megfejtitek nekem a lakodalom hét napja alatt, és kitaláljátok, akkor adok nektek harminc alsóruhát és harminc öltözet ruhát. 13De ha nem tudjátok megfejteni, akkor ti adtok nekem harminc alsóruhát és harminc öltözet ruhát." Erre ők így feleltek neki: ,,Ismertesd a rejtvényt, hadd halljuk!" 14Ezt mondta hát nekik:,,Az evőből étel jött ki,
Az erősből édes jött ki."De nem tudták megfejteni a rejtvényt három napon át. 15A negyedik napon ezt mondták Sámson feleségének: ,,Szedd rá a férjedet, hogy mondja el nekünk a rejtvény megfejtését, egyébként elégetünk téged és apád házát is tűzben. Azért hívtatok meg minket, hogy elszedjétek a javainkat?" 16Sámson felesége erre sírni kezdett neki, ezt mondva: ,,Te bizony gyűlölsz engem, nem szeretsz! Rejtvényt adtál fel népem fiainak, és nem mondtad meg nekem a megfejtését." Erre ő így felelt neki: ,,Hisz még apámnak és anyámnak sem mondtam meg, akkor hogy mondanám meg neked?" 17De az csak sírt és sírt neki hét napon át, míg a lakoma tartott. A hetedik napon végül elmondta neki, addig gyötörte. Az pedig elmondta a megfejtést népe fiainak. 18Így hát a város férfiai azt mondták neki a hetedik napon, mielőtt még bemehetett volna a belső szobába:
,,Mi édesebb, mint a méz?S mi erősebb, mint az oroszlán?"Erre ő így felelt nekik:,,Ha nem az én üszőmmel szántottatok volna,A rejtvényt meg nem fejtettétek volna."19Ekkor Jehova szelleme működni kezdett rajta, és lement Askelonba; levágott közülük harminc férfit, majd fogta, amit leszedett róluk, és odaadta az öltözet ruhákat a rejtvény megfejtőinek. Majd dühösen felment apja házába.20Sámson felesége pedig a vőlegény egyik társáé lett, aki Sámsonnal volt.
15.fejezet
1Valamivel később, a búzaaratás napjaiban Sámson meglátogatta a feleségét, egy kecskegidát vive magával. Ezt mondta: ,,Bemegyek feleségemhez a belső szobába." Ám az asszony apja nem engedte bemenni, 2hanem ezt mondta az asszony apja: ,,Azt mondtam magamban: »Biztosan meggyűlölted őt.« Ezért odaadtam a társadnak. De hát a húga nem jobb őnála? Legyen helyette ő a tied." 3Sámson azonban ezt mondta nekik: ,,Most nem terhel vétek, ha rosszul bánok a filiszteusokkal."4Azzal Sámson elment, fogott háromszáz rókát, szerzett fáklyákat, majd farkat farokhoz fordítva fáklyát tett a két farok közé, középre. 5Aztán meggyújtotta a fáklyákat, és ráeresztette a rókákat a filiszteusok szántóföldjeire, a lábon álló gabona közé. Így felgyújtott mindent: kévéket, lábon álló gabonát, szőlőskerteket és olajfaligeteket.6A filiszteusok kérdezgették: ,,Ki tette ezt?" Majd ezt mondták: ,,Sámson volt az, a timnai ember veje, amiért az fogta annak feleségét, és a vőlegény társának adta." A filiszteusok erre felmentek, és megégették az asszonyt és az apját tűzben. 7Sámson pedig ezt mondta nekik: ,,Ha ti így tesztek, nincs más hátra, mint hogy bosszút álljak magamért rajtatok, és csak azután nyugszom meg." 8És kardélre hányta őket, lábszárat combra halmozott nagy mészárlással, majd azután lement, és Étám sziklahasadékában lakott.9Később a filiszteusok feljöttek, letáboroztak Júdában, és ellepték Lehit. 10Ekkor Júda férfiai megkérdezték: ,,Miért jöttetek fel ellenünk?", mire ők így feleltek: ,,Azért jöttünk fel, hogy megkötözzük Sámsont, és azt tegyük vele, amit ő tett velünk." 11Erre lement háromezer júdai férfi Étám sziklahasadékához, és ezt mondta Sámsonnak: ,,Nem tudod, hogy a filiszteusok uralkodnak rajtunk? Mit jelentsen hát ez, mit tettél velünk?" Erre ő így felelt nekik: ,,Ahogy ők tettek velem, én is úgy tettem velük." 12De ők ezt mondták neki: ,,Azért jöttünk le, hogy megkötözzünk, és a filiszteusok kezébe adjunk." Sámson erre így felelt nekik: ,,Esküdjetek meg, hogy ti nem fogtok rám támadni." 13Ők így feleltek: ,,Nem fogunk. Csak megkötözünk, és a kezükbe adunk, de mi nem ölünk meg téged."Meg is kötözték két új kötéllel, és kivitték a sziklahasadékból. 14Amikor Lehibe ért, a filiszteusok ujjongva fogadták. De Jehova szelleme működni kezdett rajta, és a karján lévő kötelek olyanná váltak, mint a tűzzel perzselt lenfonál, úgyhogy lemállottak béklyói a kezéről. 15Talált egy szamárcsődör-állkapcsot, ami még nem száradt ki, kinyújtotta érte a kezét, felvette, és agyonvert vele ezer embert. 16Sámson ekkor így szólt:,,Szamárcsődör állkapcsával: egy halom, két halom,
Szamárcsődör állkapcsával ezer embert vertem agyon!"17Amint befejezte mondandóját, eldobta kezéből az állkapcsot, és elnevezte azt a helyet Ramat-Lehinek. 18De nagyon megszomjazott, és hívni kezdte Jehovát, így szólva: ,,Te adtál ily nagy szabadítást a te szolgád kezébe, most meg haljak szomjan, és kerüljek a körülmetéletlenek kezébe?" 19Isten erre kettéhasított egy mozsár alakú üreget Lehiben, és víz fakadt ki abból. Ő pedig ivott, s azután szelleme visszatért, és feléledt. Ezért nevezte azt el Én-Hakkorénak. Ott van az Lehiben mind a mai napig.20Ő húsz évig volt Izrael bírája a filiszteusok napjaiban.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Bírák könyve |
|
|
|
|
|
Offline
