2021-09-06 06:07:52, hétfő
|
|
|
Szöllősi Bernadett
Van az úgy néha, hogy hiába haladsz,
mégis mindig csak egy helyben maradsz,
s közben nem figyelsz, nem nézed az órát,
így telnek el lassan, évek, napok, órák.
Van az úgy, hogy elsőre néha nem jön össze,
de ha ez a próbatétel mégsem tör össze,
fogd, és menj, vedd a világot hátadra,
ne pazarolj több időt, rosszra vagy bánatra.
Van az úgy néha, hogy elfáradnak a szavak,
ülnek csak a szájban, mint halott anyag.
s bárhogy akarjuk, nincsen igénk arra,
hogy milyen jó néha, belekacagni a napba.
De van az úgy néha, hogy nem is kell beszélni,
s milyen ritka az, ha az ember ezt megéli:
ki melletted ül - s ez mindennel felér -
ha szavad sincs, de egy pillantásból megért.
|
|
|
0 komment
, kategória: Érzelmek 1. |
|
Címkék: pillantásból, belekacagni, elfáradnak, próbatétel, melletted, mindennel, bernadett, figyelsz, beszélni, pazarolj, szöllősi, világot, hátadra, nincsen, akarjuk, bárhogy, szájban, rosszra, bánatra, haladsz, helyben, maradsz, megért, halott, elsőre, mégsem, közben, milyen, telnek, szavak, szavad, mindig, megéli, lassan, ülnek, igénk, helyben maradsz, próbatétel mégsem, világot hátadra, pillantásból megért, Szöllősi Bernadett,
|
|