|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2014-03-20 07:55:34, csütörtök
|
|
|
Ne engedd, hogy bármilyen külső tényező nyomasztó súlyával rád nehezedjék.
Lásd meg a rosszban a jót, a sötét felhők mögül kivillanó tündöklő ezüstös fényt
és összpontosítsd figyelmedet erre a ragyogásra, mígnem a sötét felhő egészen
eltűnik.
Eileen Caddy
|
|
|
0 komment
, kategória: Lélekmorzsák 6. |
|
|
|
|
|
2014-03-20 07:48:18, csütörtök
|
|
|
Az ecetmuslicák azok a kis rovarok, amelyek ha egyszer befészkelték magukat
a lakásba, úgy tűnik, már sosem szabadulhatsz meg tőlük. Mostanáig! Vannak
ugyanis olyan eszközeid a konyhában, amelyeket nagy sikerrel alkalmazhatsz
erre a célra is.
Az esetmuslicák imádják a gyümölcsöket és zöldségeket, főleg amelyek édesek
és már közel állnak az erjedéshez. Amennyiben felfedezed őket a lakásban, azt
jelenti, találtak maguknak ,,ennivalót", vagyis az első lépésed a tőlük való
megszabadulásban az, ha eltávolítod az eleségforrásukat.
1. Mosd át alaposan a munkalapot a konyhában, lehetőleg szappannal vagy
mosószerrel, ahányszor csak főzöl valamit. És az asztalt is töröld át minden evés
után, hogy ne maradjanak édes szósz- vagy italnyomok rajta, amelyek bevonzzák
ezeket a zavaró kis lényeket.
2. Fontos, hogy a mosogatókagyló és a lefolyók mindig tiszták legyenek.
A maradékok ugyanis szintén magukra hívják a muslicák figyelmét. Amennyiben
megfigyeled, hogy a lefolyóból bukkannak fel az állatkák, az jelenti, oda rakják
le tojásaikat. Hogy elkerüld az elszaporodásukat, önts párszor néhány napig forró
vizet a csőbe, ami elpusztítja a közveszélyt.
3. Bizonyosodj meg afelől, hogy az evőeszközök, tányérok alaposan el vannak
mosva, és a helyükre kerülnek lecsöpögés után. Ha az a szokásotok a családban,
hogy nem csak a konyhában étkeztek, meg kell találnod a lakásban elrejtett
piszkos tányérokat, evőeszközöket, ételfoltokat vagy gyümölcshéjat, amelyekre
megjelenhetnek a muslicák. Természetesen, valamennyi érintett vagy gyanús
tárgyat meg kell tisztítanod.
4. Ne hagyj szem előtt édes folyadékot tartalmazó üvegeket vagy használt
poharakat, csészéket. Ezek ugyanis azonnal magukhoz csalogatják a bosszantó
legyecskéket.
5. Forró nyári napokon, főként ha növényi jellegű szemét gyűl össze, naponta
ajánlott levinned a lakásból.
6. Tartsd a gyümölcsöket és a zöldségeket hűvös helyen (például a hűtő
szekrényben) vagy nejlonzacskóban, hogy meggátold, hogy a muslicák rájuk
helyezzék tojásaikat.
7. Vedd szemügyre a kamrában lévő krumpli- és hagyma-, illetve fokhagyma
állományt. Ezek ugyanis hajlamosak muslicákat csalogatni, leginkább ha
romlófélben vannak. Továbbá, azt is ellenőrizd, hogy nincsenek-e ételmaradékok,
meglágyult gyümölcsök vagy zöldségek, esetleg italfoltok, amelyek akaratlanul is
hozzád invitálják a nem kívánt vendégeket.
|
|
|
0 komment
, kategória: Praktikák ötletek |
|
|
|
|
|
2014-03-12 12:24:07, szerda
|
|
|
Kedves ismerősöm tágra nyílt szemekkel tanulmányozta a laborleletét. Próbált kiigazodni az ismeretlen elnevezések, a referenciaértékek és a megcsillagozott tételek között. Nem ment. Azt hiszem, nincs egyedül ezzel. Neki szántam segítségül ezt a kis összeállítást, de azt hiszem, más számára is hasznos lehet.
Az itt következő tartalom az internetről származik, bárki számára elérhető. Forrásai a http://www.webbeteg.hu; www.hazipatika.com; www.informed.hu; centrumlab.hu; www.macosz.hu; www.eletforma.hu oldalak. Az egyes címeknél szereplő leírások az ezeken az oldalakon található tartalmak szerkesztett, rövidített utánközlései.
Nem közlünk referenciatartományokat - ami azt mutatná, milyen határok között kell mozognia az egyes értékeknek. Egyrészt a különböző oldalakon különböző referenciatartományok szerepeltek, másrészt eltérések lehetnek az egyes laboratóriumok által használt mértékegységek között. Eltérő referenciatartományok vonatkozhatnak természetesen a felnőttekre és a gyermekekre, egyes esetekben a nőkre és a férfiakra is, pl. a vörösvértestek esetében. A referenciatartományokat különben is mindenki megtalálja a saját laborleletén.
A cikk az eredeti laborleletben lévő meghatározások sorrendjében halad. Az első rész a Vérkép címszóig lévő elemeket veszi számba, a második rész - Laborlelet II. - a Vérkép címszó alá sorolt elemeket ismerteti. Nem közöl a vizsgálattal kapcsolatos technikai információkat - pl. hogy mikor szükséges éhgyomri vizsgálat - és nem ad semmiféle tanácsot. Tájékoztat. És ahogy mondani szokták, minden továbbival kapcsolatban ,,kérdezze meg kezelőorvosát, vagy gyógyszerészét."
Vörösvértest-süllyedés, Westergren vizsgálat
Az eljárás során az alvadásban gátolt vérben lévő sejtek ülepedési sebességét határozzák meg.
A vizsgálat eredménye több ok miatt lehet alacsonyabb - szívelégtelenség, vörösvérsejt-többlet, sarlósejtes vérszegénység -, de ezeknek kisebb a jelentősége, mint az emelkedett süllyedésértéknek.
A süllyedés értéke magasabb lehet a következő állapotokban: fertőző betegségek, gyulladás, rosszindulatú daganatok, súlyos vérszegénység, vesebetegség, pajzsmirigy túlműködés.
GOT, GPT
A vizsgálat során az aminosavak anyagcseréjében szerepet játszó két enzim, a GOT (glutamát-oxálacetát aminotranszferáz) és a GPT (glutamát-piruvát aminotranszferáz) aktivitását határozzák meg a szérummintából. A két enzim többféle szövetben (máj, vázizom, szívizom) is megtalálható, de legnagyobb mennyiségben a májsejtek tartalmazzák. Ha tehát ezek a sejtek pusztulnak, a vérszérumban megemelkedik az enzimek aktivitása.
Használják a májbetegségek kórisméjének felállításához (a két enzim aktivitásának egymáshoz való viszonyát is szokták vizsgálni), illetve a kórlefolyás követéséhez. Fontos szerepe van azon gyógyszerek mellékhatásainak megfigyelésében, melyek károsíthatják a májsejteket.
Mi okozhatja a magasabb szintjét?
Májkárosodás (pl. vírusos májgyulladás, alkoholos májgyulladás, májzsugor, májtumor, súlyos epeúti elzáródás), nagyfokú izomszövet-pusztulás (pl.: izomsérülés, égésbetegség).
Gamma-GT, GGT (gamma-glutamil transzferáz)
A Gamma-GT vizsgálatot leggyakrabban az epeutak elzáródásának kimutatására, illetve a májsejteket ért károsító hatások kimutatására végzik. A vizsgálat során a glutation nevű anyag lebontásában szerepet játszó enzim, a gamma-glutamil transzferáz aktivitását határozzák meg a szérummintából. Az enzim legnagyobb mennyiségben a májban, hasnyálmirigyben és a vesében fordul elő.
Mi okozhatja a GGT magasabb szintjét?
Epeutak elzáródása (pl. epekövesség) miatt létrejövő májbetegségek, májgyulladás, hasnyálmirigy-gyulladást, alkoholizmus, a májban pangó vér (pl. szívelégtelenség).
AP, ALP (alkalikus foszfatáz)
A vizsgálatot általában máj- és csontbetegségek vizsgálatának céljából végzik. A vizsgálat során az alkalikus foszfatáz nevű enzim aktivitását határozzák meg a vérplazmából. Az enzim a szervezet minden szövetében megtalálható, nagyobb mennyiséget tartalmaz a máj, a belek, a csontok, a vese és a méhlepény
Mi okozhatja az alacsonyabb szintjét?
A normálisnál alacsonyabb alkalikus foszfatáz aktivitás sokkal ritkább, mint a magasabb. Oka lehet: vérszegénység, pajzsmirigy alul működés, éhezés.
Mi okozhatja a magasabb szintjét?
Májbetegségek: májgyulladás, zsírmáj, májzsugor, májtumor, epeutak gyulladása, epeútelzáródás. Csontbetegségek: csonttörés, malignus daganat csontáttéte, csontlágyulás, angolkór (rachitis). Egyes vérképzőszervi megbetegedések: (pl. csontvelő fibrózis) és a terhesség is okozhatja.
Össz-bilirubin
A vörös vértestekben lévő hemoglobin, mely a vér vörös színét adja, felszabadul a lebomló vörös vértestekből és átalakul bilirubinná, ez az indirekt bilirubin. A máj enzimrendszere vízoldékonnyá teszi (ez a direkt bilirubin), majd az epével kiválasztja. A bélben lévő epefesték egy része visszaszívódik a belekből a vérbe, ahonnan a vizelettel ürül ki. A hemoglobin lebomlási termékei okozzák a normális széklet és a vizelet színét.
Ha értéke a normál tartománynál magasabb:
A magas bilirubinszint a szemfehérje, a nyálkahártyák és a bőr sárgás elszíneződését (sárgaság), valamint viszketést okoz.
Mitől lehet magasabb és mit tegyünk, hogy csökkentsük?
A bilirubinszint emelkedett lehet fokozott bilirubin-termelődés, azaz a vörösvértestek fokozott szétesése, illetve csökkent átalakítás és kiválasztás, azaz máj enzim rendszereinek zavara (májgyulladás, májzsugor, mérgezés) vagy epeút-elzáródás (epekő, hasnyálmirigy-betegségek) esetén.
LDH Laktát-dehidrogenáz
Ez a glukóz anyagcserében részt vevő enzim minden sejtben megtalálható. Így a keringésbe kerülő enzim legfontosabb forrásai a nagyobb tömegű, nagy glukóz anyagcseréjű szövetek, mint a máj, a szív- és vázizom, vörösvértestek, idegszövet, valamint a tumor szövet. Az LDH aktivitásának mérésével megbecsülhetjük olyan szövetpusztulással járó betegségek mértékét és lefolyását, mint a szívinfarktus, májgyulladás, tumornövekedés, izomsérülés vagy a hemolízis (vörösvérsejtek szétesése).
Karbamid
A karbamid nitrogén a szérum kreatinin szinttel együtt a veseműködés indikátora. Amennyiben vese eredetű (renális) vagy vesén kívüli (extrarenális) okból a vese működése beszűkül, romlik, akkor ezek az értékek a vérben emelkednek. A karbamid nitrogén szint kezd előbb emelkedni, majd a kreatin is. Az utóbbi tartós emelkedése utalhat arra, hogy krónikus betegség áll a háttérben. Az érték megemelkedhet attól is, ha nem iszik elég folyadékot.
Kreatinin
A kreatinin a szervezetben az izom anyagcsere végterméke. A kreatinin izomeredetével magyarázható, hogy a vér kreatinin koncentrációja függ az egyén izomtömegétől. Kisgyermekekben, nőkben alacsonyabb, mint erős izomzatú férfiakban. A keringő kreatinint a vese kiválasztja és a vizelettel kiürül. Mivel a vese tubulusokban nem szívódik vissza, kiválóan alkalmas a vese glomerulus filtráció sebességének (GFR) mérésére. Elsődlegesen használatos veseműködés vizsgálat a kreatinin mérés, mind szérumból, mind vizeletből.
Magas kreatinin lehetséges okai: vesebetegség, veseelégtelenség, vizeletelvezető rendszer elzáródás, csökkenő vese véráramlás, szívelégtelenség, sokk, kiszáradás. 50 év felett normálisan is növekszik a szérum kreatinin szintje.
Alacsony kreatinin szint oka lehet: csökkenő izomtömeg, előrehaladott májbetegség, hosszú távú kortikoszteroid terápia, elsődleges izombetegség.
GFR - Glomerulus filtrációs ráta
A krónikus veseelégtelenség súlyosságának pontos megítélésére használt laboratóriumi paraméter, amely a vese méreganyag kiválasztását végző mikroszkópikus érgomolyagok, a glomerulusok kiválasztó működését tükrözi. A percenként 90 milliliter alatti GFR érték a vesekárosodás megjelenésének korai kórjelzője lehet. Minél kisebb a GFR értéke, annál súlyosabb a vesekárosodás foka.
Húgysav
A húgysav a nukleinsavakat felépítő purinvegyületek egyik lebontási terméke. A húgysav a vesékben kiválasztódik és a vizelettel ürül.
A magas húgysavszint esetén a húgysav az ízületekben kikristályosodva rakódik le. A kristályok gyulladásos reakciót váltanak ki, ez a köszvény. A magas húgysavszint oka lehet a magas húgysav tartalmú ételek túlzott fogyasztása. Ilyenek a vörös húsok, a kolbászfélék, de emeli a húgysavszintet az alkohol fogyasztása, cukorbetegség, többféle gyógyszer is, illetve a magas fehérjetartalmú diéta. Veseelégtelenségben a húgysav ürítése csökken, emiatt emelkedik vérszintje. Emelkedett húgysavszint mutatható ki vészes vérszegénységben, leukémiában és ólommérgezés esetén is.
A húgysav vérszintjét csökkenti a húgysavürítést fokozó gyógyszerek, illetve nagy mennyiségű C-vitamin fogyasztása. Amennyiben a magas húgysavszint táplálkozási okokra vezethető vissza, akkor a diétával, valamint a húgysav ürítését serkentő gyógyszerekkel lehet vérszintjét csökkenteni.
Glükóz (vércukor)
A cukorbetegséggel járó magas vércukorszint kimutatására végzik.
A glükóz a sejtek “üzemanyaga". A sejtek a vérben keringő glükózt inzulin jelenlétében tudják felvenni. Cukorbetegség esetén a vér glükózszintje megemelkedik.
Az alacsony vércukorszint szédüléssel, izzadással, éhséggel, látászavarokkal, súlyos esetben eszméletvesztéssel jár. Az alacsony vércukorszint (hipoglikémia) oka lehet májkárosodás, alkoholizmus, kóros soványság, inzulint termelő daganat.
A magas vércukorszint szomjúságot, nagy mennyiségű vizelet ürítését okozza. Hosszú távon a magas vércukorszint a vese, a retina elváltozásait okozza, lassítja a sebgyógyulást, rontja a kis erekben való átáramlást, emeli az érelmeszesedés, szív-érrendszeri betegségek kockázatát.
A magas vércukorszint leggyakoribb oka a cukorbetegség. Kezelésében a szigorú diéta, súlycsökkentés és a gyógyszeres kezelés (tabletták vagy inzulin-injekció) betartása a legfontosabb. A rosszul kezelt cukorbetegség rövid távon nem okoz panaszokat, de hosszú távon veseelégtelenség, látásvesztés, szív- és érrendszeri betegségek alakulhatnak ki.
Haemoglobin A1C
A haemoglobin A1c vizsgálat az utolsó 2-3 hónap átlagos vércukor szintjét vizsgálja, a glikozilált (a glükózzal kötésben lévő) hemoglobin koncentrációjának a meghatározásával. A glükóz és a hemoglobin A együttesét nevezzük hemoglobin A1c-nek vagy glikohemoglobinnak. Minél nagyobb a glükózkoncentráció a vérkeringésben, annál nagyobb mértékben kötődik az A hemoglobinhoz.
Normál értéknél magasabb szintje azt jelzi, hogy az elmúlt időszakban a vércukor értékek a kívánt értéknél magasabb tartományban voltak, mely vagy a kezelés módosítását teszi szükségessé, vagy a beteg együttműködésének elégtelenségét jelzi.
Nátrium
A vérből elválasztott szérumból meghatározzák a nátriumion koncentrációját. A szérum nátriumion koncentráció mérése fontos információt szolgáltathat a folyadékháztartásról, hormonális hatásokról, számos betegségben az alkalmazott kezelés hatásosságáról.
A lelet értékelése összetett, hiszen a koncentrációt változtatja mind a szervezetben található víz, mind a nátrium mennyiségének változása. A táplálkozással felvett só mennyisége csak igen szélsőséges esetekben befolyásolja a szérumkoncentrációt. Mégis a hipertónia (magas vérnyomás betegség) kezelésének részeként javasolt sószegény diéta igen hasznos, hiszen a szervezet nátriumtartalmát, a vesékre háruló fokozott terhelést csökkenti. Számos, gyakran használt gyógyszercsoport befolyásolja az eredményt, ezért a gyógyszerszedésről a kezelőorvost tájékoztatni kell (pl. vérnyomáscsökkentők, vizelethajtók, szteroid gyulladáscsökkentők, hashajtók, fájdalomcsillapítók, orális fogamzásgátlók).
Az alacsony nátriumszint viselkedészavarokat, lehangoltságot, zavartságot okoz. 120 mmol/l alatti nátriumszint esetén agynyomás fokozódás jelei mutatkozhatnak: fejfájás, hányinger, hányás, tudatzavar, görcsök.
A magas nátriumszint szomjúságot, zavartságot, görcsöket, a vizelet mennyiségének növekedését okozhatja.
Kálium
A káliumion a szervezet legfőbb sejten belüli (intracelluláris) pozitív ionja, azonban a szérumkoncentráció szűk határok között, alacsony tartományban változhat.
Számos, gyakran használt gyógyszercsoport befolyásolja az eredményt, ezért a gyógyszerek szedéséről a kezelőorvost tájékoztatni kell (pl. vérnyomáscsökkentők, vizelethajtók, szteroid gyulladáscsökkentők, hashajtók, fájdalomcsillapítók, orális fogamzásgátlók, inzulin).
Az étkezéssel bevitt kálium mennyisége bizonyos esetekben fontos lehet. Nagyobb mennyiségben tartalmaznak káliumot a halételek, zöldségek (brokkoli, borsó, burgonya, paradicsom, spenót, fejessaláta) és egyes gyümölcsök (citrusfélék, alma, banán, sárgabarack).
Vizsgálata különösen fontos a veseműködés csökkent volta, illetve vízhajtó kezelés esetében.
Nagyon alacsony káliumszint esetén a következő tünetek alakulhatnak ki: izomgyengeség, bélleállás, alacsony vérnyomás, izomgörcs, emelkedett vizeletmennyiség.
A magas káliumszint sokáig nem okoz tüneteket, ritkán petyhüdt végtagbénulás jelentkezik. Súlyos eseteiben hasmenés, EKG-eltérések, ritmuszavarok lépnek fel.
Szérum összfehérje
A fehérjék hasonló kémiai struktúrát mutató, aminosavakból felépülő, de tulajdonságaikban és funkciójukban sokféle óriásmolekulák. A vérben a fehérjék mint szállítómolekulák, a véralvadási rendszer tagjai, hormonok, enzimek, az immunrendszer működésében résztvevő antitestek fordulnak elő.
A fehérjék alacsony vérszintje a vízháztartás zavarát okozza, az érpályából a víz a szövetek felé áramlik, vizenyő (ödéma) alakul ki.
Az alacsony fehérjeszint oka lehet a hiányos táplálékbevitel, a felszívódás zavara, a májban zajló fehérje-anyagcsere zavara, illetve a fehérjék fokozott vesztése. Ez utóbbiakat májbetegség, veseelégtelenség daganatos betegségek okozhatják.
Az extrém magas fehérjekoncentráció a vér áramlási tulajdonságainak romlását okozza.
A magas fehérjeszint oka lehet krónikus gyulladás, folyadékvesztés (hányás, hasmenés), vérfehérjéket termelő sejtek burjánzása.
Koleszterin: összkoleszterin, HDL, LDL
A koleszterin szint normál szinttől való eltérésének két sarkalatos pontja van: az egyik a táplálékkal való túlzott bevitel, a másik szabályozó mechanizmus a májban történő előállítása és szétosztása a szervezet sejtjeiben. A laboratóriumi vizsgálatok során meghatározzák az összkoleszterin szintet és ezen belül feltüntetik a HDL és LDL koleszterin arányát is.
A HDL koleszterin (high density lipoprotein - nagy sűrűségű lipoprotein), az ún. ,,védő"-koleszterin, ahogy a neve is mutatja, az érfalban a már lerakódott koleszterint visszaszállítja a májba, ahol lebomlik. Ezzel részt vesz az érfal védelmében.
A HDL alacsony értéke, hajlomosít az érelmeszesedésre és ezzel szoros kapcsolatban álló szív - és érrendszeri megbetegedések kialakulására. Szintjét változatos táplálkozással: csirkehús, lazac, pisztráng fogyasztásával, rendszeres testmozgással lehet az optimális szinten tartani, sőt, ha egyéb betegség miatt nem tilos, akkor rendszeresen, jó minőségű vörösborból fogyasztott 1 dl is védő hatással bír.
Az LDL koleszterin (low density lipoprotein - kis sűrűségű lipoprotein), az ún. ,,rossz"-koleszterin, funkcióját tekintve a koleszterin szállítását végzi a májból a sejtek irányába. Ha túl nagy a koleszterin kínálat és a sejtek a rendelkezésre álló mennyiséget nem tudják felhasználni, az egyensúly eltolódik és a felesleges koleszterin az erek falában lerakódik. A lerakódott koleszterin következtében nő az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata.
Az LDL koleszterin és az összkoleszterin emelkedett értéke egyaránt a koleszterin érfalban történő lerakódásának kedvez, csökkentve ezzel az érfal rugalmasságát, elősegítve az érelmeszesedést és növelve a következményes szívinfarktus kialakulásának kockázatát.
Triglicerid
Normál esetben a vérben csak minimális mennyiségű triglicerid van jelen.
A trigliceridek, ún. neutrális zsírok, a táplálkozás során felvett zsírok legfőbb alkotóelemei, illetve a szervezet zsírraktárai is főként ezekből épülnek fel. A trigliceridek közé soroljuk a disznózsírt, a vajat, az olajat stb., melyekre más és más zsírsav összetétel jellemző. Túlzott szénhidrát fogyasztás esetén a szervezetünk triglicerideket állít elő (szintetizál).
Táplálkozást követően a szervezetbe jutott zsírok egy része az energiaszükségletet biztosítja, egy másik része azonban - a táplálék összetételétől függően - feleslegben van, nem kerül felhasználásra. A fel nem használt zsírok a zsírszövetben raktározódnak, a test legfontosabb energiaforrását biztosítják, továbbá védik a testet a kihűléstől, szigetelő funkciót töltenek be, védelmet biztosít a csontoknak és belső szerveknek.
Széklet vér, Weber
A vizsgálat a vastagbélrák szűrésének része. A vérszegénység okainak felderítésében is fontos, mivel a tápcsatornai rejtett (okkult) vérzések - nyelőcsőgyulladás, gyomornyálkahártya-gyulladás, gyomor- vagy nyombél fekély, vastagbél-daganatok - általában hosszan tünetmentesek lehetnek, de végül vérszegénységet okoznak. A vérzés oka lehet: fekély, polip, bélgyulladás, Crohn-betegség, szájüregi vérzés, vastagbélrák, aranyér.
A székletben megjelenő vér a bélrendszerből származik. Mire a felsőbb szakaszokból származó vér a székletbe kerül, megemésztődik és a székletet - ha nagy mennyiségű - feketére festi, a végbélből származó vér pedig friss piros színű. Kis mennyiségű vér nem okozza a széklet elszíneződését. A székletvér vizsgálat véres hurka fogyasztásától is pozitív lehet.
TSH - Thyreoidea-stimuláló hormon, pajzsmirigy serkentő hormon, tireotropin
A TSH-szint mérése a pajzsmirigy betegségek diagnosztikájában nyújt segítséget. A pajzsmirigy működését, hormontermelését az agyalapi mirigy szabályozza a TSH elválasztásával. A TSH serkenti a pajzsmirigy működését. A TSH az agyalapi mirigy és pajzsmirigy alkotta rendszer összehangolt működésének egyik jelzője. Értéke lehet magas és alacsony is akár a pajzsmirigy alul-, akár túlműködése esetén. A TSH értéke csak a szabályozó rendszer többi hormonjával és a klinikai tünetekkel együtt értelmezhető.
Alacsony TSH-szint esetén az agyalapi mirigy nem serkenti a pajzsmirigy működését. Az alacsony TSH-szint önmagában nem okoz gondot, de jelzi a pajzsmirigy működésének zavarát.
Mivel a pajzsmirigy túlműködése gátolja a TSH felszabadulását, ezért a TSH értéke alacsonyabb lehet pajzsmirigy túlműködéses állapotokban. Emellett alacsonyabb szintet lehet mérni terhességben és számos gyógyszer (gyulladáscsökkentők, vérnyomáscsökkentők) hatására is.
Magas TSH-szint esetén az agyalapi mirigy serkenti a pajzsmirigy működését. A magas TSH-szint önmagában nem okoz gondot, de jelzi a pajzsmirigy működésének zavarát.
A magas TSH-szint leggyakoribb oka a pajzsmirigy alul működése. Ritka esetekben a TSH termelődésének zavara állhat a jelenség hátterében.
|
|
|
0 komment
, kategória: Egészség 2. |
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2014. Március
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | |
3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | |
10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | |
17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | |
24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | |
31 | |
| |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
3 db bejegyzés |
e év: |
502 db bejegyzés |
Összes: |
34593 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 5117
- e Hét: 19913
- e Hónap: 42180
- e Év: 174734
|
|
|