|
2010-09-01 13:10:05, szerda
|
| |
| |
Kedves Alexander!
Egész héten vártalak. Este is beszaladtam a Lingerbe. Ittam a kávémat, minden ajtónyitódásra felkaptam a fejemet, hátha jössz, de nem jöttél. Kérdeztem a barátnőidet, hol vagy? Nem tudták. Kérdeztem mindenkit, senki sem tudta.
Ismerem azt a helyet, azt az, egyetlen-egy helyet, ahol kereshetnélek. Oda nem mertem elmenni. Mert nem tudom, mennyire közelíthetek!
Ezért inkább várlak.
Minden délben és este ott ülök a Lingerben és várlak.
Tudod az élet egyikünk számára sem könnyű!
Egy gyötrelmes éjszaka után, amikor őrjöngve aprítottam föl asztalt, széket, mindent mit Asztalos csinált, mikor bejelentette, hogy elmegy Ausztráliába, akkor azt gondoltam vége.
Itt a vége!
Álltam az előszobában, ott volt az az intarziás kisasztal, amit legutóbb vettem tőle. És ahogy egyre jobban néztem azt az asztalt, akkor láttam, hogy nincs befejezve!
Ettől még jobban elcsüggedtem.
Miért nincs befejezve?!
Ki tudja? Ki ad nekem erre választ?
Lehet, hogy még többet akart rajta elvégezni, mint amennyi a tehetségéből futotta? Aztán megrémült, hogy nem tudja megcsinálni?
De lehet, elég annyi, hogy ez egy befejezetlen ember. - gondoltam és örültem a megtalált válasznak.
Reggelre megérlelődött bennem az elhatározás, talpon fogok maradni!
Nem szólhatok az életedbe Alexander, de nem bírom ki. Ne haragudj! Miattad teszem, hidd el! Már kételkedsz is! Látom.
Próbálj már egyszer kételkedés nélkül elfogadni valakit! Ne keresd a miérteket. Nem gondolod, hogy lehet valamit tiszta szívvel csinálni, hátsó gondolatok nélkül?
Tehetséges vagy! Mégis egy helyben toporogsz!
Indulj el Alexander!
Azt mondtad, unod, már előre látod a napjaidat: minden nap egyforma.
Miért mit gondolsz?
Nincsenek nagy titkok! Mindenki így él. Én is. Te buta! Csak megpróbálom a lehető legjobbat kihozni belőle, hogy este is tudjak még mosolyogni.
Vedd észre a lehetőségeidet és tegyél érte, hogy ott legyél, ahol lenned kell. Csak akkor működik az életed, te bolond!
Hidd el nem vagy egyedül, és néha, ha elakadsz, tudd, hogy van, aki segítsen! Talpon kell maradnod, a befejezetlen emberekkel ne foglalkozz te sem!
Tudod Alexander nagyon érdekes vagy, hajszolod a magányt és sohasem akarsz egyedül lenni!
Miért van az, hogy mindig szeretsz valakit, hol ezt, hol azt, de sohasem nagylelkűen, áradóan? Éppen ezért nem is bírod sokáig.
Tudod Alexander, a szeretet, ha van határa, akkor az nem is szeretet. Akkor az egy kimódolt emberi érintkezés! És akkor tényleg egyedül maradsz!
Egyetlen-egyet kérek csak, egyetlen egyet. Amit szeretnél, akit szeretnél, azt engedd a szívedbe!
És még valami, ne akard megváltoztatni, azt aki nem akar változni. Csak magadat tudod, ott benn a szívedben.
Tudod... Csak magadat. Benn a szívedben |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
