|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
|
|
2010-12-25 10:20:20, szombat
|
| |
| |
Áldott legyen a szív, mely hordozott,
és áldott legyen a kéz, mely felnevelt.
Legyen áldott eddigi utad,
és áldott legyen egész életed.
Legyen áldott Benned a Fény,
hogy másoknak is fénye lehess.
Legyen áldott a Nap sugara,
és melegítse fel szívedet.
Hogy lehess meleget osztó forrás,
a szeretetedre szomjazóknak,
és legyen áldott támasz karod,
a segítségedre szorulóknak.
Legyen áldott gyógyír szavad,
minden hozzád fordulónak.
Legyen áldást hozó kezed,
azoknak, kik érte nyúlnak.
Áldott legyen a mosolyod,
légy vigasz a szenvedőknek.
Légy te áldott találkozás,
minden téged keresőnek.
Legyen áldott immár,
minden hibád, bűnöd, vétked.
Hiszen aki megbocsátja,
végtelenül szeret téged.
Őrizzen hát ez az áldás,
fájdalomban, szenvedésben.
Örömödben, bánatodban,
bűnök közti kísértésben.
Őrizze meg tisztaságod,
Őrizze meg kedvességed.
Őrizzen meg Önmagadnak,
és a Téged szeretőknek
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Karácsony |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-25 10:15:28, szombat
|
| |
| |
Kovács Nóra: Az igazi Karácsony
Mi lehet szebb ünnep a Karácsonynál?
Hol az emberi szív önmagára talál,
Nincs képmutatás, hazugság, önzőség,
Csak a tiszta szeretet, mi lelkünkben örökség.
Ez az az ünnep,
Hol tornyosul,
Az öröm, a béke,
Ez az az ünnep,
Mit vártunk egy éve.
A szeretet csak része a Karácsonynak,
Van egy ünnep, mi annál is fontosabb,
Az Úr Jézus születését ünnepeljük,
Ki értünk szenvedett, hogy megtérjünk.
Ezt sajnos gyakran elfelejtjük,
Hogy a legnagyobb ajándékot adta nekünk:
Azt, hogy van esélyünk örök életre,
Ha befogadjuk őt szíveinkbe.
Ez az üzenete a Karácsonynak,
Hogy van valaki aki mellettünk van.
Segít, megőriz, magához ölel,
Ha hiszünk benne, ő itt van, közel.
Pompázik a fenyőfa, szikrázik a hó,
A szél súg valamit a fülünkbe:
Bízz benne, szeret téged, csodaként hat e szó,
Így marad az ünnep örökre szívünkbe
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Karácsony |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-25 10:13:02, szombat
|
| |
| |
Karácsony szent napján megnyugszik a lélek
Égen és földön is angyalok zenélnek
Gyertyák gyúlnak sorra, mécsesek lobognak
Nyoma sincs bánatnak, szívünk összedobban.
Minden ember békés, otthonában készül
Fő a finom leves, karácsonyfa szépül.
Terített asztalon épp már készülőben
Friss kalács illata száll a levegőben.
A fenyő új ruhát ölt, fény-fűzér a karja
Tetejét ezüstös kristálydísz takarja
Csillagszóró szikrák csillannak az ágán
Piros gömbök lógnak meseszép palástján.
Gyermeki kezecskék izgatottan várják
Mit hozott Jézuska, s vidáman csodálják
Mit rejt a fa alja, van-e még ajándék
Azon nyomban kezdődhet az önfeledt játék.
Adventi koszorú pihen az asztalon
Gyertya lángja lobban, nézem, és csak hagyom
Töltse be a szobát arany sugarával
Tele van a szívem meleg boldogsággal.
Karácsony éjjelén én csak azt kívánom
Szeretet és béke legyen a világon
Lehulló hópelyhek vigyázzák az álmunk
Minden beteljesül, amit csak kívánunk./MARYAM/
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Karácsony |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2010-12-25 10:09:16, szombat
|
| |
| |
A koldus karácsonya
Mesét súg az élet minden jó embernek,
S minden kis madárnak, ki a fagytól reszket.
Karácsonyi varázs járja a világot,
Fényt adva a vaknak, ki sohasem látott.
Az Úr angyalai szeretetet szórnak,
S letörlik bús könnyét a szomorú koldusnak.
A megfagyott koldus szeretetre éhes,
Álmodozó szíve könnyet csalni képes.
Útitársa nem más, mint a betlehemi csillag,
Ki a jó barátja, s vigyáz rá míg pirkad.
Vacogva bandukol a megfagyott úton,
Meglát egy kisleányt a befagyott kúton.
Meglepődve nézi a könnyező kislányt,
Odalép, s letörli a deres szempillát.
A kicsi lány árva, magányos a szíve,
De senki nem szereti, nem aggódnak érte.
Odaül a koldus, lassan átöleli,
Azt suttogja néki, hogy az Úr szereti.
S a millió ember, kik most elfelejtik,
Valahol, odabent nagyon szeretik.
Elmeséli azt is, hogy a csodák élnek,
S a gonosz emberek a szívük mélyén félnek.
Aztán halk szóval, álmodozó hangján,
Így szól a kislányhoz egy csillagra mutatván:
- Nézz csak az égre, a remény csillagára,
S csillogó szemeddel bámulj a világra.
Karácsony van itt kinn, s odabent a szívben,
S karácsony él az emberi reményben.
Ki a bánat foglya, s a szenvedés tükre,
A szemedbe kell nézzen, s felszárad a könnye.
A te kicsi szíved erősebb az észnél,
Legyőz minden rosszat, mindent mitől félnél.
A szeretet lángja égjen a szemedben,
S a remény szikrája lobogjon szívedben.
Mikor háború dúl a könnyes nagyvilágban,
Szeretet égjen ez árva családban.
Így történt egyszer, hogy egy koldus és egy árva,
Együtt bandukolt a vak reményre várva.
A könnyes szemű Isten lenézett a Földre,
S mindkettőjük álmát valósággá tette.
Náznán Andrea Bernadett
(2010. december 6.)
Forrás:.poet.hu |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Karácsony |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 14
|
|
|
|
2010. December
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
364 db bejegyzés |
| e év: |
1206 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 6551
- e Hét: 26087
- e Hónap: 65699
- e Év: 294636
|
|
|
Offline
