Belépés
koszegimarika.blog.xfree.hu
"Az ember értékét nem az esze, a műveltsége, nem a hatalma vagy a tehetsége, hanem a lényéből áradó melegség minősíti."--- "Nem az a fontos, a ... Kőszegi Marika
1955.09.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
Úgy jött Ő, mint Üstökös a nyári égen Érkezett,s beragyogott
  2018-11-17 21:03:18, szombat
 
 

Úgy jött Ő, mint Üstökös a nyári égen
Érkezett, s beragyogott mindent szelíden
Jött, s szeretett! Újra! Mint ifjú korában
Új értelmet nyert élete mostanában.

Boldogság ült két szemének kék tüzében
S rabul estünk humorának bűvkörében
Játékosan tréfált velünk mindig, s újra
Bolondozva, derűs arccal felragyogva

Mindig mesélt életéből történetet
Vele is mennyi minden megtörténhetett
S bár már a test fájdalma az útjában állt
Lelke vágyott, s szárnyalt mint egy dalosmadár

Nem ismertem ilyen embert életemben
Ki azt nézte mindig, hol segíthet ebben,
Abban, s bármiben, ha nemes szíve látta
Valaki szorul egy kis támogatásra..

Elhozta közénk a dalt, a dobot, zenét,
S ölelésre tárta felénk mindkét kezét
Védjegye lett a kézcsók s a huncut mosoly,
S nem látszott rajta, hogy a baj ilyen komoly..

Bízott, hitt, tűrt, harcolt Ő , és reménykedett
Párja kezét fogva remélt jobb életet
Emléke, a lénye itt maradt közöttünk,
S az Üstökös tovaszállt...
Sosem felejtünk

(Árpi bácsinak 2016.november 16. Nagy Ildikó)



 
 
0 komment , kategória:  VERSEK  
Csendesedj el
  2018-11-17 20:58:39, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  IDÉZETEK,Mondák  
Helló november!
  2018-11-17 09:48:03, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  November  
Ballagok, a megfakult őszben
  2018-11-17 09:39:59, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  November  
Ábrándos találkozás. Búcsúzik a napsugár. Készül pihenőre..
  2018-11-17 09:36:42, szombat
 
 

Ábrándos találkozás.

Búcsúzik a napsugár.
Készül pihenőre..
A kék színű eget
Vörösre festette

Szép bíborvörös ég.
Befesti a tavat.
Ladikom ringatja.
Nyugtalan vágyamat.

Már látom a szürke.
Dombok láncolatát.
Már ábrándozom.
Kerget az égővágy.

Ott a dombon túl.
Ott a szerelmem.
Égőtüzes lángja.
Siess kis ladikom
Érjünk ki a partra

Vágyom a forrócsókját.
A lázasan ölelő két karját.
Gondolkodom mit mondjak.
Neki amikor meglátom.

Keresem a becézőszavakat ..
Ábrándjaim húrjai oly feszesek.
Észre sem veszem a ladikom.
Partot ért, és megfeneklett .

Itt áll előttem; elakad hangom Istenem.
Nem is lett fontos,A forrócsók áradata a,
Szerelem legszebb, legszentebb szava.
Piroska Mosó.

 
 
0 komment , kategória:  November  
Pilinszky János Milyen felemás Milyen felemás érzések közt
  2018-11-17 08:13:29, szombat
 
  Pilinszky János
Milyen felemás
Milyen felemás érzések közt élünk,
milyen sokféle vonzások között,
pedig zuhanunk, mint a kő
egyenesen és egyértelmüen.

Hányféle szégyen és képzelt dicsőség
hálójában evickélünk, pedig
napra kellene teregetnünk
mindazt, mi rejteni való.

Milyen
megkésve értjük meg, hogy a
szemek homálya pontosabb lehet
a lámpafénynél, és milyen
későn látjuk meg a világ
örökös térdreroskadását.



 
 
0 komment , kategória:  VERSEK  
Egyszer eljön majd a perc, amikor megtanulsz nemet mondani.
  2018-11-17 08:06:04, szombat
 
  Egyszer eljön majd a perc, amikor megtanulsz nemet mondani. Amikor nem fogsz többé bólogatva, tétován állni, ott, ahonnan legszívesebben menekülnél. Eljön majd a pillanat, amikor nemes egyszerűséggel képes leszel elmenni onnan, ahol érzed, nem lehetsz önmagad. Ahol kritikát kapsz megértés helyett, és visszahúznak, ahelyett, hogy szárnyakat kapnál. El fog jönni, mert el kell jönnie. Egyszer minden pohár betelik, és rájössz, nem tudsz tovább várni. Várni arra, hogy szebb, jobb, vagy boldogabb legyen. Egész egyszerűen azért nem, mert nincs tovább. Megkaptad, amit kellett, adtál, amit tudtál, és nincs tovább. De vár egy út, egy szebb világ, egy megértéssel teli holnap. Elindulni, megérkezni, és élni ezért a pillanatért, hozzon bármit a holnap, nem nagy ár. (Todorovits Rea)


 
 
0 komment , kategória:  FÓKUSZBAN "A NŐ"  
Rég volt idők szeretete Szegények voltunk gyermekkorunkban,
  2018-11-17 08:00:03, szombat
 
  Rég volt idők szeretete

Szegények voltunk gyermekkorunkban,
De erről akkor én még nem tudtam.
Boldog és vidám voltam szüntelen,
Otthon várt a szülői szeretet.

Sparhelt melegített a konyhánkban,
Anyám rajta főzte vacsoránkat.
Szánkón húztuk tüzépről a szenet,
Elűzni szobánkból a hideget.

Apám meséit jó volt hallgatni,
Az életre próbált tanítani.
Reggeltől estig értünk robotolt,
De nem kapott több időt a sorstól.

A régi ház helyén újak állnak,
Átadta helyét a változásnak.
De lelkem egy darabja ott maradt,
Megőrizni gyermeki múltamat.

Máshogy élnek ma már az emberek,
Rohannak, egymásra nem figyelnek.
Kergetnek hírnevet, gazdagságot,
De pénzért nem adnak boldogságot.

Magdolna Léhi



 
 
0 komment , kategória:  Múlt emlékei  
Happy November!
  2018-11-17 07:56:49, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  November  
Csukd be a szemed, és ne szólj semmit
  2018-11-17 07:55:30, szombat
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Ősz 2  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
2018.10 2018. November 2018.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 210 db bejegyzés
e év: 3500 db bejegyzés
Összes: 69029 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 872
  • e Hét: 20408
  • e Hónap: 60020
  • e Év: 288957
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.