|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2020-09-04 08:30:44, péntek
|
|
|
Szívszorító....
Egy tanítónő arra kérte a gyerekeket, hogy írjanak Istennek fogalmazást a vágyaikról! Az egyik diák olyasvalamit kért, amitől még a tanárnő férje is kiakadt!
Egy tanítőnő arra kérte kisdiákjait, hogy írjanak fogalmazást arról, hogy mit szeretnének Istentől kapni. A gyerekek le is írták kívánságaikat. A pedagógus este javította ki a dolgozatokat. Az egyik kis tanonc olyan megható kéréssel fordult Istenhez, hogy a tanítónő elsírta magát. A férje, aki éppen akkor ért haza, megdöbbenve látta, hogy felesége sír.
Mi történt, mi bánt? - kérdezte.
Olvasd el ezt a fogalmazást, az egyik diákom írta. - felelte.
A fogalmazásban ez állt:
Uram, ma este kérlek tégy meg valami különlegeset nekem: változtass televízióvá, mert így megbecsült tagja lennék a családnak, hiszen a szüleim így folyamatosan rám figyelnének. Ha ezt teljesíted nekem, akkor több órát csak velem fognak foglalkozni. Én leszek a figyelem középpontjában, így el tudom mondani azt, amit akarok, anélkül, hogy félbeszakítanának. A televízió különleges helyet foglal el a családunk életében, édesapám mikor hazaér a munkából, csak vele foglalkozik, még akkor is ha fáradt. Én nem vagyok ilyen szerencsés, édesanyám akkor sem kérdi meg, hogy hogy vagyok, ha látja, hogy van valami baj, mert letörtnek és szomorúnak látszom. Nem szeretem ha levegőnek néznek, arra vágyom, hogy velem is foglalkozzanak. Istenem, talán nem kérek sokat, csak annyit kérek, hogy lehessek én a televízió helyében.
Ekkor a tanítónő férje azt mondta: Istenem, szegény gyermeknek milyen szívtelen szülei vannak.
A tanítónő kisírt szemmel közölte: Ezt a fogalmazást a fiúnk írta.
|
|
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
2020-09-04 08:08:20, péntek
|
|
|
"Nem lehet eléggé alázatosan, elég türelmesen fogadni az élet ajándékait, de nem lehet eléggé vigyázni arra sem, hogy ne adjuk oda szívünket egészen és feltétel nélkül eleveneknek. Aki feltétel nélkül élőkhöz köti érzéseit, szenved és elpusztul. Nem hirdetek közönyt, sem pökhendi fölényt, sem ridegséget. Csak éppen ezt: szeress, de módjával. Ne higgyél azoknak, akik a lángot, a megsemmisülést, a teljes odaadást követelik. Uzsorások ezek, ha karmaik közé kerülsz, kiszívják véred és érzéseid, s aztán elpusztulsz. Örülj a fénynek, szeress, hálás is lehetsz, de valamit tartsál meg magadnak. Nem kell sokat beszélni erről. Mosolyogni kell, örülni az életnek, s pontosan annyit adni, amennyit kapsz."
Márai Sándor
|
|
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
|
|
2020-09-04 08:01:29, péntek
|
|
|
Valójában Te belül mindig pontosan tudod a választ a saját kérdéseidre, csak mivelhogy nem vállalod a döntéseidért a felelősséget, ezért azt várod, hogy majd valaki kívülről megmondja neked. Az elme ezt várja - hiszen akkor nem te vagy a hibás.
Azért nem mered meghallani a belső hangot, mert ha elrontod a választást, akkor rossz vagy. Ezt az érzést nem mered beengedni a szívedbe: hogy te rossz vagy, és hibázhatsz.
Most azért nem tudsz dönteni, mert nem tudod megengedni magadnak, hogy hibázz. Ezért inkább bele sem vágsz, mert tudod, hogy úgyis elrontanád... Azért nem hozol nagyobb döntéseket, mert félsz a következményektől.
Ha szabad vagy, és a ,,nem számít"-ban vagy, akkor pontosan tudod, hogy mindig úgyis úgy történik veled minden, ahogyan az TE vagy. Tudod, hogy a következmények nem számítanak, mert megszabadultál. Ez a valódi ,,nem számít": amikor bátran bele mersz menni mindenbe, mert nem félsz attól, hogy elrontod, mert megengeded a következményeket, mindegy, mi lesz.
Vágj bele, és ne félj a kimeneteltől - ez a szabadság, ez a ,,nem számít"!
......
Valójában nincs is olyan, hogy elrontod, vagy hogy hibázol. Csak tapasztalás van.
(Kiss Balázs Kunó)
|
|
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
2020-09-04 07:51:20, péntek
|
|
|
Kovács Sándor - Lesz még nyár
Messze földön örök a nyár,
Oda szállnék mint a madár,
Elszállnék ha szárnyam lenne,
Örök nyárba, jó melegbe.
Szállnék mikor az ég tiszta,
Onnan tekintenék vissza,
Integetnék neked talán,
Vissza jönnék Édes Hazám.
Talán örök máshol a nyár,
De nem lenne ott a hazám.
Visszavágynék jóra, szépre,
A zalai dombvidékre.
Vissza jönnék mint a madár,
Itt a fű is zöldebb talán.
Kékebb az ég, újra lesz nyár,
Itt a madár fészekre száll.
Elrepült a vándormadár,
Árva már az őszi határ.
Üres fészek tavaszra vár,
Vissza jön majd egyszer talán.
|
|
|
0 komment
, kategória: NYÁR |
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2020. Szeptember
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
288 db bejegyzés |
e év: |
4200 db bejegyzés |
Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 8360
- e Hét: 27896
- e Hónap: 67508
- e Év: 296445
|
|
|