|
2019-07-24 07:05:41, szerda
|
| |
| |
Elter József - Álmodtam egy világot...
Álmodtam egy világot, amelynek élet a neve,
Akkor még nem tudtam, mit jelent e mese.
Álmodtam egy boldog világot, benne a csodát,
Vadvirágos réten a virágok bódító illatát.
Álmodtam gyerekkort, csínytevéssel tele,
Ezerszínű szivárványt, mely felkúszik az égre.
Álmodtam sokat az örök napsütésről,
Az éjszaka csendjéről, a csillagok fényéről.
Álmodtam egy boldog, hosszú ifjúságot
Tudást, szerelmet, igaz boldogságot.
Egy nyugalmas életet küzdelmek nélkül,
Egészséget, napfényt, s hogy minden sikerül.
Álmodtam az életet, mit álmodni lehetett,
A sok-sok csodát, mit csak az élet jelenhet.
Pénzt, sikert, boldogságot, örömet,
Hosszú életet, s mindig csak győzelmet.
Szép és hosszú volt az álom, s benne az ébredés,
Az ébredés, melynek vége bizony már kesernyés.
Találtam egy megbolydult világot, sok-sok szenvedést,
Háborút és pusztulást, vért és reményvesztést.
Nem álmodtam soha, hogy miért kellett így lenni,
Gyerekkori ésszel ezt nem lehetett tudni.
Ma már álmodni sem kell, adott a valóság,
A pénz, a hatalom, az emberi mohóság.
Sok-sok éhező ember jajkiáltása,
Sok-sok halk sóhaj a sötét éjszakába.
Az éjszaka nem felel, nincs vigasz a jajjra,
Hol kell azt keresni, azt senki sem tudja.
Hol lesz a vége e hazug világnak,
Amikor már senkit sem gyaláznak.
Sokak szenvedése hol talál majd gyógyírt,
Vagy marad minden, csak az elmúlás gyógyít.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Munka |
|
|
|
|
|
Online
