|
2019-11-02 07:04:00, szombat
|
| |
| |
Sokféle viszonya lehet az embernek a halálhoz, a gyászhoz, mindenki
másként emlékszik elvesztett szeretteire. A különböző megemlékezések,
rituálék általában segítenek enyhíteni a bennünk lévő fájdalmat, hiány
érzetet.
Müller Péter most következő sorait mindenkinek ajánljuk, megközelítése
ugyanis nem hétköznapi, viszont nagyon elgondolkodtató:
Szögezzük le: Nincs halál! Nincsenek halottaink sem. Mindenki, igen,
mindenki él, csak vannak, akik már nem itt, hanem máshol. Ők már tovább
mentek.
Elköltöztek. Akit szeretsz, az él. Direkt használtam jelenidőt, ugyanis az igazi
szeretet soha nem múlik el. Csak gondolj rá, idézd fel magadban Őt. Ő is ezt
fogja tenni, mert ha valódi szeretet van köztetek, összeköt benneteket az
Aranyfonál, ami minden biológiai törvényszerűségnél erősebb.
Arra kérlek, ha a szüleidet, vagy nagyszüleidet idézed fel magadban, ne idős
emberekként gondolj rájuk, mert ők valójában nem azok. Öregség és elmúlás
csak a fizikai világban van, a lélek dimenziójában mindenki fiatal. Te is az vagy
legbelül, függetlenül az életkorodtól.
Felesleges Halottak napját tartani, mert ilyen nincs, csak Szeretet napja van,
amikor a még a földön élők az eltávozottakra, az eltávozottak pedig ránk
gondolnak. És hidd el, ők azt gondolják azokról, akik még itt vannak:
Szegények, nekik még borzasztó nehéz.
A helyzet az, hogy ők is közöttünk vannak! Csak ez a mai, felületes, materialista,
racionális korszellem akarja elhitetni velünk, hogy a halállal megszűnik létezni az
elhunyt személy. De ez nincs így! Lelkünk végtelen úton jár, és nem hal meg. Él,
csak nem abban az érzék világban, ahol Te és én tartózkodunk.
Az egyik könyvem címe: Halhatatlan szerelem.
Nem csak a könyv, az egész élet erről szól!
Müller Péter
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Gyász 1. |
|
|
|
|
|
Online
