|
 1/13 oldal 
|
Bejegyzések száma: 126
|
|
|
|
|
|
2011-01-21 20:00:04, péntek
|
| |
| |
Gárdonyi Géza:
Az utolsó kocsi is eldübörgött
lenn az aszfaltos körúton.
A gázláng vörös pilleként lebeg.
Szemem fáradtan lehunyom.
S a karos-székben hátradőlve
érzem, az álom száz karral fon át...
Tollam lehull. Rétekről álmodom...
és hallom a pásztorfurulyát.
Mi szép volt: tizennyolc éves szívvel
a szomszéd kertben lopni a napot.
Magunk voltunk csak Örzsikével
És dicsértük a széna-illatot.
Majd elmerengve álltunk: kéz a kézben.
Így hajlik össze minden kis virág...
A nyáj kolompja kong az erdőszélen.
És hallgatjuk a pásztorfurulyát.
És este, mikor felszáll a homály,
s az égen égnek apró csillagok,
megbújva várjuk a kis kapunál,
a míg az öreg bakter elkopog.
S aztán, ha olykor össze is súgunk,
- Te édes, kedves...- ennél nincs tovább.
Egymást ölelve ébren álmodunk,
és hallgatjuk a pásztorfurulyát.
Ez elnótázza mélán, meghatón
a rejtett távol valamely zugán,
a mit csak érez Karádon s Fonyón
minden szerelmes ifjú és leány.
A falu csendes. Kutya sem ugat.
- Te édes, kedves - súgod Örzsikém,
s arcomra simul lágy selyemhajad.
S - te édes, kedves - súgom vissza én.
|
|
| |
|
2 komment
, kategória: Versek 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-21 19:58:33, péntek
|
| |
| |
Talán már rég lemondtam valahol arról, hogy valaha is találok olyan társat
akit tisztelni tudok! Tisztelni és természetesen meg bízni benne! De mégis
vannak csodák, mondhatnám! Rátaláltam arra az emberre kit mindig is
kerestem, a nagy Ő-re! Igaz először magam sem hittem, hogy valaha is
találkozunk! Nem így volt, soha nem feledem el azt az estét! Fantasztikus
volt, már maga a találkozás is egy rejtélynek indult! Mikor meg láttam, csak
mosolygott! Bár még nem tudta kire mosolyog? Én voltam az kit ő akkor várt!
Majd mikor bemutatkoztunk egymásnak, mindketten zavarba voltunk egy kicsit
szerintem! El indultunk sétálni aztán elkezdtünk beszélgetni! Hát mit is mondjak?
Már akkor éreztem ez nem egyszeri találkozás lesz az biztos! Nagyok kedves
hangjával szinte megigézett! Aztán mikor vissza értünk a kocsinkhoz fantasztikus
dolog történt! Meg csókoltam, ő vissza csókolt! Mondhatom nem mindennapi
csók volt! Azóta sem feledtem el! Két nap mit együtt töltöttünk fantasztikus volt!
Aztán sajna jött a búcsú! Hát az sem mindennapi volt! Éreztem, hogy még sokat
fogunk találkozni! Mivel mind ketten egyet értettünk abban, hogy adunk még egy
esélyt ennek a kapcsolatnak! Így azóta is együtt vagyunk! Én elmondhatom, hogy
meg találtam azt kit minden ember szeretne! Az életem értelmét! Tudom nem
minden embernek adatik ez meg! Nekem sikerült meg találnom ŐT!
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Kapcsolatok 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-21 19:46:03, péntek
|
| |
| |
Ha nem vagyunk boldogok, ha nem találunk békét,
úgy nem is oszthatjuk meg a békét és boldogságot
másokkal azokkal, akiket szeretünk, akikkel egy
fedél alatt élünk.
Ha békét lelünk, ha boldogok vagyunk, mosolygunk
és kivirágzunk, akár a rózsa, és a családunkban
mindenki, sőt egész társadalmunk csak hasznát
látja lelki békénknek.
Thich Nhat Hanh
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Lélekmorzsák 6. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-21 19:44:37, péntek
|
| |
| |
Geil dalocska
Néha üvöltve sír a csend,
mégsem hallja senki?
Ugye, te hallod?
Ugye, te tudsz még
a csend hangján szeretni?
Valami végképp elveszett?
Eltemették a csendet?
Árvák a hangok,
sehol sem lelik az
elhantolt szerelmet
Pedig itt van, itt könnyezik,
itt rázkódik a válla!
Itt térdel a mélység
sötétjén börtönébe zárva.
Bennem, benned, ahol
áradnak titkai a fénynek,
ahol lángol pisla fohásza
az utolsó reménynek!
Ugye te hallod, hozzád
elér hallgatag imája?
Ugye te is arról álmodsz,
hogy lehulljon lánca?
Néha üvöltve sír a csend,
mégsem hallja senki?
Ugye te hallod?
Ugye, te tudsz még a
csend hangján szeretni?
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Csend |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-21 19:36:30, péntek
|
| |
| |
Kedvesem kérlek mutasd meg az élet örömét,
azt, hogy lehet boldogan élni, harmóniában,
békében együtt és nem egymás mellett!
Ne magányunkban legyünk társak, hanem
az életben. Az enyémben és a tiédben!
Hadd örüljek reggel és este, hogy te vagy az,
akit először és elalvás előtt még utoljára
megpillanthatok! Ajándéknak tekintek minden
napot, amit veled tölthetek! Segítelek
te is segíts, hogy mindketten hasznosnak
érezhessük magunkat! Adjunk egymásnak
biztos érzelmi hátteret a szárnyaló,
független szellemi élethez!
Szeresd és fogadd el a barátaimat,
hogy én is elfogadhassam a tieidet.
Hiszen bennük is egymást láthatjuk meg.
Soha ne add fel az álmaidat miattam!
Én sem hagyom el a magam céljait.
Társam légy, ne foglyom,ne börtönőröm!
Járj tovább a saját utadon. Nyugodtan menj,
ha menned kell, de ha hazajössz, had
érezzem még inkább a szereteted, törődésed,
tiszteleted! Bocsáss meg, ha rossz napom van,
és hadd érezzem akkor leginkább, hogy szeretsz!
Elnéző türelem, építő kritikus, megértő szerelem,
tisztelet, szeretet, támaszt kérő és támaszt adó
ez légy nekem és én is legyek ez neked!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Esős 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-21 19:34:31, péntek
|
| |
| |
Juhász Magda
Ha jönnél felém, mint enyhe szellő
és simogatnád az arcomat,
megérteném te félve jövő,
a benned dúló harcokat.
S ha jönnél felém mogorva széllel,
és cibálnád bőszen hajamat,
rád nevetnék én mit sem sejtőn,
feléd nyújtva az ajkamat.
És jöhetnél felém vad viharral,
mint őrjöngő, jeges fergeteg,
két kezed szelíden lefognám,
eléd borulva, reszketeg.
Mert nincs oly álca, mi elválaszthat
egymástól, szerető szíveket,
mit belül hordunk, az számít csak,
nem rejtheti el fergeteg.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Emlékeim 1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-21 19:33:22, péntek
|
| |
| |
A világ minden szépségéért sem akarnám elcserélni az egyéniségemet,
még akkor se, ha nincs benne semmi különös. Én én magam vagyok,
és ez több annál, mint amit néhányan elmondhatnak magukról.
Monika Feth
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Magamról |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-21 19:27:27, péntek
|
| |
| |
Ha azt hiszed, hogy a Világ összes fájdalma
a Te szívedbe sűrűsödött össze, akkor
nézz bele egyszer majd az én szívembe is.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szomorúság |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-21 19:20:53, péntek
|
| |
| |
Miért szeretlek? és miért pont Téged?
Nem titok, felelni mégsem tudok.
Kérdezem: Miért jön őszre tél?
Miért puha bársony léptű az éj?
Miért száz színű zöld a nyári rét?
A sápadt fényű hold miért titokzatos,
Miért kékes fényűek a csillagok,
Miért torokszorító szépségű a szivárvány?
Miért kívánod, bár többet láthatnád?
Nincs válaszod, - ez mind természetes?
Lásd ilyen természetes, hogy szeretlek,
hisz Te vagy nekem az ősz, tél, az éj, a rét,
a hold, a csillag, a fény, az árny: az Élet!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szerelem 3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-01-21 19:16:27, péntek
|
| |
| |
Volt egyszer két barát: Én és a Múlt,
Addig játszottunk mindig, míg bealkonyult.
Az álmos Nap integetett, majd párnájára dőlt,
S minket ismerőse, a Hold üdvözölt.
Most lett aztán jókedv, mert a csillagok
Megvilágítottak minket s szemünk, mint ablakok
Egymás felé nyíltak, virágillat szállott,
Tiszteletünkre az idő is megállott.
Szavakkal dobálóztunk, mégsem fájtak,
Mert ajkainkon kezes bárányokká váltak;
Körülugráltak minket, mi felbuktunk bennük,
Csintalankodásaikat jól megnevettük.
Titkokat susogtunk a visszhang fülébe,
Jeleket rajzoltunk a barátság tüzébe,
Minden egyes vonás pirosan lobogott
S a füstje a világnak örömhírt hordozott.
Mentem az úton s egyszer csak észrevettem,
Nem találom sehol: a Múltat elvesztettem!
Kerestem a felhők közt s a kagylók alatt,
De bármerre járt is, hallgatag maradt.
Kétségbeesést küldtem érte s csendőrt lóháton,
De mindig hajóm útjába állt egy zátony.
Nem tudtam róla: a közelemben lapult,
Mert hanyag voltam, megbüntetett a Múlt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Gondolatok 5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/13 oldal
|
Bejegyzések száma: 126
|
|
|
|
2011. Január
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
427 db bejegyzés |
| e év: |
2969 db bejegyzés |
| Összes: |
34593 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1957
- e Hét: 16753
- e Hónap: 39020
- e Év: 171574
|
|
|
Online
