|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
|
|
2016-06-09 21:19:38, csütörtök
|
| |
| |
David Servan-Schreiber: Búcsúzni többször is lehet
David Servan-Schreiber: Búcsúzni többször is lehet
Park Könyvkiadó
"Tudtam, hogy egyszer bekövetkezik. Tisztában voltam a rákom prognózisával. Előbb vagy utóbb ki fog újulni. Kitolhatom a határidőt, nyerhetek néhány év haladékot. De semmi olyat nem tehetek, amitől a daganat örökre eltűnik. Hát így állunk. A vész, amitől mindig tartottam, arcot öltött.
Visszaesésem után fel kellett tennem magamnak életem legsúlyosabb és talán legfontosabb kérdését: ha kiújult a betegségem, pedig rákellenesen gondolkozom, táplálkozom, mozgok, lélegzem és élek, akkor mi marad A rák ellenből?
Ezt a könyvet azért írtam, hogy választ találjak erre a kérdésre. De az írás arra is alkalmat ad, hogy elbúcsúzzam mindazoktól, akik kedvelték előző könyveimet, vagy hallgatták előadásaimat. Bárhogy lesz is, mélyen hiszem, hogy ez a búcsú nem az utolsó. Mert búcsúzni többször is lehet."
Link Film Lány kilenc parókával |
|
| |
|
1 komment
, kategória: Filmek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-06-09 20:41:56, csütörtök
|
| |
| |
z emberi természeten kívül egyetlen más élőlény sincs birtokában a testet hangokra mozgató érzés parancsának. Ezt a a ringató parancsot ritmusnak nevezzük, s azt a parancsot, mely a magas és mély hangok összefonódását kormányozza: harmóniának. Ezek együtt pedig a táncot teremtik meg." (Platon)
A tánc verítékes munka? Eleinte csak kísérletezel és próbálkozol. Kutatod a tökéletest. Sok nap végeztével csak a fáradtság vesz majd körül. Időbe telik, amíg sikerül úgy táncolnod, ahogy szeretnél és sikerül valami maradandót alkotnod. (Fred Astaire)
Link
Link
Ferenczik Gyula
Jó éjszakát!
Te már alszol de én ott leszek,
ágyad mellé térdelek,
megérintem arcodat,
őrzöm közben álmodat.
Majd a hajnali fénnyel távozom,
csókot hagyva ajkadon. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-06-09 20:22:30, csütörtök
|
| |
| |
A legjobb dolog, amit tehetünk, hogy folyamatosan megyünk
Ne félj útra kelni. Ne félj, hogy újra szerelmes légy. Ne hagyd, hogy a szíved sebeit kemény és érdes hegszövet borítsa be. Keresd az erőt, hogy minden nap nevethess. Keress bátorságot, ha úgy érzed, különbözöl másoktól, és ez jó különbség.
Ne feledd, hogy igazából nincs szükséged sok emberre az életedben, elég csak néhány valódi barát, a többi barát-ot pedig engedd el. Légy erős, ha a dolgok keményebbre fordulnak. Ne feledd, hogy a világegyetemben összességében mindig az történik, ami helyes, ami egyszerű.
Ismerd fel, ha tévedsz, és tanulj belőle. Ne várj túl görcsösen. Ha visszatekintesz, akkor azt csak azért tedd, hogy megnézd, mennyit fejlődtél, milyen hatalmasra nőttél, és legyél büszke magadra. Senki kedvéért ne változtass, csak ha magad is akarsz.
Adj többet. Add másoknak is azt, amit szeretsz, hogy ők is megszerethessék. Írj történeteket. Készítés fényképeket. Ne feledd a kis pillanatokat, és azt, ahogy mások szeretettel néznek rád. Csak légy önmagad. Folyamatosan növekedj. Folytasd. Sok kitartást, erőt, és sikert!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-06-09 20:17:06, csütörtök
|
| |
| |
Más emberek negativitása nem a te problémád
Légy pozitív, ha negatív emberek vesznek körül. Mosolyogj, amikor mások megpróbálnak lehangolni. Ez egy egyszerű módja annak, hogy ne veszítsd el a lelkesedésedet és a fókuszt.
Amikor az emberek úgy bánnak veled, mintha rosszat tennél, ne foglalkozz vele. Soha ne hagyd, hogy valaki másnak a keserűsége megváltoztassa, aki vagy. Ne fogd fel túl személyesnek a dolgokat, akkor sem, ha azok személyesnek tűnnek.
Az emberek ritkán mondhatnak olyat, amitől rosszul kellene magadat érezni. Amit mondanak, nem miattad mondják, hanem maguk miatt.
Mindenekelőtt, soha ne változtass valamin csak azért, hogy lenyűgözz valakit. Ha változtatsz, az történjen azért, hogy jobb ember legyél, szebb jövőt teremts. Az emberek mindig fognak beszélni rólad attól függetlenül, hogy mit csinálsz, vagy milyen jól csinálod.
Tehát ne aggódj magad miatt azon, hogy mit gondolnak mások. Ha hiszünk valamiben, ne féljünk harcolni érte. Nagy erő származik abból, ha legyőzzük azt, amit mások lehetetlennek hittek.
Csak egyszer élsz. Szóval tedd, ami boldoggá tesz, és mindegy ki mit mond, és közben mosolyogj gyakran.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-06-09 20:12:45, csütörtök
|
| |
| |
A hegek az erő szimbólumai
Soha ne szégyelld azokat a sebeket, amiket az élet hagyott rajtad. Ez azt jelzi, hogy legyőztük a fájdalmat, megtanultuk a leckét, egyre erősebbek vagyunk, és előre léptünk. A heg győzelmi tetoválás, amire büszkék lehetünk.
Ne engedd, hogy a hegek túszként tartsanak fogva. Ne engedd meg a hegeknek, hogy félelemben éld miattuk az életedet. A múltbeli sebeket nem lehet eltüntetni, de azt meg lehet változtatni, ahogy látjuk őket. A sebeidre az erő és ne a fájdalom jeleiként tekints.
A seb az a hely, ahol a fény belép a testedbe. Semmi sem áll közelebb az igazsághoz. A szenvedések legyőzése erősebbé teszi a lelket, és a világ legerősebb jellemei tele vannak mély sebekkel. Túléltem, és ez a seb a bizonyítéka! És ez adott esélyt arra, hogy még erősebb legyek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-06-09 20:00:58, csütörtök
|
| |
| |
Aggodalom és panaszkodás, ha semmi nem változik
Azok, akik a legtöbbet panaszkodnak, azok érik el a legkevesebbet. Jobb, ha megpróbálsz valami, és nem sikerül, mintha nem próbálsz meg semmit. Ha nem jön össze, még nem a világ vége. Akkor van vége, ha semmit nem tettél a sikerért. Ha hiszel valamiben, próbálkozz.
Ne hagyd, hogy a múlt árnyai a jövő küszöbét besötétítsék. Akik ma a cselekvés helyett panaszkodnak, azoknak a holnap sem lesz szebb. Nézd meg, hol kell javítanod a dolgokon és azon, ahogyan élsz. Változtass, lépj, és soha ne nézz vissza.
Függetlenül attól, hogy mi történik hosszú távon, ne feledd, hogy a valódi boldogság már azelőtt elkezdődik, mielőtt megérkezel. És légy hálás azokért a problémákért, amik miatt neked nem kell szenvedned.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-06-09 19:56:53, csütörtök
|
| |
| |
Az életben minden csak átmeneti
Minden alkalommal, amikor esik az eső, el is áll. Minden alkalommal, amikor fájdalmat érzel, az a gyógyulást is előre jelzi. A sötétségben nem mindig könnyű, de emlékezz rá, hogy minden reggel felkel a nap, még akkor is, ha azt hiszed, az éjszaka örökké tart. Nem tart. Semmi nem tart örökké.
Tehát vannak a jó dolgok, amiket most élvezünk. Ezek sem tartanak örökké. Ha a dolgok rosszra fordulnak, ne aggódj, mert ez sem fog örökké tartani.
Csak azért, mert az élet nem könnyű abban a pillanatban, nem jelenti azt, hogy nem lehet nevetni. Csak azért, mert valami nyugtalanít, nem jelenti azt, hogy nem mosolyoghatsz. Minden pillanat egy új kezdet és egy új befejezés is egyben. Kapsz egy második esélyt, minden egyes pillanatban. Csak meg kell ragadni, és kihozni belőle a legjobbat.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-06-09 19:53:46, csütörtök
|
| |
| |
A fájdalom a növekedés része
Az élet néha bezár kapukat, mert itt az ideje, hogy előre lépj. És ez egy jó dolog, mert gyakran addig nem mozdulunk előre, amíg a körülmények arra nem kényszerítenek minket.
Amikor kemény időket élsz meg, emlékeztesd magad, hogy nincs olyan cél, amit el lehetne érni fájdalom nélkül. Maga a haladás fájdalommal járhat és emléke rossz lehet, de ne felejtsd el azt, amire ez a fájdalom megtanított.
Csak azért, mert nem küzdesz, az élet fájdalmait nem fogod elkerülni, ezért ha már fájdalmat kell érezned, történjen ez az előrelépés érdekében. Minden nagy sikerhez az kell, hogy méltó küzdelmet vívjunk meg. A jó dolgokhoz pedig idő kell. Légy türelmes, maradj pozitív. Minden együtt halad előre, és lehet, hogy azonnal nem jönnek össze a dolgok, de előbb-utóbb össze fognak jönni.
Ne feledd, hogy kétféle fájdalom van: a fájdalom, ami fáj, és a fájdalom, ami megváltoztat. Ha az életed tekervényes, és ellenállásba ütközöl, mindkét fájdalom segíteni fog a növekedésben.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-06-09 19:17:32, csütörtök
|
| |
| |
IGAZ SZERELEM!
Galambos bácsi nagyon beteg volt. Tudta ezt ő is, és magában le is számolt az élettel. A felesége mégis végtelen gondossággal ápolta.
- Nem kell ez már - mondogatta az öreg, - úgyis elmegyek nemsokára.
Ha az asszony ilyenkor ellenkezett vele, csak legyintett. - Kár beszélni róla.
Galambosék kettesben éltek. Volt ugyan két lányuk, de az egyik Kanadába ment férjhez, és bár küldött néha egy-egy levelet, évek óta nem látták. A másik lány, igaz, Magyarországon lakott, de nem törődött a szüleivel, még csak nem is telefonált soha.
Az orvos, aki kezelte az öreget, ismerte a körülményeket, és nem sok jóval biztatott.
- Az a rossz - mondta , hogy Galambos bácsinak elment az életkedve. Mindig akkor van baj, ha a beteg feladta a küzdelmet. Majd hozzátette.
Az élni akarás a legjobb orvosság.
Az egyik nap Galambos bácsi maga mellé ültette a feleségét.
- Elmegyek, anyjuk. Nincs már nekem miért élnem.
Galambos néni megfogta a férje lesoványodott, vékony kezét, és ránézett az öregre.
- Hát én? Én már nem számítok? Énértem nem érdemes élned?
Az asszony hangjában annyi szeretet volt, hogy attól három haldokló is meggyógyult volna.
Galambos bácsi meglepődött, és arra gondolt, hogy ennél szebb szerelmi vallomást még fiatal korában sem mondott neki a felesége.
Amikor a doktor legközelebb eljött, fejcsóválva vallotta be Galambos néninek, hogy nem tudja mi történt, de a férje jobban van. Két hét után az öreg felkelt az ágyból, a harmadik héten kiment az udvarra, egy hónap múlva pedig elkísérte a feleségét a boltba. Hazafelé még a teli szatyrot is ő akarta volna vinni, de az asszony ezt nem engedte.
Ettől kezdve együtt mentek mindenhova. Eleinte úgy jártak, hogy Galambos néni belekarolt a férjébe, aztán a karon fogásból kézen fogás lett, majd az, hogy egy-egy ujjukat összefűzték, mintha tizenéves kamaszok lettek volna. Mindig lassan lépegettek, mint akiknek rengeteg idejük van. Inkább csak sétáltak, andalogtak. A szemben jövők néha mosolyogtak rajtuk, de ők nem törődtek ezzel.
Egyszer egy régi ismerős megállította őket, és megkérdezte.
- Tán ifjú szerelmesek vagytok?
Galambos bácsi mosolyogva helyesbített.
- Öreg szerelmesek! S ez sokkal-sokkal többet jelent.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2016-06-09 18:50:56, csütörtök
|
| |
| |
RATKÓ gyerekek elfelejtődtek, felesleges szempontok lettek mára
RATKÓ gyerekek elfelejtődtek, senki sem lép érdekükben.
Persze elfelejtődött az a szörnyű kényszer, hogy anyáinknak szülni, nekünk születni kellett...most meg a nyugdíjat kellene nekik is odaadni, úgy mint az 59-60...stb. éveseknek, de ezt senki sem akarja....
Pedig nekik is kellene még élni egy kicsit (valamiből, főként, ha megélik a 65-öt...)!
Igaz, ezt senki sem kívánja nekünk őszintén.
Tény viszont, hogy gyermekeinket szeretnék nagyobb reprodukcióra késztetni, termékenységet és bő szaporulatot szeretne a társadalom, mint anno Ratkó Anna és szakmai csapata.
Az szomorú, hogy már látjuk az elmúlt 58 év tapasztalatát - amióta mi megszülettünk - hogy hová is vezet az, amikor késztetve szülünk és születünk egzisztenciális háttér hiányában...
Csak tekintsünk vissza és nézzünk a tükörbe, mert itt tartunk most...
Mehetünk -immár - gyors tempóban a temetőkbe, mert se munkahely, se táppénz, se rokkant nyugdíj, sem megnyugtató nyugdíj nem lesz, ha így halad a világ...
A RATKÓ gyerekeket, akik munkájukkal a mai - náluk -öregebbek számára finanszírozták a nyugdíjalap nagy tömegét, azok számára nem lesz már remény a juttatások igénybevételére, mert az idősebbeknek nem érdeke ügyük támogatása, a fiatalabb korosztályt pedig nem érdekli ügyünk, csak azt látják, hogy nekünk is kellene juttatást adni, s ez nyűg..., teher számukra.
Már-már ingyen ebédről szól némelyikük...
Hát azt gondolom, amikor 30-35-40 évig dolgozik az ember és beteg lesz, akkor igen is kellene a rokkant nyugdíj (s nem csak az I-II. csoportba tartozónak), a tisztességes táppénz és a ledolgozott évek szerinti rugalmasan igénybe vehető nyugdíj.
A Ratkó korosztálynál sokkal jobban elintézi a társadalom a náluk is fiatalabbakat! A Ratkó korosztálynak élete nagy részében volt munkája, akinek nem, az pedig felvehette a nagy munkanélküli segélyt annak idején, sőt, sokan már nyugdíjasok közülük. De volt korengedményes nyugdíj,tömeges leszázalékolás és minden egyéb finomság is a Ratkó korosztálynak. A fiatalabbaknak pedig semmi és nem is lesz, ahogy nyugdíjuk sem lesz. Úgyhogy ennyire azért nem kell siránkozni. Inkább azt lehet kijelenteni, hogy a mai nyugdíjasoknak nagyon jó és könnyű!
Mai nyugdíjszabályok: ma, ha valaki nyugdíjba megy, jóval nagyobb jövedelmet kap, mint az utolsó fizetése. A nyugdíj, ha nem is nagy mértékben, egy kicsit mindig emelkedik. A fizetések nem. Ez a rendszer, mivel mindenki rohan nyugdíjba, fenntarthatatlan. Inkább normális fizetések és munkakörülmények kellenének, hogy az emberek ne meneküljenek a nyugdíjba, inkább dolgozzanak, amíg lehet.
Én nem azért mennék nyugdíjba mert a nyugdíj jobb mint a fizetés, hanem azért mert
egyszerűen elfáradtam.Iszonyatosan elfáradtam a közel 46 évnyi munkában. Az elvárások a versenyszférában pedig
kortól függetlenek,
teljesíteni kell mert határidős átadások vannak stb.
Én a pihenés miatt szeretnék végre nyugdíjba menni, meg aztán úgy érzem,
meg is érdemlem ennyi munka után!
Festékszagú lehelet
Török József évtizedekig, amíg csak élt fényezőként dolgozott. Szórópisztollyal fújta a festéket egy levegőtlen műhelyben - vagy ha tehette, akkor annak az udvarán - napi 8 órában és utána "fusiban" is - mert valahogy meg kell élni - a különféle fémborításokra, gépekre, autóelemekre. Eleinte csak a ruhájának, hajának, kezének volt átható festékszaga. Később azonban már tömény hígító szag áradt a leheletéből is. Ettől kezdve igyekezett távol tartani magától a gyerekeit, 6 éves és 11 éves lányát. Nem ölelgette, nem puszilgatta őket többé, ahogy ő mondta azért, nehogy rájuk ragasszon valamiféle kórt. Lányai úgy nőttek fel, hogy nem emlékeznek rá, ültek-e legalább nagy ritkán az apjuk ölében, s hogy kaptak-e valaha is puszit tőle úgy, ahogy a hasonló korú barátnőik a saját apjuktól.
Török Józsefnek egyszer vészesen megemelkedett a fehér vérsejtje, kórházba került, a család komolyan aggódott az egészségéért, az életéért. Rendbe jött. Legalábbis ekkor. Később a gyomrára panaszkodott, ez az állapot hosszú évekig tartott. Egyre nagyobb fájdalmai voltak, a családi hangulatra rányomta a bélyegét az apa állapota miatti örökös aggódás. Végül kiderült, előrehaladott gyomorfekélye van. Igaz, ezt lényegében az utolsó 24 órában diagnosztizálták, azon az estén, amikor már nem volt mit tenni, csak tehetetlenül várni, hogy őrült szenvedései árán átfúródjon valahol a gyomra, hogy aztán be lehessen stoppolni. - Egyetlen garast nem adtam volna az életéért - mondta az orvos, aki végül egy kockázatos műtéttel megmentette az életét. A fekély kialakulásának okait firtató kérdésekre kurtán csak ennyit válaszolt némi vállvonogatás után: munkaköri ártalom.
Több hétig szanatóriumban gyógyult, kiszellőzött a bőréből és a leheletéből is a festékszag. Aztán visszament dolgozni. Gyógyult - írták a táppénzes lapjára a 60 körüli embernek. Örült neki, hiszen táppénzből nem lehet megélni, a nyugdíj pedig még messze. Újra bejárt a műhelybe. Eleinte csak a ruhájának, hajának, kezének volt festékszaga. Később azonban, már tömény hígító szag áradt a leheletéből is.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Szép írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 11
|
|
|
|
2016. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
297 db bejegyzés |
| e év: |
2980 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3510
- e Hét: 9926
- e Hónap: 19109
- e Év: 71817
|
|
|
Offline
