Belépés
charlotteani.blog.xfree.hu
"Az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív" (Prédikátor 7:3) Nálam helye van az érzelmeknek, az állatok szeretetének, a Bibliának, az élet dol... Molnár Anikó
1976.03.18
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
Cselekedetek 16-20-ig terjedő fejezetei
  2016-09-14 21:18:59, szerda
 
  16. fejezet

1Így megérkezett Derbébe, és Lisztrába is. És íme, volt ott egy bizonyos tanítvány, név szerint Timóteusz, egy hívő zsidó asszonynak, de görög apának a fia,2aki jó hírben állt a lisztrai és az ikóniumi testvérek körében.3Pál kifejezte kívánságát, hogy ez tartson vele, és fogta őt, és körülmetélte a zsidók miatt, akik azokon a helyeken voltak, mivel egytől egyig tudták, hogy az apja görög volt.4És amint átutaztak a városokon, átadták az ottaniaknak megtartás végett a rendeleteket, amelyeket a Jeruzsálemben levő apostolok és vének hoztak.5Így a gyülekezetek bizony továbbra is szilárdultak a hitben, és napról napra gyarapodtak számban.6Ezenkívül Frígián és Galácia vidékén mentek át, mivel a szent szellem megtiltotta nekik, hogy Ázsia tartományban szólják a szót.7Továbbá, amikor leértek Míziába, megkísérelték, hogy Bitíniába menjenek, de Jézus szelleme nem engedte nekik.8Elmentek hát Mízia mellett, és lementek Troászba.9Éjjel pedig látomás jelent meg Pálnak:egy makedón férfi állt ott, és kérlelve őt ezt mondta:,,Jöjj át Makedóniába, és segíts nekünk!"10Mihelyt pedig látta a látomást, igyekeztünk elmenni Makedóniába, mert úgy következtettünk, hogy az Isten odahívott minket, hogy hirdessük nekik a jó hírt.11Tengerre szálltunk hát Troászban, és egyenes úton Szamotrákéra jutottunk, az azt követő napon pedig Neápoliszba,12onnan pedig Filippibe, egy kolóniába, amely Makedónia azon területének legfőbb városa. Ebben a városban maradtunk, itt töltöttünk néhány napot.13Sabbatnapon pedig kimentünk a kapun kívülre, egy folyó mellé, ahol - úgy gondoltuk -van egy olyan hely, ahol imádkozni szoktak, majd leültünk, és beszélni kezdtünk az egybegyűlt asszonyoknak.14És egy Lídia nevű asszony, aki bíborárus volt Tiatira városából, és aki az Isten imádója volt, figyelt, és Jehova szélesre tárta a szívét, hogy odafigyeljen a Pál által mondottakra.15Mikor pedig ő és a háznépe megkeresztelkedett, ezt mondta kérlelőn:,,Ha úgy ítélitek meg, hogy hű vagyok Jehovához, jöjjetek el a házamba, és maradjatok ott." És valósággal kényszerített bennünket, hogy odamenjünk.16Történt pedig, hogy amikor arra a helyre mentünk, ahol imádkozni szoktak, szembejött velünk egy szolgálólány, akiben szellem, jövendőmondó démon volt. Ő mindig nagy nyereséghez juttatta urait azzal, hogy a jövendölés mesterségét űzte.17Ez a lány kitartóan követte Pált és minket, és ezekkel a szavakkal kiáltozott:,,Ezek az emberek a legfelségesebb Isten rabszolgái, akik a megmentés útját hirdetik nektek!"18Ezt sok napon át folytatta. Pál végül belefáradt, megfordult, és így szólt a szellemhez:,,Jézus Krisztus nevében megparancsolom neked, hogy menj ki belőle!"Ki is ment még abban az órában.19Mikor pedig az urai látták, hogy nyereségük reménysége odalett, megragadták Pált és Silást, és a piactérre vonszolták őket az elöljárókhoz,20és a polgári főtisztviselők elé vezetve őket, így szóltak:,,Ezek az emberek nagy zavart keltenek városunkban, mert zsidók,21és olyan szokásokat hirdetnek, amelyeket nekünk nem szabad átvennünk, sem gyakorolnunk, mivel rómaiak vagyunk."22És a sokaság együttesen felkelt ellenük, a polgári főtisztviselők pedig, miután letépték róluk felsőruháikat, parancsot adtak, hogy vesszőzzék meg őket.23Miután sok ütést mértek rájuk, börtönbe vetették őket, és megparancsolták a börtönőrnek, hogy tartsa őket biztos őrizet alatt.24Az, mivel ilyen parancsot kapott, a belső börtönbe vetette őket, és a lábukat kalodába szorította.25Éjféltájban pedig Pál és Silás imádkozott, és énekkel dicsérte az Istent;igen, a rabok hallgatták őket.26Hirtelen nagy földrengés támadt, úgyhogy megrázkódtak a tömlöc alapjai. Ezenfelül nyomban megnyílt az összes ajtó, és mindenkinek megoldódtak a bilincsei.27Amikor a börtönőr felébredt álmából, és látta, hogy a börtönajtók nyitva vannak, kihúzta a kardját, és végezni akart magával, mert azt hitte, hogy elszöktek a rabok.28Pál azonban hangos szóval felkiáltott, ezt mondva:,,Ne tégy kárt magadban, hisz mind itt vagyunk!"29Az tehát világosságot kért, beugrott, és remegés fogta el, úgy borult le Pál és Silás elé.30Majd kivitte őket, és ezt mondta:,,Uraim, mit kell tennem, hogy megmentést nyerjek?"31Ők így szóltak:,,Higgy az Úr Jézusban, és megmentést nyersz, te és a háznéped."32Aztán szólták Jehova szavát neki és mindazoknak, akik a házában voltak.33Ő pedig maga mellé vette őket az éjszakának abban az órájában, és kimosta sebeiket, majd ő és az övéi késedelem nélkül megkeresztelkedtek mindahányan.34És elvitte őket a házába, asztalt terített nekik, és nagyon örvendezett egész háznépével, most, hogy hitt az Istenben.35Amikor nappal lett, a polgári főtisztviselők elküldték a hatósági szolgákat, hogy megmondják:,,Bocsásd szabadon azokat az embereket!"36Így aztán a börtönőr hírül adta Pálnak a szavaikat:,,A polgári főtisztviselők embereket küldtek, hogy ti ketten szabadon bocsáttassatok.Most azért jöjjetek ki, és menjetek el békével!"37Pál azonban ezt mondta nekik:,,Ítélet nélkül nyilvánosan megvertek minket, akik római emberek vagyunk, és börtönbe vetettek;most meg titokban dobnak ki bennünket?Azt már nem!Hanem jöjjenek ők maguk, és vigyenek ki minket!"38A hatósági szolgák tehát jelentették ezeket a beszédeket a polgári főtisztviselőknek.Azokon félelem vett erőt, amikor meghallották, hogy rómaiak.39Odamentek hát, és kérlelték őket, és miután kivitték őket, azt kérték tőlük, hogy távozzanak a városból.40Ők pedig kijöttek a börtönből, és Lídia otthonába mentek. Látva a testvéreket, bátorították őket, majd eltávoztak.

17. fejezet
1Akkor átutaztak Amfipoliszon és Apollónián, és Tesszalonikába értek, ahol zsinagógájuk volt a zsidóknak.2Pál pedig szokása szerint bement hozzájuk, és három sabbaton át érvelt nekik az Írásokból;3megmagyarázta és hivatkozásokkal bizonyította, hogy a Krisztusnak szükséges volt szenvednie és feltámadnia a halottak közül, és ezt mondta:,,Ez a Krisztus: az a Jézus, akit én hirdetek nektek."4Ennek eredményeként néhányan közülük hívőkké lettek, és csatlakoztak Pálhoz meg Siláshoz, ugyanúgy az Istent imádó görögöknek is nagy tömege, továbbá a legelőkelőbb asszonyok közül sem kevesen.5A zsidók azonban, mivel féltékenyek lettek, maguk mellé vettek néhány gonosz férfit a piactéri léhűtők közül, csődületet támasztottak, és kezdték felforgatni a várost. Megrohanták Jáson házát, és azon igyekeztek, hogy kihozassák őket a gyülevész népség elé.6Amikor őket nem találták, Jásont és bizonyos testvéreket vonszoltak a városi elöljárók elé, ezt kiáltva:,,Ezek, akik felforgatták a lakott földet, itt is jelen vannak,7Jáson meg vendégszeretettel fogadta őket!És ezek mind a császár rendeleteivel ellentétben cselekszenek, azt mondva, hogy más a király:Jézus."8Fel is izgatták a sokaságot és a városi elöljárókat, akik hallották ezeket;9és csak miután elegendő biztosítékot kaptak Jásontól és a többiektől, akkor engedték el őket.10A testvérek azonnal, még éjjel elküldték Pált is, és Silást is Bereába. Amikor megérkeztek, bementek a zsidók zsinagógájába.11Ezek pedig nemesebb gondolkodásúak voltak, mint a tesszalonikaiak, ugyanis a legnagyobb készséggel fogadták a szót, naponta gondosan vizsgálva az Írásokat, hogy úgy vannak-e ezek a dolgok.12Így sokan közülük hívőkké lettek, ugyanúgy a tekintélyes görög asszonyok közül és a férfiak közül sem kevesen.13De amikor a tesszalonikai zsidók megtudták, hogy Pál Bereában is hirdeti az Isten szavát, oda is elmentek, hogy bujtogassák és felizgassák a tömeget.14A testvérek akkor azonnal elküldték Pált, hogy menjen el egészen a tengerig; de Silás és Timóteusz ott maradt.15Akik azonban Pált kísérték, elvitték őt egészen Athénig, majd miután parancsot kaptak Silás és Timóteusz számára, hogy a lehető leggyorsabban menjenek el hozzá, eltávoztak.16Miközben pedig Pál várta őket Athénban, háborgott a szelleme benne annak láttán, hogy a város tele van bálványokkal.17Érvelni kezdett hát a zsinagógában a zsidóknak és a többi, Istent imádó embernek, és a piactéren mindennap azoknak, akik éppen ott voltak.18Némelyek azonban mind az epikureus, mind a sztoikus filozófusok közül vitába szálltak vele, és egyesek ezt mondták:,,Mit szeretne ez a fecsegő mondani?"Mások:,,Idegen istenségek hírnökének látszik."Ez azért volt, mert a Jézusról és a feltámadásról szóló jó hírt hirdette.19Megragadták hát, és az Areopáguszra vitték, ezt mondva:,,Megtudhatjuk, mi ez az új tanítás, amelyet szólsz?20Mert olyasmikkel állsz elő, amik idegenek a fülünknek.Meg kívánjuk tehát tudni, mik akarnak ezek lenni."21Az athéniak mind, meg az ott tartózkodó idegenek ugyanis semmi mással nem töltötték szabad idejüket, mint azzal, hogy valami újat mondjanak, vagy valami újra figyeljenek.22Pál pedig megállt az Areopágusz közepén, és így szólt:,,Athéni férfiak, látom, hogy a jelek szerint mindenben odaadóbban félitek az istenségeket, mint mások.23Például amint mentem, és gondosan megszemléltem imádatotok tárgyait, találtam egy olyan oltárt is, amelyre ez volt felírva:Egy ismeretlen Istennek.Aminek azért ti nem ismerve adóztok Isten iránti odaadással, azt hirdetem én nektek.24Az Isten, aki alkotta a világot, és mindent, ami abban van, mivel ő égnek és földnek Ura, kézzel készített templomokban nem lakik,25sem emberi kezek nem szolgálják ki őt, mintha szüksége volna bármire is, hiszen ő ad mindenkinek életet, leheletet és mindent.26És egy emberből alkotta az emberek minden nemzetét, hogy lakjanak a föld egész színén, és kiszabta a meghatározott időket és az emberek lakásának megállapított határait,27hogy keressék az Istent, sőt, tapogatózva keressék őt, és meg is találják, bár a valóságban nincs messze egyikünktől sem.28Mert általa van életünk, általa mozgunk és létezünk, mint ahogy a köztetek levő költők közül is mondták némelyek:Mert az ő leszármazottai vagyunk.29Mivel tehát az Isten leszármazottai vagyunk, nem szabad azt hinnünk, hogy az isteni Lény aranyhoz, ezüsthöz vagy kőhöz hasonló, olyasmihez, amit az emberi művészet és elgondolás formált meg.30Igaz, az Isten szemet hunyt az ilyen tudatlanság ideje felett, de most azt mondja az embereknek, hogy mindenhol mindnyájan tanúsítsanak megbánást.31Kitűzött ugyanis egy napot, amelyen megítélni szándékozik a lakott földet igazságosságban egy férfi által, akit kinevezett, és minden embernek biztosítékot adott azáltal, hogy feltámasztotta őt a halottak közül."32Nos, amikor a halottak feltámadásáról hallottak, egyesek csúfolódni kezdtek, míg mások ezt mondták:,,Majd még meghallgatunk erről máskor is."33Így Pál eltávozott közülük,34de néhány férfi csatlakozott hozzá, és hívővé lett;közöttük volt az Areopágusz-törvényszék egyik bírája, Dioníziusz is, és egy Damarisz nevű asszony, és rajtuk kívül mások is.

18. fejezet
1Ezek után eltávozott Athénból, és Korintuszba ment.2És talált egy Akvila nevű, pontuszi születésű zsidót, aki nem sokkal azelőtt jött Itáliából a feleségével, Priszcillával, mivel Klaudiusz elrendelte, hogy az összes zsidó távozzon Rómából. Hozzájuk ment hát,3és mivel ugyanaz volt a mestersége, az otthonukban maradt, és dolgoztak;mesterségükre nézve ugyanis sátorkészítők voltak.4Mindamellett minden sabbaton előadást tartott a zsinagógában, és meggyőzően beszélt zsidókhoz és görögökhöz.5Mikor pedig Silás is, és Timóteusz is lejött Makedóniából, Pál a szónak szentelte magát, tanúskodva a zsidóknak, hogy bizonyítsa:Jézus a Krisztus.6De miután állandóan ellenszegültek és becsmérlően beszéltek, megrázta ruháit, és ezt mondta nekik:,,Véretek a ti fejeteken legyen. Én tiszta vagyok. Mostantól fogva a nemzetekből valókhoz fogok menni."7El is távozott onnan, és egy Tíciusz Jusztusz nevű ember házába ment, aki az Isten imádója volt, és akinek a háza közvetlenül a zsinagóga mellett állt.8Kriszpusz, a zsinagógai elöljáró pedig hívővé lett az Úrban, és ugyanígy az egész háznépe is. És sokan azok közül a korintusziak közül, akik hallották az üzenetet, hinni kezdtek, és megkeresztelkedtek.9Ezenfelül éjjel az Úr látomás által így szólt Pálhoz:,,Ne félj, hanem továbbra is beszélj, és ne hallgass,10mert én veled vagyok, és senki nem fog rád támadni, hogy ártson neked;mert sok emberem van ebben a városban."11Ott maradt hát egy évig és hat hónapig, tanítva közöttük az Isten szavát.12Mikor pedig Gallió volt Akhája prokonzulja, a zsidók egy akarattal felkeltek Pál ellen, és a bírói szék elé vitték,13és ezt mondták:,,Ez az ember a törvénnyel ellentétesen más meggyőződésre viszi az embereket az Isten imádatában."14Mikor azonban Pál meg akarta nyitni a száját, Gallió ezt mondta a zsidóknak:,,Ha csakugyan valami helytelenségről vagy gonosz gaztettről volna szó, ó, zsidók, lenne rá okom, hogy türelmesen elviseljelek titeket.15De ha beszéddel, nevekkel és a köztetek uralkodó törvénnyel kapcsolatos vitás kérdésekről van szó, intézzétek el magatok. Ezeknek én nem óhajtok bírája lenni."16Azzal elűzte őket a bírói széktől.17Erre mindannyian megragadták Szosztenészt, a zsinagógai elöljárót, és verni kezdték a bírói szék előtt.Ám Gallió mit sem törődött ezekkel a dolgokkal.18Pál azonban, miután jó néhány napig maradt még, elbúcsúzott a testvérektől, és elhajózott Szíria felé - és vele együtt Priszcilla és Akvila is -, miután Kenkreában rövidre nyíratta a haját, ugyanis fogadalma volt.19Megérkeztek Efézusba, és otthagyta őket;ő maga pedig bement a zsinagógába, és érvelt a zsidóknak.20Bár egyre csak kérték, hogy maradjon huzamosabb ideig, nem egyezett bele,21hanem elbúcsúzott, és ezt mondta nekik:,,Ismét visszatérek hozzátok, ha Jehova úgy akarja."Majd tengerre szállt Efézusban,22és leért Cezáreába. Majd felment, üdvözölte a gyülekezetet, azután lement Antiókiába.23Miután ott töltött egy bizonyos időt, elindult, és sorra bejárta a helységeket Galácia és Frígia vidékén, erősítve az összes tanítványt.24Efézusba érkezett pedig egy Apollós nevű, alexandriai születésű, ékesen szóló zsidó férfi, aki igen jártas volt az Írásokban.25Már kapott szóbeli oktatást Jehova útjáról, és mivel izzott a szellemtől, kezdte pontosan szólni és tanítani a Jézusra vonatkozó dolgokat, de csak János keresztségét ismerte.26És bátran kezdett beszélni a zsinagógában. Amikor Priszcilla és Akvila hallották őt, maguk mellé vették, és még pontosabban kifejtették neki az Isten útját.27Továbbá, mivel Akhájába kívánt átmenni, a testvérek írtak a tanítványoknak, buzdítva őket, hogy fogadják őt kedvesen. Így, amikor odaért, nagy segítségére volt azoknak, akik hívőkké lettek, az Isten ki nem érdemelt kedvessége által;28mert erőteljesen és alapossággal bizonyította nyilvánosan, hogy a zsidóknak nincs igazuk, kimutatva az Írások által, hogy Jézus a Krisztus.

19. fejezet
1Az események előrehaladtával, amíg Apollós Korintuszban volt, Pál átment a szárazföld belsejében fekvő vidékeken, és leérve Efézusba, talált néhány tanítványt,2és így szólt hozzájuk:,,Kaptatok-e szent szellemet, amikor hívőkké lettetek?"Azok ezt mondták neki:,,Hiszen még soha nem hallottuk, hogy volna szent szellem."3Ő pedig így szólt:,,Akkor mibe keresztelkedtetek meg?"Ezt mondták:,,János keresztségébe."4Pál így szólt:,,János a megbánást jelképező keresztséggel keresztelt, és azt mondta a népnek, hogy higgyenek abban, aki őutána jön, vagyis Jézusban."5Ezt hallva, megkeresztelkedtek az Úr Jézus nevében.6És amikor Pál rájuk tette a kezét, eljött rájuk a szent szellem, és kezdtek nyelveken szólni és prófétálni.7Összesen mintegy tizenkét férfi volt.8Bement a zsinagógába, és bátorsággal beszélt három hónapon át, előadásokat tartva és meggyőzően érvelve az Isten királyságával kapcsolatban.9Mikor azonban egyesek továbbra is megkeményítették magukat, és nem hittek, és gyalázkodva beszéltek az Útról a tömeg előtt, eltávozott tőlük, különválasztotta tőlük a tanítványokat, és naponta előadásokat tartott Tirannusz iskolájának előadótermében.10Ez két éven át folyt, úgyhogy mindazok, akik Ázsia tartományban laktak, hallották az Úr szavát, zsidók és görögök egyaránt.11Az Isten pedig továbbra is rendkívül hatalmas cselekedeteket vitt véghez Pál keze által,12úgyhogy még a testén levő kendőket és kötényeket is elvitték a betegségben szenvedőkhöz, és a betegségek elhagyták azokat, és a gonosz szellemek kimentek belőlük.13A démonűzést gyakorló vándor zsidók némelyike pedig szintén vállalkozott arra, hogy kimondja az Úr Jézus nevét azok felett, akikben gonosz szellemek voltak, így szólva:,,Ünnepélyesen kényszerítelek titeket a Jézusra, akit Pál prédikál."14Volt pedig egy bizonyos Szkévának, egy zsidó papi elöljárónak hét fia, akik ezt tették.15A gonosz szellem azonban ezt válaszolta nekik:,,Jézust ismerem, Pál is ismert előttem, de ti kik vagytok?"16Azzal rájuk ugrott az az ember, akiben a gonosz szellem volt, sorra föléjük kerekedett, és diadalmaskodott rajtuk, úgyhogy meztelenül és megsebesülve menekültek ki abból a házból.17Ez mindenkinek a tudomására jutott, mind a zsidóknak, mind a görögöknek, akik Efézusban laktak, és félelem fogta el mindnyájukat, az Úr Jézus neve pedig továbbra is magasztaltatott.18Akik hívőkké lettek, azok közül sokan eljöttek, és nyíltan megvallották és elmondták gyakorlataikat.19Igen, a mágiát űzők közül elég sokan összehordták könyveiket, és mindenki előtt elégették őket. Összeszámolva azok árát, értéküket ötvenezer ezüstnek találták.20Így Jehova szava továbbra is hatalmasan növekedett és tért hódított.21Miután pedig ezek végbementek, Pál elhatározta szellemében, hogy átmenve Makedónián és Akháján, Jeruzsálembe utazik, és ezt mondta:,,Miután oda eljutottam, Rómát is látnom kell."22Elküldött hát Makedóniába kettőt azok közül, akik szolgáltak neki, Timóteuszt és Erásztuszt, ő maga pedig egy ideig ott maradt Ázsia tartományban.23Ebben az időben nem kis zavarodás támadt az Út miatt.24Egy Demetriusz nevű ezüstműves ugyanis ezüst Artemisz-szentélyek készítésével nem kis nyereséghez juttatta a kézműveseket;25összegyűjtötte őket meg az ilyen dolgokkal foglalkozókat, és így szólt:,,Férfiak, jól tudjátok, hogy ebből a foglalkozásból van a mi jómódunk.26Azt is látjátok és halljátok, hogyan győzött meg ez a Pál egy igen nagy sokaságot, és hogyan bírta őket más nézetre, nemcsak Efézusban, hanem szinte egész Ázsia tartományban, azt mondva, hogy amiket kézzel készítenek, azok nem istenek.27Ezenfelül nemcsak az a veszély fenyeget, hogy ez a mi iparunk rossz hírbe kerül, hanem az is, hogy a nagy Artemisz istennő templomát semmire sem fogják becsülni, és nemsokára semmivé fog alacsonyodni még az ő nagyszerűsége is, amelyet egész Ázsia tartomány és a lakott föld imád."28Ezt hallva, és megtelve haraggal, kiáltozni kezdtek:,,Nagy az efézusiak Artemisze!"29Így hát a városban eluralkodott a fejetlenség, és egy akarattal a színházba rohantak, s közben erőszakkal magukkal vitték a makedón Gájuszt és Arisztárkuszt, Pál útitársait.30Pál be akart menni a néphez, de a tanítványok nem engedték.31Még az ünnepekkel és játékokkal foglalkozó bizottság tagjai közül is elküldtek hozzá némelyek, akik barátságosak voltak vele, és esdve kérni kezdték, hogy ne merészkedjen a színházba.32Mármost ki ezt, ki azt kiáltozta;mert a gyűlésben fejetlenség volt, és a legtöbbjük nem tudta, milyen okból gyűltek össze.33Így hát együttesen előállították Alexandert a sokaságból, a zsidók ugyanis előretuszkolták;Alexander pedig intett a kezével, és elő akarta adni védekezését a népnek.34Ám amikor felismerték, hogy zsidó, mindnyájukból egyetlen kiáltás tört ki, és mintegy két órán át kiabálták:,,Nagy az efézusiak Artemisze!"35Amikor a városi jegyző végül lecsendesítette a sokaságot, így szólt:,,Efézusi férfiak, ugyan ki az az emberek között, aki ne tudná, hogy az efézusiak városa őrzi a templomban a nagy Artemiszt és az égből lehullott képmást?36Mivel tehát ezek vitathatatlan dolgok, illő, hogy megőrizzétek nyugalmatokat, és semmit se tegyetek elhamarkodottan.37Mert idehoztátok ezeket a férfiakat, akik se nem templomrablók, se nem káromlói az istennőnknek.38Ha tehát Demetriusznak és a vele levő kézműveseknek valami ügyük van valakivel, tartanak törvényszéki napokat, és vannak prokonzulok; hozzanak fel vádakat egymás ellen.39Ha azonban ezenkívül akartok valamit, afelől rendes gyűlésen kell dönteni.40Mert bizony az a veszély fenyeget minket, hogy zendüléssel fognak vádolni a mai dolog miatt, mivel egyetlenegy ok sem létezik, amellyel megindokolhatnánk ezt a rendbontó csődületet."41Ezeket mondva feloszlatta a gyűlést.

20. fejezet
1Miután lecsillapodott a felfordulás, Pál hívatta a tanítványokat, és bátorítva őket, meg búcsút véve tőlük elindult, hogy Makedóniába utazzon.2Miután átment azokon a vidékeken, és sok szóval bátorította az ottaniakat, elment Görögországba.3És amikor már három hónapot töltött ott, úgy döntött, hogy Makedónián keresztül tér vissza, mivel a zsidók cselt szőttek ellene, amikor arra készült, hogy elhajózik Szíriába.4Kísérője volt Szopáter, a bereai Pirrusz fia, a tesszalonikaiak közül Arisztárkusz és Szekundusz, a derbéi Gájusz, Timóteusz, és Ázsia tartományból Tikikusz és Trofimusz.5Ezek továbbmentek, és Troászban vártak ránk;6mi pedig a kovásztalan kenyerek napjai után tengerre szálltunk Filippiben, és öt napon belül eljutottunk hozzájuk Troászba, és ott hét napot töltöttünk.7A hét első napján, miután egybegyűltünk, hogy megtörjük a kenyeret, Pál előadást kezdett tartani nekik, mivel másnap el akart utazni;és éjfélig meghosszabbította a beszédét.8Jó néhány lámpa volt pedig a felső helyiségben, ahol egybegyűltünk.9Egy Eutikusz nevű ifjú, aki az ablakban ült, mély álomba merült, mialatt Pál tovább beszélt, és mivel elnyomta az álom, leesett a második emeletről, és holtan emelték fel.10Pál azonban lement, ráborult, átölelte, és így szólt:,,Ne lármázzatok, hiszen benne van a lelke."11Azután fölment, megtörte a kenyeret, és eledelt vett magához, és miután még jó ideig - virradatig - beszélgetett, végül is útnak indult.12A fiút tehát élve vitték el, és mérhetetlenül megvigasztalódtak.13Mi pedig előrementünk a hajóhoz, és elhajóztunk Asszoszba, és ott szándékoztunk felvenni Pált, mert ő maga, miután ilyen utasítást adott, gyalog szándékozott jönni.14Így aztán mikor utolért minket Asszoszban, felvettük, és Mitilénébe mentünk;15a rá következő napon elhajóztunk onnan, és Kiosz átellenébe érkeztünk, másnap pedig kikötöttünk Számoszon, és az azt követő napon Milétuszba érkeztünk.16Pál ugyanis úgy döntött, hogy elhajózik Efézus mellett, hogy semmi időt ne töltsön Ázsia tartományban, mivel sietett, hogy ha csak teheti, pünkösd ünnepének napjára odaérjen Jeruzsálembe.17Milétuszból azonban elküldött Efézusba a gyülekezet véneiért, és hívatta őket.18Mikor megérkeztek hozzá, ezt mondta nekik:,,Jól tudjátok, hogy az első naptól fogva, amelyen Ázsia tartományba léptem, hogyan voltam veletek egész idő alatt,19rabszolgaként szolgálva az Úrnak a legnagyobb alázatossággal és könnyekkel meg próbákkal, amelyek a zsidók cselszövései miatt értek engem;20eközben nem tartottam vissza magam attól, hogy elmondjak nektek mindent abból, ami hasznos, és attól sem, hogy nyilvánosan és házról házra tanítsalak benneteket,21hanem alaposan tanúskodtam zsidóknak is, görögöknek is az Isten iránti megbánásról és a Jézusban, a mi Urunkban való hitről.22Most pedig, íme, a szellemtől elkötelezve Jeruzsálembe utazom, noha nem tudom, mi történik ott velem,23kivéve, hogy a szent szellem városról városra újra meg újra tanúskodik nekem, amikor azt mondja, hogy bilincsek és nyomorúságok várnak rám.24De nem tulajdonítok semmi fontosságot a lelkemnek, mintha drága volna nekem, csak hogy befejezhessem pályafutásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól kaptam, vagyis hogy alaposan tanúskodjak az Isten ki nem érdemelt kedvességének jó híre mellett.25És most, íme, tudom, hogy többé senki sem fogja látni az arcomat közületek, akik között jártam, a királyságot prédikálva.26Ezért e mai napon felhívlak benneteket annak tanúsítására, hogy mindenkinek a vérétől tiszta vagyok,27mert nem tartottam vissza magam attól, hogy elmondjam nektek az Isten egész szándékát.28Ügyeljetek magatokra és az egész nyájra, amelyben a szent szellem felvigyázóknak nevezett ki benneteket, hogy terelgessétek az Isten gyülekezetét, amelyet saját Fiának a vérén vásárolt meg.29Tudom, hogy eltávozásom után elnyomó farkasok jönnek közétek, és nem fognak gyöngéden bánni a nyájjal,30és közületek is támadnak majd férfiak, akik kiforgatott dolgokat fognak beszélni, hogy maguk után vonják a tanítványokat.31Ezért maradjatok ébren, és tartsátok elmétekben, hogy három éven át, se éjjel, se nappal nem szűntem meg könnyek között inteni egyenként mindenkit.32Most pedig rábízlak benneteket az Istenre és az ő ki nem érdemelt kedvességének szavára, amely képes felépíteni titeket, és megadni nektek az örökséget az összes megszentelt között.33Senkinek az ezüstjét vagy aranyát vagy öltözetét nem kívántam mohón.34Magatok is tudjátok, hogy ezek a kezek elégítették ki a magam és a velem levők szükségleteit.35Mindenben bemutattam nektek, hogy ily módon fáradozva, segítsétek a gyengéket, és tartsátok elmétekben az Úr Jézus szavait, aki maga mondta:Nagyobb boldogság adni, mint kapni."36És miután elmondta ezeket, mindnyájukkal együtt letérdelt, és imádkozott.37Azok pedig mindannyian igen nagy sírásra fakadtak, Pál nyakába borultak, és gyengéden csókolgatták,38mert az a szó fájt nekik különösen, amellyel azt mondta, hogy nem látják többé az arcát. Ezután elkísérték a hajóhoz.



 
 
0 komment , kategória:  Cselekedetek /Új szövetség  
Rómabeliekhez írt levél 13. fejezete
  2016-09-14 20:33:06, szerda
 
  Róma 13. fejezete

1Minden lélek rendelje alá magát a felsőbb hatalmaknak, mert nincs hatalom, csak Istentől;a létező hatalmak Isten által állnak fenn a maguk viszonylagos állásában.2Aki tehát ellenszegül a hatalomnak, az Isten elrendezésével száll szembe;akik szembeszálltak azzal, ítéletet fognak magukra vonni.3Mert az uralkodóktól nem a jó, hanem a rossz tett miatt kell félni. Szeretnéd, ha nem kellene félned a hatalomtól?Mindig tegyél jót, és dicséreted lesz tőle;4mert Isten szolgája az neked, a javadra. Ha pedig a rosszat teszed, félj, mert nem hiába viseli a kardot;mert Isten szolgája az, bosszúálló, hogy haragot fejezzen ki azzal szemben, aki a rosszat gyakorolja.5Így tehát kényszerítő okotok van rá, hogy alárendeltségben legyetek, nemcsak e harag miatt, hanem a lelkiismeretetek miatt is.6Mert ezért fizettek adót is;mert Isten nyilvános szolgái ők, akik ezt a célt szolgálják állandóan.7Adjátok meg mindenkinek, ami megilleti, aki az adót kívánja meg, annak az adót, aki az illetéket, annak az illetéket, aki a félelmet, annak a félelmet, aki a tiszteletet, annak a tiszteletet.8Senkinek semmivel ne tartozzatok, csak azzal, hogy szeretitek egymást;mert aki szereti az embertársát, a törvényt betöltötte.9Mert a törvénygyűjtemény - ,,ne kövess el házasságtörést",,,ne gyilkolj",,,ne lopj",,,ne kívánj mohón",és bármi más parancsolat legyen is - ebben a szóban van összefoglalva:,,Szeresd felebarátodat, mint önmagadat."10A szeretet nem cselekszik rosszat a felebaráttal;a törvény betöltése tehát a szeretet.11Ezt azért is tegyétek, mert ismeritek az időszakot, hogy itt van már az óra, hogy felébredjetek az álomból, mert a megmentésünk most közelebb van, mint amikor hívők lettünk.12Az éjszaka igencsak előrehaladt, a nappal elközeledett. Vessük hát le a sötétség cselekedeteit, és öltsük fel a világosság fegyvereit.13Illendően járjunk, mint nappal, ne dorbézolásokban és italozós tivornyázásokban, ne meg nem engedett nemi kapcsolatban és gátlástalan viselkedésben, ne viszálykodásban és féltékenységben,14hanem öltsétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a test kívánságainak ne tervezzetek előre.


 
 
0 komment , kategória:  Rómabeliekhez/Újszöv.  
Kedves Kati barátnőm szép képei, jó kívánsága! Köszönöm:-)
  2016-09-14 19:51:13, szerda
 
  Ecker Kata (#1) 2016-09-14 17:01:28










Sok szeretettel!
puszi

Köszönöm szépen drága Kati!



 
 
0 komment , kategória:  b Eckerné Kata JELENIDŐ  
Kedves barátaimnak, látogatóimnak szép napot kívánok!
  2016-09-14 03:51:47, szerda
 
 











Szeretettel: Anikó



 
 
1 komment , kategória:  SajátszerkesztésűNapszakKépeim  
1Korintusz 11-16-ig terjedő befejező fejezetei
  2016-09-14 03:28:28, szerda
 
  11. fejezet

1Legyetek az utánzóimmá, mint ahogy én is utánzója vagyok Krisztusnak.2Megdicsérlek pedig titeket, mert mindenben elmétekben tartotok engem, és erősen ragaszkodtok a hagyományokhoz, úgy, ahogy továbbadtam nektek őket.3De akarom, hogy tudjátok, hogy minden férfinak feje a Krisztus, az asszony feje pedig a férfi, a Krisztus feje pedig az Isten.4Minden férfi, aki úgy imádkozik vagy prófétál, hogy visel valamit a fején, megszégyeníti a fejét;5minden asszony pedig, aki fedetlen fővel imádkozik vagy prófétál, megszégyeníti a fejét, mert egy és ugyanaz, mintha leborotvált fejű asszony lenne.6Mert ha az asszony nem fedi be magát, nyiratkozzék is meg; de ha gyalázatos dolog asszonynak megnyiratkozni vagy megborotválkozni, akkor fedje be magát.7Mert a férfinak nem kell befednie a fejét, mivel ő Isten képmása és dicsősége; de az asszony a férfi dicsősége.8Mert nem a férfi van az asszonyból, hanem az asszony a férfiból;9s mi több, nem a férfi teremtetett az asszonyért, hanem az asszony a férfiért.10Ezért kell az asszonynak hatalmi jelet viselnie a fején az angyalok miatt.11Ezenkívül az Úrban nincsen sem asszony férfi nélkül, sem férfi asszony nélkül.12Mert ahogy az asszony a férfiból van, úgy a férfi is az asszony által, de minden az Istenből van.13Ítéljétek meg magatok:illik-e asszonynak befedetlenül imádkozni az Istenhez?14Maga a természet is nem azt tanítja nektek, hogy ha a férfinak hosszú haja van, gyalázat az neki,15de ha az asszonynak van hosszú haja, dicsőség az neki?Mert fejdísz helyett adatott neki a haja.16Ha azonban valaki valamely más szokás mellett akar érvelni:nincsen nekünk más, és az Isten gyülekezeteinek sincs.17De ezeket az utasításokat adva, nem dicsérlek meg titeket, mivel nem a jobbért, hanem a rosszabbért van, hogy összejöttök.18Mert először is, hallom, hogy amikor összegyűltök a gyülekezetben, meghasonlások vannak köztetek, és ezt bizonyos mértékig el is hiszem.19Mert szektáknak is kell lenniük köztetek, hogy nyilvánvalóvá legyen, kik a helyeselt személyek köztetek.20Amikor tehát összegyűltök egy helyre, nem lehet az Úr vacsoráját enni.21Mert amikor eszitek, előbb mindenki a maga vacsoráját fogyasztja el, úgyhogy az egyik éhes, a másik pedig mámoros.22De hiszen van nektek házatok az evésre meg az ivásra, nem?Vagy megvetitek az Isten gyülekezetét, és megszégyenítitek azokat, akiknek semmijük sincs?Mit mondjak nektek?Dicsérjelek meg titeket?Ebben nem dicsérlek meg.23Mert én az Úrtól kaptam, amit tovább is adtam nektek, hogy az Úr Jézus azon az éjszakán, amelyen át is adták, vett egy kenyeret,24és miután hálát adott, megtörte, és ezt mondta:,,Ez jelenti a testemet, amely értetek van.Ezentúl ezt cselekedjétek a rólam való megemlékezésül."25Hasonlóképpen tett a pohárral is, miután megvacsorázott, ezt mondva:,,Ez a pohár jelenti a véremen alapuló új szövetséget. Ezentúl ezt cselekedjétek, valahányszor isszátok, a rólam való megemlékezésül."26Mert valahányszor eszitek e kenyeret és isszátok e poharat, mindegyre az Úr halálát hirdetitek, míg meg nem érkezik.27Következésképpen, aki méltatlanul eszi a kenyeret vagy issza az Úr poharát, vétkes lesz az Úr testét és vérét illetően.28Az ember először is tartson önvizsgálatot, hogy alkalmas-e rá, és úgy egyen a kenyérből és igyon a pohárból.29Mert aki eszik és iszik, ítéletet eszik és iszik önmaga ellen, ha nem látja tisztán a testet.30Ezért van, hogy sokan közületek gyöngék és betegesek, és jó néhányan halálalvásban vannak.31De ha tisztán látnánk, hogy mik vagyunk mi magunk, nem esnénk ítélet alá.32Amikor azonban ítéltetünk, Jehova fegyelmez minket, hogy el ne ítéltessünk a világgal együtt.33Következésképpen, testvéreim, amikor összegyűltök, hogy egyétek azt, várjátok meg egymást.34Ha valaki éhes, otthon egyen, hogy ne ítéletre gyűljetek össze.A többi dolgot pedig elrendezem, mikor odaérkezem.

12. fejezet

1A szellemi ajándékokra nézve pedig, testvérek, nem akarom, hogy tudatlanok legyetek.2Tudjátok, hogy amikor nemzetekből valók voltatok, úgy vezettek el titeket azokhoz a néma bálványokhoz, ahogy éppen vezettek.3Szeretném tehát tudtotokra adni:Isten szelleme által szólva senki sem mondja, hogy,,Jézus átkozott!";és senki sem mondhatja, hogy,,Jézus Úr!",csakis szent szellem által.4Az ajándékoknak pedig különböző fajtái vannak, de ugyanaz a szellem;5és különböző fajtái vannak a szolgálatoknak, mégis ugyanaz az Úr;6és különböző fajtái vannak a munkálkodásoknak, mégis ugyanaz az Isten viszi véghez valamennyi munkálkodást mindenkiben.7De a szellem megnyilvánulása kinek-kinek hasznos célra adatik.8Az egyiknek például bölcsesség beszéde adatik a szellem által, a másiknak ismeret beszéde ugyanazon szellem szerint,9másvalakinek hit ugyanazon szellem által, másvalakinek gyógyítások ajándékai az által az egy szellem által,10megint másnak hatalmas cselekedetek munkálkodásai, másvalakinek prófétálás, másvalakinek ihletett kijelentések tisztán látása, másvalakinek különböző nyelvek, másvalakinek pedig nyelvek értelmezése.11De mindezeket a munkálkodásokat egy és ugyanaz a szellem viszi véghez, úgy osztva részt külön-külön mindenkinek, ahogy akarja.12Mert mint ahogy a test egy, de sok tagja van, és e test valamennyi tagja, noha sokan vannak, egy test, úgy a Krisztus is.13Mert bizony egy szellem által mindnyájan egy testté keresztelkedtünk meg, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan egy szellemmel itattattunk meg.14Mert a test valójában nem egy tag, hanem sok.15Ha a láb azt mondaná:,,Mivelhogy nem vagyok kéz, nem vagyok része a testnek",ettől még nem lesz nem része a testnek.16És ha a fül azt mondaná:,,Mivelhogy nem vagyok szem, nem vagyok része a testnek",ettől még nem lesz nem része a testnek.17Ha az egész test szem volna, hol lenne a hallóérzék?Ha teljes egészében hallás volna, hol lenne a szaglás?18Most pedig az Isten elhelyezte a tagokat a testben, mindegyiküket, ahogy kedvére volt.19Ha mindnyájan egy tag volnának, hol lenne a test?20Most azonban ők sok tag, mégis egy test.21Nem mondhatja a szem a kéznek:,,Nincs rád szükségem";vagy a fej sem mondhatja a lábaknak:,,Nincs rátok szükségem."22Hanem sokkal inkább az a helyzet, hogy a test gyöngébbnek látszó tagjai szükségesek,23és a testnek azokat a részeit, amelyeket kevésbé tiszteletreméltónak gondolunk, bőségesebb tisztelettel vesszük körül, és így az ékesség nélküli részeinknek annál bőségesebb az ékességük,24míg ékes részeinknek semmire sincs szükségük.Az Isten mindamellett úgy szerkesztette egybe a testet, hogy a hiányt szenvedő résznek bőségesebb tisztességet adott,25hogy ne legyen meghasonlás a testben, hanem egyformán törődjenek egymással a tagjai.26És ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved az összes többi tag is, vagy ha dicsőséget kap egy tag, vele együtt örvendezik az összes többi tag is.27Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyénenként annak tagjai.28És az Isten elhelyezte a különböző tagokat a gyülekezetben:először apostolokat, másodszor prófétákat, harmadszor tanítókat, azután hatalmas cselekedeteket, azután gyógyítások ajándékait, segítségnyújtó szolgálatokat, irányítási képességeket, különböző nyelveket.29Talán mindenki apostol?Talán mindenki próféta?Talán mindenki tanító?Talán mindenki hatalmas cselekedeteket visz véghez?30Talán mindenki gyógyítások ajándékait kapta?Talán mindenki nyelveken szól?Talán mindenki fordító?31Buzgón keressétek pedig a nagyobb ajándékokat.És még mutatok nektek egy kimagasló utat.

13. fejezet

1Ha emberek és angyalok nyelvein szólok, de szeretet nincs bennem, kongó ércdarabbá vagy csattogó cintányérrá lettem.2És ha megvan nálam a prófétálás ajándéka, és járatos vagyok az összes szent titokban és minden ismeretben, és ha minden hitem megvan ahhoz, hogy hegyeket helyezzek át, de szeretet nincs bennem, semmi vagyok.3És ha mindenemet odaadom mások táplálására, és ha testemet átadom, hogy dicsekedhessek, de szeretet nincs bennem, semmi, de semmi hasznom nincs nekem.4Aszeretet hosszútűrő és kedves.A szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel,5nem viselkedik illetlenül, nem keresi a maga érdekeit, nem válik ingerültté. Nem tartja számon a sérelmet.6Nem örvendezik az igazságtalanságnak, hanem együtt örvendezik az igazsággal.7Mindent elvisel, mindent elhisz, mindent remél, mindent kitartással tűr.8A szeretet soha nem vall kudarcot.De legyenek akár prófétálás ajándékai, el lesznek távolítva;legyenek akár nyelvek, meg fognak szűnni;legyen akár ismeret, el lesz távolítva.9Mert részleges ismeretünk van, és részlegesen prófétálunk;10de amikor megérkezik, ami teljes, el lesz távolítva, ami részleges.11Amikor kisgyermek voltam, úgy beszéltem, mint egy kisgyermek, úgy gondolkodtam, mint egy kisgyermek, úgy okoskodtam, mint egy kisgyermek;de most, hogy férfi lettem, elhagytam a kisgyermek jellemvonásait.12Jelenleg ugyanis homályos körvonalakban látunk egy fémtükör által, de akkor majd szemtől szemben.Jelenleg részleges ismeretem van, de akkor majd pontos ismeretem lesz, mint ahogy engem is pontosan ismernek.13Most azonban megmarad a hit, a reménység, a szeretet, ez a három;de ezek közül a legnagyobb a szeretet.


Link

14. fejezet

1Törekedjetek a szeretetre, de azért buzgón keressétek a szellemi ajándékokat, még inkább pedig azt, hogy prófétáljatok.2Mert aki más nyelven szól, nem emberekhez szól, hanem Istenhez, mert senki sem figyel, hanem szent titkokat szól ő a szellem által.3Aki azonban prófétál, az embereket épít, bátorít és vigasztal beszédével.4Aki más nyelven szól, önmagát építi, aki ellenben prófétál, a gyülekezetet építi.5Szeretném én, ha mindnyájan szólnátok nyelveken, de jobbnak vélem, ha prófétáltok. Igen, nagyobb az, aki prófétál, mint aki nyelveken szól, hacsak nem fordít is, hogy a gyülekezet épüljön.6Ha pedig most, testvérek, elmennék, és nyelveken szólnék hozzátok, mi jót tennék veletek, ha nem szólnék hozzátok vagy kinyilatkoztatással, vagy ismerettel, vagy próféciával, vagy tanítással?7Az élettelen dolgok is adnak ki hangot, legyen szó akár fuvoláról, akár hárfáról;ha nem ad ki különböző magasságú hangokat, honnan fogják tudni, mit játszanak a fuvolán vagy a hárfán?8Mert bizony, ha a trombita bizonytalan hívójelet hallat, ki fog csatára készülődni?9Ugyanígy ti is, ha nyelvetekkel nem szóltok könnyen érthető beszédet, honnan fogják tudni, mi hangzik el?Hiszen a levegőbe fogtok beszélni.10Olyan sokfajta beszédhang lehet a világon, és egy sincs, amelynek ne lenne jelentése.11Ha tehát nem értem a beszéd értelmét, idegen leszek annak, aki beszél, és a beszélő is idegen lesz nekem.12Így ti magatok is, mivel buzgón kívánjátok a szellem ajándékait, igyekezzetek a gyülekezet épülésére bővelkedni azokban.13Aki tehát más nyelven szól, imádkozzon, hogy fordítani is tudjon.14Mert ha más nyelven imádkozom, a szellem nekem adott ajándéka az, ami imádkozik, az értelmem pedig gyümölcstelen.15Mi tehát a teendő?Imádkozni fogok a szellem ajándékával, de imádkozom az értelmemmel is.Dicséretet fogok énekelni a szellem ajándékával, de dicséretet énekelek az értelmemmel is.16Különben, ha dicséretet ajánlasz fel a szellem valamely ajándékával, hogyan fog az átlagember helyét elfoglaló személy,,áment"mondani a hálaadásodra, mikor nem is tudja, mit mondasz?17Igaz, te jól adsz hálát, de a másik nem épül.18Hálát adok az Istennek, hogy több nyelven szólok, mint ti mindnyájan.19A gyülekezetben mindamellett inkább szólnék öt szót az értelmemmel, hogy oktathassak is másokat szóban, semmint tízezer szót más nyelven.20Testvérek, ne legyetek kisgyermekek a felfogóképességben, hanem a rosszaságra nézve legyetek kisgyermekek;a felfogóképességben azonban felnőtté legyetek.21A Törvényben meg van írva:,,Idegen ország fiainak nyelvével és idegenek ajkával fogok szólni e néphez, és még akkor sem fognak hallgatni rám - ezt mondja Jehova."22A nyelvek következésképpen jelül vannak, de nem a hívőknek, hanem a nem hívőknek, míg a prófétálás nem a nem hívők, hanem a hívők számára van.23Ha tehát az egész gyülekezet összegyűlik egy helyre, és mindnyájan nyelveken szólnak, és bejönnek átlagemberek vagy nem hívők, vajon nem azt fogják mondani, hogy őrültek vagytok?24De ha mindannyian prófétáltok, és bejön egy nem hívő vagy egy átlagember, azt mindnyájan megfeddik, mindenki gondosan megvizsgálja;25szívének titkai nyilvánvalóvá lesznek, úgyhogy arcra borul, és imádja az Istent, és kijelenti:,,Valóban köztetek van az Isten."26Mi tehát a teendő, testvérek?Amikor összegyűltök, az egyiknek zsoltára van, a másiknak tanítása, másvalakinek kinyilatkoztatása, másvalakinek nyelve, megint másnak értelmezése. Minden épülésre történjék.27Ha pedig valaki más nyelven szól, ez kettőre vagy legfeljebb háromra korlátozódjon, és felváltva;valaki pedig fordítson.28Ha azonban nem lenne fordító, akkor hallgasson a gyülekezetben, és önmagához szóljon, és az Istenhez.29Próféta továbbá kettő vagy három beszéljen, a többiek pedig derítsék ki a jelentést.30De ha egy másiknak, mialatt ott ül, kinyilatkoztatása van, az első hallgasson.31Mert egyenként mindnyájan prófétálhattok, hogy mindenki tanuljon, és mindenki bátorítást kapjon.32És a prófétáknak ellenőrzés alatt kell tartaniuk az ajándékokat, amelyeket a szellem a prófétáknak adott.33Az Isten ugyanis nem a zűrzavar Istene, hanem a békéé.Miként a szentek összes gyülekezetében,34az asszonyok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincs megengedve nekik, hogy szóljanak, hanem legyenek alárendeltségben, ahogy a Törvény is mondja.35Ha aztán tanulni akarnak valamit, kérdezzék meg otthon a férjüket, mert gyalázatos dolog asszonynak szólnia a gyülekezetben.36Micsoda?!Talán tőletek indult ki az Isten szava, vagy csak hozzátok jutott el?37Ha valaki azt gondolja, hogy próféta, vagy hogy megajándékozták a szellemmel, ismerje el, amit írok nektek, mivel az az Úr parancsolata.38Ha pedig valaki tudatlan, tudatlan is marad.39Következésképpen, testvéreim, buzgón keressétek a prófétálást, de azért a nyelveken szólást se tiltsátok.40Csak minden illendően és elrendezés szerint történjék.

15. fejezet

1Most pedig emlékeztetlek benneteket, testvérek, a jó hírre, amelyet hirdettem nektek, amelyet el is fogadtatok, amelyben álltok is,2amely által megmentésben is részesültök azzal a beszéddel, amellyel hirdettem nektek a jó hírt, ha erősen ragaszkodtok hozzá, hacsak nem hiába lettetek hívőkké.3Mert azt adtam tovább nektek az első dolgok között, amit én is kaptam, hogy Krisztus meghalt a bűneinkért az Írások szerint,4és hogy eltemették, igen, hogy feltámadt a harmadik napon az Írások szerint,5és hogy megjelent Kéfásnak, aztán a tizenkettőnek.6Azután megjelent több mint ötszáz testvérnek egyszerre, akik közül a legtöbben mindmostanáig megmaradtak, de némelyek halálalvásba merültek.7Azután megjelent Jakabnak, aztán az összes apostolnak;8mindenki közül utolsónak pedig, mint egy koraszülöttnek, megjelent nekem is.9Mert én a legkisebb vagyok az apostolok között, és nem vagyok méltó arra, hogy apostolnak nevezzenek, mivel üldöztem az Isten gyülekezetét.10De Isten ki nem érdemelt kedvessége által vagyok az, ami vagyok. És az ő ki nem érdemelt kedvessége, mely felém irányult, nem bizonyult hiábavalónak, hanem mindnyájuknál többet fáradoztam, de nem én, hanem az Isten ki nem érdemelt kedvessége, amely velem van.11Mindamellett akár én, akár ők, így prédikálunk, és ti így hittetek.12Ha pedig Krisztusról azt prédikálják, hogy feltámadt a halottak közül, hogyan van az, hogy némelyek köztetek azt mondják, nincs feltámadásuk a halottaknak?13Ha csakugyan nincs feltámadásuk a halottaknak, akkor Krisztus sem támadt fel.14Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor bizony hiábavaló a prédikálásunk, és hiábavaló a hitünk.15Sőt, az Isten hamis tanúinak is találtatunk, mert az Isten ellen tanúskodtunk, hogy feltámasztotta a Krisztust, akit nem is támasztott fel, ha valóban nem támadnak fel a halottak.16Mert ha a halottak nem támadnak fel, akkor Krisztus sem támadt fel.17Továbbá, ha Krisztus nem támadt fel, hasztalan a ti hitetek;még bűneitekben vagytok.18Valójában azok is elvesztek, akik Krisztussal egységben merültek halálalvásba.19Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, mi vagyunk a legszánalomraméltóbbak minden ember között.20Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül, ő, aki zsengéje azoknak, akik halálalvásba merültek.21Mivel ugyanis ember által van a halál, ember által van a halottak feltámadása is.22Mert ahogy Ádámban mindenki meghal, úgy a Krisztusban is mindenki meg fog elevenedni.23De ki-ki a maga rendjében:Krisztus a zsenge, ezt követően azok, akik a Krisztuséi, a jelenléte idején.24Azután a vég, amikor átadja a királyságot Istenének és Atyjának, miután semmivé tett minden kormányzatot és minden hatalmat és erőt.25Mert addig kell királyként uralkodnia, míg lába alá nem vet minden ellenséget az Isten.26Mint utolsó ellenség semmisül meg a halál.27Mert az Isten,,mindent a lába alá vetett"De amikor azt mondja, hogy minden alá lett vetve, nyilvánvaló, hogy annak kivételével, aki neki mindent alávetett.28Mikor pedig minden alávettetett neki, akkor maga a Fiú is aláveti magát Annak, aki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen minden mindenkinek.29Különben mit tesznek majd azok, akik abból a célból keresztelkednek meg, hogy halottak legyenek?Ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel, ők miért is keresztelkednek meg abból a célból, hogy ilyenek legyenek?30Miért vagyunk mi is veszedelemben minden órában?31Naponta szembenézek a halállal. Ugyanolyan biztos ez, mint az, hogy ujjongok miattatok, testvérek, Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.32Ha emberek módján harcoltam vadállatokkal Efézusban, mi hasznom belőle? Ha a halottak nem támadnak fel,,,együnk, igyunk, holnap úgyis meghalunk".33Ne vezessenek félre titeket.Rossz társaságok megrontanak hasznos szokásokat.34Ébredjetek józanságra igazságos módon, és ne gyakoroljatok bűnt, mert némelyeknek nincsen ismeretük Istenről. Azért szólok, hogy szégyenkezésre indítsalak benneteket.35Ha valaki mégis azt mondja:,,Hogyan támadnak fel a halottak?Igen, miféle testtel jönnek elő?"36Te esztelen!Amit elvetsz, nem elevenedik meg, csak ha előbb elhal;37ami pedig azt illeti, amit elvetsz:nem azt a testet veted el, amely majd kifejlődik, hanem puszta szemet, lehet az búzáé vagy bármi egyébé;38az Isten pedig testet ad annak, úgy, ahogy kedvére van, és minden egyes magnak a maga testét.39Nem minden test ugyanaz a test, hanem más az embereké, és más a jószág teste, más a madarak teste, és más a halaké.40És vannak égi testek, meg földi testek;de másmilyen az égi testek dicsősége, és másmilyen a földi testeké.41Másmilyen a nap dicsősége, más a hold dicsősége, és más a csillagok dicsősége;csillag a csillagtól is különbözik dicsőségben.42Így van a halottak feltámadása is. Romlottságban vetik el, romlatlanságban támad fel.43Gyalázatban vetik el, dicsőségben támad fel. Gyöngeségben vetik el, erőben támad fel.44Fizikai testet vetnek el, szellemi test támad fel. Ha van fizikai test, van szellemi is.45Így is van megírva:,,Az első ember, Ádám, élő lélekké lett."Az utolsó Ádám életadó szellemmé lett.46De nem a szellemi az első, hanem a fizikai, azután a szellemi.47Az első ember a földből való, és porból alkották;a második ember az égből való.48Amilyen a porból alkotott, olyanok a porból alkotottak is;és amilyen az égi, olyanok az égiek is.49És ahogy viseltük a porból alkotottnak képmását,úgy viselni fogjuk az éginek képmását is.50Azt mondom azonban, testvérek, hogy test és vér nem örökölheti Isten királyságát, sem romlottság nem örököl romlatlanságot.51Íme! Szent titkot mondok el nektek:nem mind fogunk halálalvásba merülni, de mind át fogunk változni,52egy pillanat alatt, egy szempillantás alatt, az utolsó trombita idején. Mert a trombita szólni fog, és a halottak feltámadnak romolhatatlanul, és mi átváltozunk.53Mert ennek, ami romlandó, romlatlanságot kell felöltenie, és ennek, ami halandó, halhatatlanságot kell felöltenie.54Mikor pedig e romlandó romlatlanságot ölt fel, és e halandó halhatatlanságot ölt fel, akkor meglesz az a beszéd, amely meg van írva:,,Elnyeletett a halál örökre."55,,Halál, hol a te győzelmed?Halál, hol a te fullánkod?"56A halált okozó fullánk a bűn, a bűn ereje pedig a Törvény.57De hála az Istennek, mert ő megadja nekünk a győzelmet Jézus Krisztus, a mi Urunk által!58Következésképpen, szeretett testvéreim, legyetek rendíthetetlenné, tántoríthatatlanná, és mindig bőven legyen tennivalótok az Úr munkájában, tudva azt, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.

16. fejezet

1Ami pedig a szentek számára való gyűjtést illeti, ti is úgy tegyetek, ahogy utasításokat adtam Galácia gyülekezeteinek.2Minden hét első napján mindegyikőtök tegyen el valamit tartalékba a maga házánál, ahogy módjában áll, hogy ne akkor legyenek gyűjtések, amikor megérkezem.3Mikor pedig odaérkezem, bárkiket helyeseltek is levelek által, azokat küldöm el, hogy elvigyék kedves ajándékotokat Jeruzsálembe.4Ha azonban helyénvaló lesz, hogy én is odamenjek, velem együtt fognak odajönni.5Hozzátok pedig akkor megyek el, ha átmentem Makedónián, mert Makedónián átmegyek;6és talán ott maradok nálatok, vagy még a telet is nálatok töltöm, hogy elkísérjetek egy darabon, bárhová menjek is.7Mert nem akarlak benneteket most, csak átutazásom közben látni, mivel remélem, nálatok maradok egy ideig, ha Jehova engedi.8Pünkösd ünnepéig azonban Efézusban maradok;9mert nagy, tevékenységre nyíló ajtó tárult fel előttem, de sok az ellenszegülő.10Ha azonban Timóteusz megérkezik, ügyeljetek arra, hogy félelem nélkül legyen köztetek, mert Jehova munkáját végzi, ahogy én is.11Senki se nézze le tehát őt. Kísérjétek el egy darabon békében, hogy eljusson hozzám, mert várom őt a testvérekkel együtt.12Ami pedig Apollós testvérünket illeti, nagyon kérleltem, hogy menjen el hozzátok a testvérekkel, ám most semmiképpen sem akart elmenni, de majd elmegy, amikor alkalma nyílik rá.13Maradjatok ébren, álljatok szilárdan a hitben, viselkedjetek férfi módra, erősödjetek meg.14Minden dolgotok szeretettel történjék.15Buzdítalak pedig titeket, testvérek:Tudjátok, hogy Sztefanász háznépe Akhája zsengéje, és hogy ők a szentek szolgálatára szánták magukat.16Ti is vessétek alá magatokat az ilyeneknek, és mindenkinek, aki együttműködik és fáradozik.17Örvendezek pedig Sztefanász, Fortunátusz és Akhaikusz jelenlétének, mivel pótolták azt, hogy ti nem vagytok itt.18Mert felüdítették az én szellememet, és a tiéteket is.Ismerjétek tehát el az ilyen embereket.19Üdvözletüket küldik nektek Ázsia gyülekezetei.Szívből üdvözöl titeket az Úrban Akvila és Priszka a házukban levő gyülekezettel együtt.20Üdvözöl benneteket az összes testvér. Üdvözöljétek egymást szent csókkal.21Íme, az üdvözletem, Pálé, saját kezűleg.22Ha valaki nem vonzódik az Úrhoz, átkozott legyen!Ó, Urunk, jöjj!23Az Úr Jézus ki nem érdemelt kedvessége legyen veletek!24Legyen a szeretetem mindnyájatokkal Krisztus Jézussal egységben!


 
 
0 komment , kategória:  1Korintusz/ Újszövetség  
1Korintusz 6-10-ig terjedő fejezetei
  2016-09-14 02:55:10, szerda
 
  6. fejezet

1Mer-e bármelyikőtök is, akinek valami ügye van a másikkal, igazságtalanok előtt pereskedni, és nem a szentek előtt?2Vagy nem tudjátok, hogy a szentek a világot fogják ítélni?És ha a világot fogjátok ítélni, alkalmatlanok vagytok arra, hogy egészen mellékes dolgokban törvénykezzetek?3Nem tudjátok, hogy angyalokat fogunk ítélni?Hát akkor ennek az életnek a dolgait miért ne?4Ha tehát van valami törvénykeznivalótok ennek az életnek a dolgaiban, azokat teszitek meg bíráknak, akiket lenéznek a gyülekezetben?5Azért szólok, hogy szégyenkezésre indítsalak benneteket.Igaz-e, hogy egy bölcs sincs köztetek, aki képes volna ítéletet tenni a testvérei között,6hanem testvér a testvérrel pereskedik, ráadásul nem hívők előtt?!7Hát bizony teljességgel vereséget jelent nektek, hogy pereitek vannak egymással. Miért nem hagyjátok inkább, hogy vétsenek ellenetek?Miért nem hagyjátok inkább, hogy csalást kövessenek el veletek szemben?8Ellenkezőleg, ti vétetek és követtek el csalást, méghozzá a testvéreitekkel szemben.9 Micsoda?!Nem tudjátok, hogy igazságtalanok nem fogják örökölni Isten királyságát?Ne vezessenek félre titeket.Sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem természetellenes célokra tartott férfiak, sem férfiakkal háló férfiak,10sem tolvajok, sem kapzsik, sem részegesek, sem szidalmazók, sem zsarolók nem fogják örökölni Isten királyságát.11Pedig ilyenek voltak némelyek közületek. De tisztára mostak, de megszenteltek, de igazságossá nyilvánítottak benneteket Jézus Krisztus, a mi Urunk nevében, és a mi Istenünk szellemével.12Mindent szabad nekem, de nem minden hasznos. Mindent szabad nekem, de nem fogom hagyni, hogy bármi is hatalma alá vonjon.13Az eledelek a hasért vannak, a has pedig az eledelekért;de az Isten ezt is, és amazokat is semmivé fogja tenni.A test pedig nem a paráznaságért van, hanem az Úrért;és az Úr a testért van.14Az Isten pedig az Urat is feltámasztotta, és minket is feltámaszt majd a halálból a hatalma által.15Nem tudjátok, hogy a testeitek Krisztus tagjai?Elvegyem hát a Krisztus tagjait, és egy szajha tagjaivá tegyem őket?Sose legyen úgy!16Micsoda?!Nem tudjátok, hogy aki szajhával tart, az egy test vele?Mert ahogy mondja,,,a kettő egy test lesz".17Aki ellenben az Úrral tart, egy szellem ővele.18Meneküljetek a paráznaságtól. Minden egyéb bűn, amelyet az ember elkövethet, a testén kívül van, de aki paráználkodik, a saját teste ellen vétkezik.19Micsoda?!Nem tudjátok, hogy a testetek a bennetek levő szent szellem temploma, amely Istentől van nektek?És nem is a magatokéi vagytok,20mert áron vettek meg titeket.Dicsőítsétek hát az Istent a testetekben.

7. fejezet
1Azokra vonatkozóan pedig, amikről írtatok:jó az embernek asszonyt nem érinteni;2ámde a paráznaság elterjedtsége miatt mindenkinek legyen meg a maga felesége, és minden asszonynak legyen meg a maga férje.3A férj adja meg a feleségének, ami megilleti őt, de hasonlóképpen a feleség is a férjének.4A feleség nem gyakorol hatalmat a saját teste fölött, hanem a férje;hasonlóképpen a férj sem gyakorol hatalmat a saját teste fölött, hanem a felesége.5Ne fosszátok meg egymást attól, csak kölcsönös megegyezésből egy meghatározott időre;hogy időt szentelhessetek az imának, és ismét egymáshoz térhessetek, hogy ne kísértsen benneteket folyton Sátán az önfegyelmetek hiánya miatt.6Ezt azonban engedményképpen mondom, nem parancsként.7Szeretném pedig, ha minden ember úgy lenne, ahogy én magam vagyok. No de mindenkinek megvan a maga ajándéka Istentől:az egyiknek így, a másiknak úgy.8Azoknak pedig, akiknek nincsen házastársuk, és az özvegyeknek azt mondom, hogy jó nekik, ha úgy maradnak, ahogy én is vagyok.9De ha nincs önuralmuk, kössenek házasságot, mert jobb házasságot kötni, mint szenvedélytől lángolni.10Azoknak, akiknek van házastársuk, utasítást adok, de nem én, hanem az Úr, hogy a feleség ne menjen el a férjétől;11de ha elmenne is, maradjon házasság nélkül, vagy pedig béküljön ki a férjével;és a férj ne hagyja el a feleségét.12A többieknek pedig azt mondom, igen, én, nem az Úr:ha valamelyik testvérnek nem hívő felesége van, de ez hajlandó vele lakni, ne hagyja el őt;13és az az asszony, akinek nem hívő férje van, de ez hajlandó vele lakni, ne hagyja el a férjét.14Mert meg van szentelve a nem hívő férj a felesége révén, és meg van szentelve a nem hívő feleség a testvér révén;máskülönben a gyermekeitek bizony tisztátalanok volnának, most pedig szentek.15Ha azonban a nem hívő fogja magát és elmegy, hadd menjen;a testvér vagy a testvérnő ilyen körülmények között nincsen szolgaságra vetve, hanem békére hívott benneteket az Isten.16Mert honnan tudod, te feleség, hogy nem fogod-e megmenteni a férjedet? Vagy honnan tudod, te férj, hogy nem fogod-e megmenteni a feleségedet?17Csak mindenki úgy járjon, ahogy részt adott neki Jehova, ahogy elhívta őt az Isten. És minden gyülekezetben így rendelkezem.18Körülmetélten hívatott el valaki?Ne legyen körülmetéletlenné. Körülmetéletlenségben hívatott el valaki?Ne metélkedjen körül.19A körülmetéltség nem jelent semmit,és a körülmetéletlenség sem jelent semmit,hanem Isten parancsolatainak a megtartása.20Ki milyen helyzetben hívatott el, abban maradjon.21Rabszolgaként hívattál el?Ne aggasszon;de ha szabaddá is lehetsz, akkor inkább ragadd meg az alkalmat.22Mert az Úrban mindenki, aki rabszolgaként hívatott el, az Úr felszabadítottja; hasonlóképpen, aki szabadként hívatott el, Krisztus rabszolgája.23Áron vettek meg titeket;ne legyetek többé emberek rabszolgái.24Ki milyen állapotban hívatott el, testvérek, abban maradjon az Istennel való kapcsolatában.25A szüzek felől pedig nincsen parancsom az Úrtól, de úgy közlöm véleményemet, mint aki iránt az Úr irgalmasságot tanúsított, hogy hű legyen.26Úgy gondolom tehát, hogy jó ez a jelenvaló szükséget tekintve, hogy jó az embernek úgy maradni, ahogy van.27Feleséghez vagy kötve?Ne keress tovább szabadulást. Fel vagy oldva a feleségtől?Ne keress tovább feleséget.28De még ha házasságot kötnél is, nem követnél el bűnt. És ha egy szűz személy házasságot kötne, nem követne el bűnt az ilyen. Akik azonban így tesznek, azoknak nyomorúságuk lesz a testükben. Én pedig kíméllek benneteket.29Ezenfelül ezt mondom, testvérek:a hátralevő idő rövidre van szabva.Ezentúl, akiknek van feleségük, úgy legyenek, mintha nem volna,30és úgyszintén, akik sírnak, olyanok legyenek, mint akik nem sírnak, és akik örvendeznek, mint akik nem örvendeznek, és akik vesznek, mint akiknek nincs,31és akik élnek a világgal, mint akik nem élnek vele teljesen; mert változik e világ színtere.32Igen, azt akarom, hogy mentesek legyetek az aggodalomtól. A nőtlen ember az Úr dolgaiért aggódik:hogyan nyerje el az Úr helyeslését.33A nős ember viszont a világ dolgaiért aggódik:hogyan nyerje el a felesége helyeslését,34és meg van osztva. Továbbá a nem férjes asszony, meg a szűz, az Úr dolgaiért aggódik, hogy szent legyen mind testében, mind szellemében. A férjes asszony azonban a világ dolgaiért aggódik:hogyan nyerje el a férje helyeslését.35Ezt pedig személyes hasznotokra mondom, nem azért, hogy hurkot vessek nektek, hanem hogy arra indítsalak benneteket, ami illő, és arra, hogy álljatok mindig szolgálatára az Úrnak, figyelemelterelődés nélkül.36De ha valaki úgy gondolja, hogy helytelenül jár el a szüzességével szemben - ha az túl van már a fiatalkor virágzásán, és így kell történnie -, tegye meg, amit akar, nem vétkezik. Kössenek házasságot.37Ám ha valaki biztosan áll szívében, és nem érez szükséget, hanem van hatalma a saját akarata fölött, és azt a döntést hozta szívében, hogy megőrzi a maga szüzességét, jól fogja tenni.38Következésképpen, aki házasságra adja szüzességét, az is jól teszi, de aki nem adja házasságra, még jobban fogja tenni.39A feleség kötve van mindaddig, amíg a férje él. Ha azonban a férje halálalvásba merülne, szabad arra, hogy házasságot kössön, akivel akar, de csak az Úrban.40De boldogabb, ha úgy marad, ahogy van, az én véleményem szerint. Márpedig úgy gondolom, hogy bennem is Isten szelleme van.

8. fejezet
1Ami pedig a bálványoknak felajánlott eledelt illeti:tudjuk, hogy mindnyájunknak van ismeretünk. Az ismeret felfuvalkodottá tesz, a szeretet ellenben épít.2Ha valaki azt gondolja, hogy ismeretet szerzett valamiről, még nem ismeri úgy, ahogy ismernie kellene.3De ha valaki szereti az Istent, azt ismeri ő.4Ami pedig a bálványoknak felajánlott eledelek evését illeti, tudjuk, hogy a bálvány semmi a világon, és hogy nincs más Isten, csak egy.5Mert még ha vannak is, akiket,,isteneknek"neveznek, akár az égben, akár a földön, mint ahogy van sok,,isten"és sok,,úr",6számunkra valójában egy Isten van, az Atya, akiből van minden, és mi őérte;és egy Úr van, Jézus Krisztus, aki által van minden, és mi őáltala.7Mindamellett nincs meg mindenkiben ez az ismeret, hanem némelyek, akik mindmostanáig hozzá vannak szokva a bálványhoz, úgy eszik az eledelt, mint ami bálványáldozat, és a lelkiismeretük, mivel gyönge, beszennyeződik.8Pedig az eledel nem fog ajánlani minket az Isten előtt;ha nem eszünk, nincs fogyatkozásunk, és ha eszünk, akkor sincs érdemünk.9De mindig ügyeljetek arra, hogy e hatalmatok valamiképpen botláskővé ne váljon a gyengéknek.10Mert ha téged, akinek ismereted van, étkezéshez telepedve látna valaki egy bálványtemplomban, akkor neki, aki gyönge, nemde addig-addig fog épülni a lelkiismerete, hogy megeszi a bálványoknak felajánlott eledeleket?11Bizony, az ismereted által romlást szenved az, aki gyönge, a testvéred, akiért Krisztus meghalt.12Ti pedig, amikor így vétkeztek a testvéreitek ellen, és sebzitek a lelkiismeretüket, amely gyönge, Krisztus ellen vétkeztek.13Ezért, ha eledel botránkoztatja meg a testvéremet, nem eszem húst soha többé, nehogy megbotránkoztassam a testvéremet.

9. fejezet
1Nem vagyok szabad?Nem vagyok apostol?Nem láttam Jézust, a mi Urunkat?Nem ti vagytok a munkám az Úrban?2Ha másoknak nem vagyok apostol, nektek egészen bizonyosan az vagyok, mert ti vagytok a pecsét, amely bizonyítja apostolságomat az Úrban.3Védekezésem azok előtt, akik vizsgálnak engem, a következő:4Talán nincs hatalmunk enni és inni?5Talán nincs hatalmunk arra, hogy testvérnőt vigyünk magunkkal mint feleséget, miként a többi apostol is, és az Úr testvérei, és Kéfás?6Vagy csak Barnabásnak és nekem nincs hatalmunk arra, hogy ne végezzünk világi munkát?7Ki az, aki valamikor is a saját költségén katonáskodik?Ki ültet szőlőt, és nem eszik annak gyümölcséből?Vagy ki terelget nyájat, és nem eszik a nyájnak tejéből?8Vajon emberi irányadó mértékek szerint szólom ezeket? Vagy nem ezeket mondja a Törvény is?9Mert Mózes törvényében meg van írva:,,Ne kösd be a bika száját, mikor csépli a gabonát."Vajon a bikákkal törődik az Isten?10Vagy éppenséggel értünk mondja ezt?Bizony értünk íratott ez meg, mert aki szánt, annak reménységben kell szántania, és aki csépel, annak a részesedés reményében kell így tennie.11Ha mi nektek szellemieket vetettünk, vajon nagy dolog, ha a test számára valókat fogjuk tőletek aratni?12Ha mások részesednek e fölöttetek való hatalomból, nem sokkal inkább mi? Mindazonáltal mi nem éltünk ezzel a hatalommal, hanem mindent elviselünk, hogy semmi akadályt ne gördítsünk a Krisztusról szóló jó hír elé.13Nem tudjátok, hogy akik szent teendőket látnak el, a templomból valókat eszik, és akik állandóan az oltárnál szolgálnak, az oltárral együtt kapnak részt?14Így az Úr is akképpen rendelkezett, hogy akik a jó hírt hirdetik, a jó hírből éljenek.15Én azonban egyetleneggyel sem éltem ezek közül az elrendezések közül. Ezeket sem azért írtam, hogy így legyen az esetemben, mert jobb lenne meghalnom, semhogy...;senki nem fogja semmissé tenni dicsekvésem okát!16Ha pedig hirdetem a jó hírt, az nem ok arra, hogy dicsekedjek, mert szükség nehezedik rám. Bizony, jaj nekem, ha nem hirdetem a jó hírt!17Ha önként végzem ezt, jutalmam van, ha pedig akaratom ellenére teszem, akkor is sáfársággal vagyok megbízva.18Mi hát a jutalmam?Az, hogy miközben hirdetem a jó hírt, költségmentesen kínálhatom a jó hírt, avégett hogy ne éljek vissza a jó hír hirdetésével együtt járó hatalmammal.19Mert bár mindenkitől szabad vagyok, mindenkinek a rabszolgájává tettem magamat, hogy minél több embert megnyerjek.20És így a zsidóknak olyanná lettem, mint aki zsidó, hogy zsidókat nyerjek meg;a törvény alatt levőknek olyanná lettem, mint aki törvény alatt van - pedig én magam nem vagyok törvény alatt -, hogy megnyerjem a törvény alatt levőket.21A törvény nélkülieknek olyanná lettem, mint aki törvény nélkül van - pedig nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvénye alatt vagyok -, hogy megnyerjem a törvény nélkülieket.22A gyöngéknek gyöngévé lettem, hogy megnyerjem a gyöngéket. Mindenfajta embernek mindenné lettem, hogy minden módon megmentsek némelyeket.23De mindent a jó hírért teszek, hogy másokkal együtt részese legyek.24Nem tudjátok, hogy a futók a versenyen mindnyájan futnak, de csak egy kapja meg a díjat?Úgy fussatok, hogy elnyerhessétek.25Ezenfelül mindaz, aki küzdelemben vesz részt, önuralmat gyakorol mindenben. Persze ők azért teszik, hogy romlandó koronát kapjanak, mi ellenben romolhatatlant.26Úgy futok tehát, hogy az nem bizonytalan;ütéseimet úgy irányítom, hogy ne a levegőt üssem;27hanem megöklözöm testemet, és rabszolgává teszem, hogy miután másoknak prédikáltam, én magam valamiképpen alkalmatlanná ne váljak.

10. fejezet
1Nem akarom pedig, hogy tudatlanságban legyetek afelől, testvérek, hogy ősatyáink mindnyájan a felhő alatt voltak, és mindnyájan átmentek a tengeren,2és mindnyájan megkeresztelkedtek Mózesbe a felhő és a tenger által;3és mindnyájan ugyanazt a szellemi eledelt ették,4és mindnyájan ugyanazt a szellemi italt itták. Mert abból a szellemi sziklából ittak, amely követte őket, és ez a szikla a Krisztust jelentette.5Mindazonáltal a legtöbbjüket nem helyeselte az Isten, hiszen leteríttettek a pusztában.6Ezek a dolgok pedig példáink lettek, hogy mi ne legyünk olyanok, akik ártalmas dolgokat kívánnak, ahogy azok kívántak.7Se bálványimádókká ne váljatok, mint egyesek azok közül, mint ahogy meg van írva:,,A nép leült enni és inni, és fölkeltek mulatozni."8És ne is paráználkodjunk, mint ahogy egyesek azok közül paráznaságot követtek el, csak hogy elessenek, egy nap huszonháromezren.9Se Jehovát ne tegyük próbára, mint ahogy egyesek azok közül próbára tették, csak hogy elvesszenek a kígyók által.10Se zúgolódók ne legyünk, mint ahogy egyesek azok közül zúgolódtak, csak hogy elvesszenek a pusztító által.11Ezek pedig mint példák történtek velük újra meg újra, és a mi figyelmeztetésünkre írattak meg, akikhez a világrendszerek vége elérkezett.12Következésképpen, aki úgy gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essen.13Nem ért benneteket más kísértés, csak ami általános az embereknél. De hű az Isten, és nem hagy titeket azon felül kísérteni, amit el tudtok viselni, hanem a kísértéssel együtt a kivezető utat is elkészíti, hogy kitartóan tudjátok tűrni.14Így hát, szeretteim, meneküljetek a bálványimádástól.15Mint tisztán látó emberekhez, úgy szólok;ítéljétek meg ti magatok, amit mondok.16Az áldás pohara, melyet megáldunk, vajon nem a Krisztus vérében való részesség?A kenyér, melyet megtörünk, vajon nem a Krisztus testében való részesség?17Mivelhogy egy kenyér van, mi, noha sokan vagyunk, egy test vagyunk, mert mindnyájan abból az egy kenyérből részesedünk.18Nézzetek arra, ami Izrael a test szerint:akik az áldozatokat eszik, vajon nem részesek az oltárral?19Mit mondjak hát?Hogy a bálványáldozat valami, vagy hogy a bálvány valami20Nem;hanem azt mondom, hogy amiket a nemzetek áldoznak, démonoknak áldozzák, és nem Istennek;én pedig nem akarom, hogy részestársaivá legyetek a démonoknak.21Nem ihatjátok Jehova poharát is, és a démonok poharát is;nem lehettek részesei,,Jehova asztalának"is, és a démonok asztalának is.22Vagy,,féltékenységre ingereljük Jehovát"?Csak nem vagyunk erősebbek nála?23Mindent szabad, de nem minden hasznos. Mindent szabad, de nem minden épít.24Senki se keresse a maga hasznát, hanem a másikét.25Továbbra is mindent megegyetek, amit a húspiacon árulnak, nem tudakozódva a lelkiismeretetek miatt;26mert,,Jehováé a föld, és ami betölti azt".27Ha valaki a nem hívők közül meghív benneteket, és ti el akartok menni, lássatok hozzá, és mindent megegyetek, amit elétek tesznek, nem tudakozódva a lelkiismeretetek miatt.28De ha valaki azt mondaná nektek:,,Áldozatként bemutatott dolog ez",ne egyetek amiatt, aki ezt feltárta, és a lelkiismeret miatt.29Azt mondom:,,lelkiismeret",de nem a sajátod, hanem a másiké.Mert miért ítélje az én szabadságomat másnak a lelkiismerete?30Ha hálával részesedem, miért beszéljenek rólam becsmérlően amiatt, amiért én hálát adok?31Így tehát akár esztek, akár isztok, akár bármi mást tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek.32Ügyeljetek arra, hogy se zsidóknak, se görögöknek, se az Isten gyülekezetének ne adjatok okot a botránkozásra,33mint ahogy én is mindenkinek mindenben kedvére teszek, nem a magam hasznát keresve, hanem inkább sok emberét, hogy megmentést nyerjenek.


 
 
0 komment , kategória:  1Korintusz/ Újszövetség  
1Korintusz 1-5-ig terjedő fejezetei
  2016-09-14 02:33:41, szerda
 
  1. fejezet

1Pál, akit Isten akarata által elhívtak Jézus Krisztus apostolának, és Szosztenész testvérünk2az Isten Korintuszban levő gyülekezetének - nektek, akik meg lettetek szentelve Krisztus Jézussal egységben, és akiket elhívtak, hogy szentek legyenek -, mindazokkal együtt, akik a mi Urunk, Jézus Krisztus nevét hívják segítségül minden helyen, aki az ő Uruk is, és a miénk is:3Ki nem érdemelt kedvesség és béke legyen veletek Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól!4Mindig hálát adok értetek az Istennek az Isten ama ki nem érdemelt kedvességét tekintve, amely Krisztus Jézusban adatott nektek,5hogy mindenben meggazdagodtatok őbenne, teljes beszédkészségben és teljes ismeretben,6mint ahogy a Krisztusról való tanúság is szilárd lett köztetek,7úgyhogy semmilyen ajándékban sincs hiányotok, miközben sóváran várjátok Jézus Krisztus, a mi Urunk kinyilatkozását.8Ő meg is fog szilárdítani benneteket mindvégig, hogy semmilyen vád ne érhessen titeket Jézus Krisztus, a mi Urunk napján.9Hű az Isten, aki elhívott benneteket, hogy részességetek legyen a Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal.10Buzdítalak pedig titeket, testvérek, Jézus Krisztus, a mi Urunk neve által, hogy mindnyájan egyetértésben beszéljetek, és ne legyenek köztetek meghasonlások, hanem legyetek teljesen egységesek ugyanabban a gondolkodásban és ugyanabban a felfogásban.11Mert a Kloé házából valók feltárták nekem rólatok, testvéreim, hogy viszályok vannak köztetek.12Ezt úgy értem, hogy mindegyikőtök ilyeneket mond:,,Én Pálhoz tartozom!",,Én meg Apollóshoz!",,Én meg Kéfáshoz!",,Én meg Krisztushoz!"13Meg van osztva a Krisztus.Csak nem Pált feszítették oszlopra értetek?Vagy Pál nevében keresztelkedtetek meg?14Hálás vagyok, hogy senki mást nem kereszteltem meg közületek, csak Kriszpuszt és Gájuszt,15nehogy bárki is azt mondhassa, hogy az én nevemben keresztelkedtetek meg.16Igen, még Sztefanász háznépét is megkereszteltem. Ami a többieket illeti, nem tudok róla, hogy bárki mást megkereszteltem volna.17Mert nem azért küldött el engem Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy hirdessem a jó hírt, de nem a beszéd bölcsességével, hogy hasztalanná ne legyen a Krisztus kínoszlopa.18A kínoszlopról való beszéd ugyanis bolondság azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik megmentésben részesülünk, Isten ereje.19Mert meg van írva:,,El fogom veszteni a bölcsek bölcsességét, és félretolom a műveltek intelligenciáját."20Hol a bölcs?Hol az írástudó?Hol ennek a világrendszernek a vitázója?Nem tette-e bolondsággá az Isten a világ bölcsességét?21Mivel ugyanis az Isten bölcsességének megfelelően - a világ a maga bölcsessége útján nem ismerte meg az Istent, az Isten jónak látta, hogy a prédikált dolgok bolondsága által mentse meg a hívőket.22Mert ahogy a zsidók jeleket kérnek, úgy a görögök is bölcsességet keresnek,23de mi az oszlopra feszített Krisztust prédikáljuk, aki a zsidóknak ok a botránkozásra, a nemzeteknek pedig bolondság;24az elhívottaknak azonban - zsidóknak és görögöknek egyaránt - Krisztus, az Isten ereje és az Isten bölcsessége.25Mert az Isten,,bolondsága bölcsebb az embereknél, és az Isten,,gyöngesége erősebb az embereknél.26Mert látjátok a tőle való elhívásotokat, testvérek, hogy nem sok olyan hívatott el, aki test szerint bölcs, nem sok hatalmas, nem sok előkelő származású;27hanem a világ bolondjait választotta ki az Isten, hogy megszégyenítse a bölcs embereket, és a világ gyöngéit választotta ki az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket,28és a világ nem előkelőit és a lenézetteket választotta ki az Isten, a nem létezőket, hogy semmivé tegye a létezőket,29hogy egy test se dicsekedjen az Isten színe előtt.30Neki köszönhető pedig, hogy egységben vagytok Krisztus Jézussal, aki Istentől való bölcsesség lett nekünk,és igazságosság és megszenteltség és váltság általi szabadítás is;31hogy úgy legyen, ahogy meg van írva:,,Aki dicsekszik, Jehovával dicsekedjen."

2. fejezet
1És így én, amikor elmentem hozzátok, testvérek, nem magasröptű beszéddel vagy bölcsességgel mentem hirdetni nektek az Isten szent titkát.2Mert úgy döntöttem, hogy semmi másról nem fogok tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról, róla is mint oszlopra feszítettről.3Gyöngeségben, félelemben és nagy remegéssel mentem el hozzátok.4A beszédem, és amit prédikáltam, nem a bölcsesség meggyőző szavaiban állt, hanem szellemnek és erőnek megmutatásában,5hogy a hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején alapuljon.6Szólunk mi bölcsességet azok között, akik érettek, de nem ennek a világrendszernek a bölcsességét, és nem is e világrendszer uralkodóiét, akik semmivé kell hogy váljanak,7hanem Isten szent titokban levő bölcsességét szóljuk, az elrejtett bölcsességet, amelyet az Isten előre elrendelt a világrendszerek előtt a mi dicsőségünkre.8Ezt a bölcsességet ennek a világrendszernek egy uralkodója sem ismerte meg, mert ha ismerték volna, nem feszítették volna oszlopra a dicsőséges Urat.9De mint ahogy meg van írva:,,Szem nem látta, és fül nem hallotta, sem ember szíve el nem képzelte azokat, amiket az Isten az őt szeretőknek készített."10Mert az Isten nekünk nyilatkoztatta ki ezeket a szelleme által, mert a szellem mindent kutat, még az Isten mélységes dolgait is.11Mert ki ismeri az emberek közül az ember dolgait, ha nem az ember szelleme, amely őbenne van?Így az Isten dolgait sem ismerte meg senki, csak az Isten szelleme.12Mi pedig nem a világ szellemét kaptuk, hanem azt a szellemet, amely az Istentől van, hogy megismerhessük azokat, amiket az Isten adott nekünk kedvesen.13Ezeket szóljuk is, de nem emberi bölcsesség által tanított szavakkal, hanem a szellem által tanítottakkal, szellemi dolgokat szellemi szavakkal kapcsolva össze.14Testi ember azonban nem fogadja el az Isten szellemének dolgait, mert bolondságnak tekinti azokat, és nem tudja megismerni őket, mert szellemi módon történik a megvizsgálásuk.15De a szellemi ember valójában mindent megvizsgál, ő maga azonban egyetlen ember vizsgálata alá sem esik.16Mert,,ki ismerte meg Jehova gondolkodását, hogy oktathatná őt"?Bennünk azonban megvan Krisztus gondolkodása.

3. fejezet
1És így, testvérek, nem tudtam úgy szólni hozzátok, mint szellemi emberekhez, csak mint testiekhez, mint Krisztusban kisgyermekekhez.2Tejjel tápláltalak benneteket, nem ennivalóval, mert nem voltatok még elég erősek. Sőt, még most sem vagytok elég erősek,3mivel még testiek vagytok. Mert míg féltékenység és viszálykodás van köztetek, nem testiek vagytok-e, és nem emberek módjára jártok-e?4Mert amikor az egyik azt mondja:,,Én Pálhoz tartozom!",a másik meg:,,Én Apollóshoz!",vajon nem emberek vagytok csupán?5Micsoda hát Apollós?Igen, micsoda Pál?Szolgák, akik által hívők lettetek, mégpedig mindegyik úgy, ahogy megadta neki az Úr.6Én ültettem, Apollós öntözött, de az Isten adta folyamatosan a növekedést;7úgyhogy sem az ültető nem valami, sem az öntöző, hanem a növekedést adó Isten.8Az ültető és az öntöző pedig egyek, de mindegyik a maga jutalmát fogja megkapni a maga fáradozása szerint.9Mert Isten munkatársai vagyunk. Ti Isten művelés alatt álló szántóföldje, Isten épülete vagytok.10Az Isten nekem adott, ki nem érdemelt kedvessége szerint, mint bölcs munkairányító, alapot vetettem, ám másvalaki épít rá. De mindenki folyton ügyeljen arra, hogy miként épít rá.11Mert senki nem vethet más alapot, mint ami meg van vetve, és ez Jézus Krisztus.12Ha pedig valaki aranyat, ezüstöt, értékes köveket, faanyagokat, szénát, gabonaszárat épít rá az alapra:13kinek-kinek a munkája nyilvánvalóvá lesz, mert felszínre hozza az a nap, mivel tűz által fog kinyilatkozni, és maga a tűz fogja megpróbálni, kinek milyen a munkája.14Ha valakinek a munkája, amelyet ráépített, megmarad, jutalmat fog kapni.15Ha valakinek a munkája elég, veszteséget fog szenvedni, de ő maga megmentésben részesül;ám ha így történik, mintha tűzön keresztül történne.16Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok, és hogy az Isten szelleme lakik bennetek?17Ha valaki az Isten templomát elpusztítja, elpusztítja azt az Isten; mert az Isten temploma szent, és ti vagytok ez a templom.18Senki ne vezesse tévútra magát:ha valaki közületek azt gondolja, hogy ő bölcs ebben a világrendszerben, váljon bolonddá, hogy bölccsé legyen.19Mert e világ bölcsessége bolondság az Isten előtt; mert meg van írva:,,A saját ravaszságukban fogja meg a bölcseket."20És ismét:,,Jehova tudja, hogy a bölcsek okoskodásai hiábavalók."21Ezért senki se dicsekedjen emberekkel;mert minden a tiétek:22akár Pál, akár Apollós, akár Kéfás, akár a világ, akár élet, akár halál, akár jelenvalók, akár eljövendők, minden a tiétek;23ti pedig Krisztuséi vagytok, Krisztus pedig Istené.

4. fejezet
1Úgy tekintsenek minket az emberek, mint akik Krisztus alárendeltjei és Isten szent titkainak sáfárai vagyunk.2Azonkívül a sáfárokban ez esetben azt keresik, hogy hűnek találják őket.3Nekem pedig egészen mellékes, hogy ti vagy egy emberi ítélőszék megvizsgál-e engem. Sőt, magam sem vizsgálom magamat.4Mert semmiről sem tudok, ami ellenem szólna. De ez még nem bizonyít igazságosnak, ugyanis Jehova az, aki vizsgál engem.5Ezért semmit se ítéljetek a megfelelő idő előtt, míg el nem jön az Úr, aki a sötétség titkos dolgait is világosságra fogja hozni, és a szívek szándékait is nyilvánvalóvá teszi, és akkor az Istentől lesz kinek-kinek a dicsérete.6Ezeket a dolgokat pedig, testvérek, úgy formáltam át a javatokra, hogy rám és Apollósra vonatkozzanak, hogy a mi esetünkön tanuljátok meg a szabályt:,,Ne menjetek túl azokon, amik írva vannak",hogy egyikőtök se legyen felfuvalkodott, egyikért a másik ellen.7Mert ki tesz téged mástól különbözővé?Igen, mid van, amit nem kaptál? Ha meg úgy kaptad, miért dicsekszel, mintha nem kaptad volna?8Szóval ti már beteltetek! Szóval már gazdagok vagytok! Szóval elkezdtetek királyokként uralkodni nélkülünk! Bárcsak el is kezdtetek volna királyokként uralkodni, hogy mi is királyokként uralkodhatnánk veletek!9Mert úgy tűnik nekem, hogy az Isten minket, az apostolokat utolsókként tett szemlére mint halálra szántakat, mivelhogy színházi látványosság lettünk a világnak és angyaloknak és embereknek.10Mi bolondok vagyunk Krisztus miatt, ti ellenben értelmesek Krisztusban; mi gyengék vagyunk, ti ellenben erősek; ti jó hírben álltok, mi ellenben gyalázatban vagyunk.11Mindeddig az óráig egyre csak éhezünk, és szomjazunk is, ruhátlanok vagyunk, bántalmazást szenvedünk, otthontalanok vagyunk,12a saját kezünkkel dolgozva fáradunk. Amikor szidalmaznak bennünket, áldást mondunk, amikor üldöznek, helytállunk,13amikor rossz hírbe kevernek, kérlelőn kérünk;olyanná lettünk, mintha a világ szemete volnánk, mindennek söpredéke, mindmostanáig.14Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek benneteket, hanem hogy intselek mint szeretett gyermekeimet.15Mert bár lehet nektek tízezer nevelőtök is Krisztusban, atyátok bizonyosan nincsen sok;mert én Krisztus Jézusban atyátok lettem a jó hír által.16Kérlellek hát benneteket:legyetek az utánzóimmá.17Ezért küldöm hozzátok Timóteuszt, minthogy szeretett és hű gyermekem az Úrban;és ő majd eszetekbe juttatja, milyen módszerekkel végzem Krisztus Jézus szolgálatát:hogyan is tanítok mindenütt, minden gyülekezetben.18Némelyek felfuvalkodtak, mintha nem is mennék el hozzátok.19Pedig rövidesen elmegyek hozzátok, ha Jehova úgy akarja, és meg fogom ismerni a felfuvalkodottaknak nem a beszédét, hanem az erejét.20Mert az Isten királysága nem beszédben áll, hanem erőben.21Mit akartok? Vesszővel menjek el hozzátok, vagy szeretettel és szellemnek szelídségével?

5. fejezet
1Ami azt illeti, úgy hírlik, hogy paráznaság van köztetek, mégpedig olyan paráznaság, amilyen még a nemzetek között sincs, hogy tudniillik egy bizonyos férfinak olyasvalakije van, aki az apjának felesége.2Ti meg fel vagytok fuvalkodva, ahelyett hogy keseregtetek volna azért, hogy távolítsák el közületek azt, aki e tettet elkövette?3Én a magam részéről, aki testben ugyan távol, de szellemben jelen vagyok, már bizonnyal megítéltem azt, aki így cselekedett, mintha jelen volnék,4hogy Jézus, a mi Urunk nevében - miután egybegyűltetek ti, és a szellemem is Jézus, a mi Urunk erejével -5átadjátok az ilyet Sátánnak a test pusztulására, hogy a szellem megmentessék az Úr napján.6Nem szép dolog, amivel dicsekedtek. Nem tudjátok, hogy egy kevés kovász az egész tésztát megkeleszti?7Takarítsátok el a régi kovászt, hogy új tészta legyetek, mint ahogy mentesek is vagytok a kovásztól. Mert hiszen Krisztus, a pászkaáldozatunk feláldoztatott.8Következésképpen, ne régi kovásszal tartsuk meg az ünnepet, ne is a rosszaság és a gonoszság kovászával, hanem az őszinteség és az igazság kovásztalan kenyereivel.9Levelemben azt írtam nektek, hogy ne keveredjetek többé egy társaságba paráznákkal,10de nem úgy értve, hogy általánosságban e világ paráznáival vagy a kapzsikkal, a zsarolókkal vagy a bálványimádókkal. Különben bizony ki kellene mennetek a világból.11Most azonban azt írom nektek, hogy ne keveredjetek többé egy társaságba senkivel, akit testvérnek neveznek, de parázna vagy kapzsi vagy bálványimádó vagy szidalmazó vagy részeges vagy zsaroló. Az ilyennel még csak együtt se egyetek.12Mert mi közöm nekem a kívül levők megítéléséhez?Vajon ti nem a belül levőket ítélitek meg,13míg a kívül levőket az Isten ítéli meg?,,Távolítsátok el a gonosz embert magatok közül."


 
 
0 komment , kategória:  1Korintusz/ Újszövetség  
2016. szeptember 14., szerdai Napiszöveg
  2016-09-14 00:13:26, szerda
 
  "Ne mondd:"Ahogy ő bánt velem,
én is úgy bánok vele..."

(Példabeszédek 24:29NW)

Előfordul, hogy amikor valakit
megbántanak, úgy gondolja,"köl-
csön kenyér visszajár", Jézus jobb
megoldást javasolt az ilyen helyze-
tekre:"ahogy akarjátok, hogy az em-
berek veletek tegyenek, ugyan-
úgy tegyetek ti is velük" (Lukács 6:31NW)
,
Ezt a jól ismert, viselkedésre vonatkozó
szabályt aranyszabálynak nevezik,
Jézus arra gondolt, hogy úgy kell
bánnunk másokkal, ahogy szeret-
nénk, hogy velünk bánjanak, és nem
szabad rosszal viszonoznunk a rosz-
szat. Tehát bánj úgy a házastársad-
dal, ahogy szeretnéd, hogy ő bán-
jon veled. A házasság egyre erősebb
lesz, ha a férj és a feleség figyelembe
veszik egymás érzéseit,"Igyekszünk
alkalmazni az aranyszabályt - mond-
ja egy férj, aki a Dél-afrikai Köztár-
saságban él. - Igaz, hogy néha meg-
haragszunk egymásra, de ilyenkor is
próbálunk úgy bánni a másikkal,
ahogy szeretnénk, hogy ő bánjon ve-
lünk:tisztelettel és méltósággal."
w15 1/15 3:14-15


 
 
0 komment , kategória:  .Napiszöveg jw.org  
Drága Ildykóm köszöntője, csak én aludtam el! 20160913
  2016-09-14 00:05:51, szerda
 
 



Köszönöm Ildykóm!



 
 
0 komment , kategória:  b 1vargaildykómtól JELENIDŐ  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2016.08 2016. Szeptember 2016.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 162 db bejegyzés
e év: 1175 db bejegyzés
Összes: 7492 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 5942
  • e Hónap: 10320
  • e Év: 48810
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.