|
2022-11-13 12:16:34, vasárnap
|
| |
| |
Kedves Andrea!
Tartozok egy vallomással neked! Tudod, régen én úgy gondoltam rád, mint egy
"jó kis nőre". Egy okos, szép, tehetséges, fiatal nőre, aki valóban a saját erejéből
jutott el oda, ahol éppen tartott.
Több diplomával a hátad mögött, orvosként, pszichológusként, híradósként és
tévésként komoly rálátásod volt az életre, nem mindennapi karriert futottál be,
miközben egyébként anya voltál, hűséges társ egy szintén nem hétköznapi
ember mellett.
Azt hiszem, nem csak én kedveltelek. Azon kevesek közé tartoztál, akik úgy
voltak ismertek, hogy ezért sem magukat, sem másokat nem kompromittáltak,
úgy lettél "valaki", hogy közben ember maradtál, s ezért szeretett az ország.
Aztán valami megváltozott. Ki tudja, mi.
Te lehet, azt mondanád, hogy jött az a szerelem, én viszont lehet, ezt nem
hinném el, s magamban javítanálak: jött az érdek.
Összejöttél a munkáltatód férjével, borítottál egy házasságot, felmondtál,
10 millió forint befektetéssel marketing céget hoztál létre (gondolom a kezdő
tőkét is a NAGY Ő, azaz a Lölő adta), majd elkezdtél számlázni az akkori pasid,
ma már hites urad cégeinek, s így született meg az új Várkonyi Andrea, az
üzletasszony, aki annyira keni-vágja a PR-t és a marketinget, hogy kicsiny-kis
üzletéből 400 milliós osztalékot vehet ki a jól elvégzett munka gyümölcseként.
Te kedves, új Andrea, pedig el is hiszed magadról, hogy mindezt önerőből
érted el, s azért jársz ott, ahol most tartasz, mert akkora tehetség vagy.
A probléma nem azzal van, hogy buta, tehetségtelen, vagy éppen lusta lennél,
hiszen ha nem lett volna elég eszed, kitartásod és tehetséged, akkor a Lőrinc
előtti életedet nem tudtad volna olyan szépen felépíteni.
A gond azzal van, hogy az új Andiban nincs meg az a szerénység, hogy ha
már több száz millió forintot mos rajta és a cégén keresztül a férje tisztára,
akkor befogja a száját, és ne kérkedjen a fene nagy, nem létező eredményeivel.
Andi, abban igazad van, hogy révbe értél. Valószínűleg jó helyen is vagy.
Lölő szeret, ha nem így lenne, akkor nem veled, a 47 éves érett nővel, hanem
három darab 20 éves fiatal lánnyal töltené az időt. Lölő vigyáz rád és megadja
a kellő hátszelet. Lölő elkényeztet.
Lölővel ti soha nem fogtok nélkülözni egy percig sem.
Szóval igazad van. Megcsináltad! De engedtessék meg, hogy én többre
becsüljem azokat az eredményeidet, amelyeket az eszeddel értél el, mint
ezeket a mostaniakat, melyeket egyéb testrészeid, egyéb eszközök által
tudhatsz magadénak!
Az előbbi sikerek téged, a saját kitartásodat és képességeidet dicsérik, az
utóbbiak viszont nekünk, a magyar adófizető állampolgároknak köszönhetőek,
ezért hát ez olyasmi, amire egy lelkiismeretes ember soha nem lenne büszke!
Nem tudom, neked hogy megy!
Felföldi József
Link |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történetek az életből 2. |
|
|
|
|
|
Online
