|
2021-04-01 16:32:30, csütörtök
|
| |
| |
Hallgatag a táj, és csak csendesen, az erdő zenél kedvemre,
Mikor gondolatokat kergetek rólad, szüntelen, a fejembe,
Merre suhan a sok szép ecset, és mit rejt a titkos vászon,
Van e rajtuk táj, és szíveknek, elrejtett titkolt egy álom?
Egy madár ül mellém a padra, és ő is a múltra gondol,
A nagy élet, mint mindig, most is egy furcsát kortyol,
S míg gondolatokkal, mondatokat idézek a mának,
Azon tűnődőm, hogy az egyedül lévő szívek, nem fáznak?
Szinek kék tengerén utazom, szüntelen egy álom,
Azt, hogy végre meg fesd, azt már nagyon várom,
Szinek kék tengerén, a művészet alkonya véges,
Nem mondható meg, mi az eredmény, de édes.
Maradt hát az emlék, és a madár is tovább reppen,
A végtelenség tengerében, ismételten csak elvesztem,
Még egyet járok, érted, és a színek sokasága véget,
A szél fúj, és hip-hop, engem meg elkerget az élet.
Fúj a szél, és menedék csak a nap kevés melege, előle,
Fázom, kívül-belül, nincs e történetnek semmi előnye,
Maradt hát a gondolat, és az ábránd egy-két képből,
A megoldás előttem, a tudattalanságból, és a félszből.
Szinek kék tengerén utazom, szüntelen egy álom,
Azt, hogy végre meg fesd, azt már nagyon várom,
Szinek kék tengerén, a művészet alkonya véges,
Nem mondható meg, mi az eredmény, de édes.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Természet 1. |
|
|
|
Címkék: tudattalanságból, gondolatokkal, gondolatokat, végtelenség, történetnek, mondatokat, ismételten, tengerében, szüntelen, elvesztem, szíveknek, elrejtett, hallgatag, csendesen, mondható, művészet, tengerén, eredmény, sokasága, félszből, megoldás, elkerget, gondolat, kedvemre, kergetek, előttem, furcsát, menedék, tűnődőm, alkonya, fejembe, egyedül, kortyol, titkolt, szinek, vászon, erdő zenél, titkos vászon, múltra gondol, nagy élet, furcsát kortyol, egyedül lévő, művészet alkonya, végtelenség tengerében, színek sokasága, ábránd egy-két, megoldás előttem,
|
|
Offline
